„Átléptük a határainkat, átléptem az árnyékomat”. Interjú Tarján Zsófiával, a Honeybeast énekesnőjével

2020.06.09. 10:31, Gaines

tarjan_nyitokep.jpg

Megjelent a Honeybeast hatodik albuma, az EGO, amelyen olyan vendégelőadók közreműködnek, mint Caramel, Palya Bea és Fura Csé. A zenekar énekesnője, Tarján Zsófia a lemezmegjelenés és a hozzá kapcsolódó új klip apropóján mesélt nekünk arról, milyen volt megosztani az éneklés felelősségét új emberekkel, mit tanult és profitált a hörgőmetálból és a reppelésből, és hogyan éli meg a zenekar a járványhelyzetet. (Címlapkép: Udvardi Attila.)

Édesapád operaénekes, édesanyád színésznő. Milyen zenei neveltetésben részesültél? Milyen zenéket hallgattatok gyerekkorodban?

Az első zenei emlékeim a Queen és az Aerosmith lemezei, vezettünk le Olaszországba, és egész úton, órákon keresztül az ő dalaikat hallgattuk az autópályán. Rengeteg jazz és blues, klasszikus zene is szólt nálunk. Aztán az első szárnycsapásaim egy death metal zenekarban voltak, onnan vezetett az út sok műfajon keresztül, zeneiskolai képzésen át a Honeybeastig.

tarjanzsofi_fb.jpg


A Cenobite-ban hörgő deathmetal, a Balkan Fanatikban rap – ezek az énekskála eléggé szélső értékei.

A Cenobite a lázadó korszakom folyománya. A Rocktogon klubban ismertem meg a srácokat, egy évvel később kaptam egy sms-t, hogy van-e kedvem hörgős-károgós szerepet vállalni a zenekarban. Előtte nem is nagyon énekeltem mikrofonba, meg is lepődtem, hogy tőlem származik az a hörgés, ami a hangszórókból szól. Három évig dolgoztunk együtt. Úgy éreztem a végére, hogy már lenyugodtam, elmúlt a lázadás, ezért barátságban elváltak az útjaink. Utána grafikusnak készültem, íróasztalos állással, ám felkért a Balkan Fanatik, hogy reppeljek náluk, és közben hörögjek is kicsit. Másfél-két évig tartott az együttműködés, és úgy megszerettem a zenei világot, hogy eldöntöttem, még komolyabban veszem, és jelentkeztem a Kőbányai Zenei Stúdióba. Ott ismerkedtem meg Kővágó Zsolttal, rajta keresztül kerültem a Honeybeastbe. Kedvenc zenekarunk pedig akkoriban a Nine Inch Nails volt – még egy műfaji elágazás!


Ezek szerint autodidakta módon sajátítottad el ezeket a meglehetősen egyedi éneklési és  rappelési technikákat.

Nagyon nehéz mind a kettő. A hörgés valamiért spontán ment, talán volt bennem elegendő feszültség, amit kiadhattam magamból. De tény, hogy változott a hangterjedelmem, egyre mélyebben tudtam hörögni és egyre magasabban károgni. Ahogy teltek az évek, karaktert öltött a hörgésem, és szerencsére nem okozott sérülést a torkomban – csak a hangom mélyült minden próba után férfiorgánummá (nevet). A rapről azt hittem, könnyű lesz, de hatalmasat tévedtem, ez az egyik legnehezebb műfaj. Rengeteg szöveget kaptam, amiket tempóra, ritmikusan, érthetően kellett előadni, Pásztor Anna szövegei ráadásul az átlagnál is pörgősebbek és az angol nyelv még egyet nehezített rajta. Minden dalt három-négy hét alatt tudtam megtanulni.


A Honeybeastben sokféle énekstílust érintesz a jazzes-swinges stílustól a balkáni motívumokon át a rockig és az elektropopig. Keresed az új kihívásokat, vagy maguktól jönnek?
 

Mindkettő. Az egész zenekarra, és az új, EGO című lemezre kivált jellemző, hogy szerteágazó műfaji palettával rendelkezik, a hangzásban viszont ott az egység, megvannak a visszatérő elemek. Bencsik-Kovács Zoltán írja a szövegeket, a dalokat, ő felelős a hangszerelésért: nagyon precíz munkát végzett. A koronavírus-helyzetben jutott arra idő, hogy még alaposabban ki lehessen dolgozni a dalokat, és komoly művészi koncepciót tehessünk mögéjük. Minden lemeznél törekszünk rá, hogy átlépjük a határainkat; korábban az Apás című dalban, vagy az Utazóban többször át kellett lépni az árnyékomat, hogy ki tudjak énekelni egy-egy hangot, nagyobb hangterjedelmet.


Saját dalokat nem tervezel?

A fő önkifejezési területem inkább a vizuális kommunikáció, a jövőben szeretnék megtanulni vizuálokat készíteni a zenekar mögé, de érdekel a film is – ebben szeretném megmutatni a kreatív oldalamat, és van a festészet is, ez egy másik mellékprofil az éneklés mellett. Próbálkoztam zenék írásával, de ebben mások sokkal tehetségesebbek nálam. Imádok zenéket interpretálni, saját lelkemre formálni a színpadon. A Honeybeast-dalok, Zoli világa jól passzol az én látásmódomhoz, könnyen a magaménak tudom érezni a számokat. Sőt, minél régebb óta dolgozunk együtt, annál könnyebben megy: ő is egyre jobban ismeri az én lelkivilágomat, és ez fordítva is igaz. 


Az új lemezen több duett is szerepel, köztük a már bemutatott Túlélő. Ez újdonság az eddigi albumokhoz képest. Már úgy születtek meg a számok, hogy duettek lesznek?
 

Eleve ez volt a koncepció. Szerettünk volna sok zenésszel együtt dolgozni, írtunk egy listát legalább 50 fővel. A bőség zavarával küszködtünk. Majd szép lassan, a dalok formálódásával kikristályosodott a végleges névsor, az, hogy melyik számhoz kit hívjunk meg. A Túlélő hangszerelése és témája miatt adta magát például, hogy Caramel illene hozzá a legjobban. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a reakció, hogyan fogadják a többieket a Honeybeast rajongói, hiszen még soha nem vállalkoztunk ilyesmire.


Nem volt korábban dalotok vendégelőadóval?
 

Nem. Egy kooperatív számunk volt eddig, a Lecsatlakozol, abban Kardos-Horváth Janó volt benne, de csak társszerzőként, most pedig a zenei megvalósításban lesz hallható mindegyik közreműködő – hiszen nemcsak énekesek, zenészek is vendégeskednek. 


Hogyan változott számodra a stúdiófelvételek dinamikája? Ha nem is magányos az énekfelvétel a stúdióban, de mégis általában egyedül állsz a mikrofon mögé.
 

Mindig sokan vagyunk a stúdióban, ennek a lemeznek a készítésekor is mindannyian ott ültünk bent, instrukciókat adtunk, segítettük egymást. Sok dal úgy kapta meg a végleges formáját, hogy a felvételek előtt próbáltunk, és közösen hoztuk ki a legjobb hangzást. A zenekar a második családom, szinte családi körben éreztük magunkat a lemezfelvétel során – beleértve Vári Gábor hangmérnökünket is. Már kialakult köztünk az összhang, félszavakból is megértjük egymást. Egy irányba törekszünk, mindannyian ugyanazt a végeredményt szeretnénk hallani.

honeybeast_studio.jpg


Most új emberek, nézőpontok csöppentek be ebbe az egységbe. Hogyan csapódott le benned, amikor egy másik énekessel osztottátok meg a felelősséget és munkát?
 

Nagyon jól. Hálás vagyok, hogy ilyen szintű énekesekkel és zenészekkel dolgoztunk együtt. Egy-egy új emberrel rengeteg új energia kerül be a munkafolyamatba és rengeteget lehet tanulni is. Emlékszem, a Túlélő felvételekor egyik nap Caramel frazírjaira rögzítettem kiegészítő szólamokat. Csodálatos tanulónapként éltem meg, hogy frazírokra kellett énekelnem, egészen új képességet sajátíthattam el.


A koronavírus-járvány kellős közepén, nem a legszerencsésebb körülmények között jön most ki az új lemezetek. Hogyan érinti a zenekart ez a helyzet?
 

Próbáljuk kihozni a legtöbbet az időszakból. Tervezzük, hogy mikor és hogyan fogunk próbálni, a koncertezésre való felkészülés háttérmunkái zajlanak, igazán erős műsort rakunk össze. Nem szeretünk keseregni. Ez nehéz helyzet, de minden krízisben adódnak lehetőségek is – most a műhelymunkára fektetjük a lehető legnagyobb hangsúlyt. Egy lemeznek szerintem kell fél év, hogy beérjen, hogy a közönség megtanulja a dalokat; ha fél év múlva már elő tudjuk adni őket élőben, még nagyobbat fog szólni a közös koncertélmény. Nagyon hiányoznak a koncertek, minden reggel megnézek egy koncertfelvételt – ma például Dua Lipa 2018-as fellépését a Tomorrowlanden. Annak is nagyon tudnánk örülni, ha már csak egy kisebb, pár száz fős koncert összejönne.

honeybeast_budapest_park_2019_prhez.jpg


Milyen koncertfelvételeket iktattál még be a napirendedbe mostanában?

Az utóbbi napokban Dua Lipa mellett Grimes, a Die Antwoord és Billie Eilish koncertjeit néztem meg. Mindenféle érdekel, mostanában főleg a bátor, szokatlan, különc előadók. Van, hogy egy koncert hatására készül el egy új kép, vagy sokszor inspirál egy-egy énekes, produkció. Nem is olyan rég a Snarky Puppy koncertfelvételein akadtam ki jó értelemben.


Hogy alakul a Budapest Parkos lemezbemutató koncert sorsa?

Eredetileg áprilisra terveztük a koncertet, de a koronavírus közbeszólt. Először augusztus 7-re halasztottuk, de akkor még nem lehet tömegrendezvényt tartani, így jelen állás szerint új időpontban, várhatóan augusztus 30-án rendezzük meg a bulit. Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy mindenképp legyen idén Honeybeast-koncert.


(X) A Honeybeast tehát augusztus 30-án rendezi lemezbemutató koncertjét a Budapest Parkban, jegyeket itt lehet vásárolni, a Facebook-eseményoldal pedig itt található. Az
EGO lemezt a zenekar webshopjában vásárolhatjátok meg, és érdemes végigböngészni a Tarján Zsófia által tervezett logókkal, grafikákkal ellátott merch termékeket is.


itt pedig meghallgatható az EGO:

https://recorder.blog.hu/2020/06/09/_atleptuk_a_hatarainkat_atleptem_az_arnyekomat_interju_tarjan_zsofiaval_a_honeybeast_enekesnojevel
„Átléptük a határainkat, átléptem az árnyékomat”. Interjú Tarján Zsófiával, a Honeybeast énekesnőjével

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr6715684654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.