Gyors beavatkozásra szorul a zenei szektor, megoldási javaslatokat nyújtottak be a kormánynak

A koronavírus miatt hazánkban is megszűntek a közönség előtti élő rendezvények, beleértve a könnyűzenei koncerteket, ezzel súlyos anyagi kiesést okozva az előadóművészeknek és zeneipari dolgozóknak. Az EJI és az Artisjus rendkívüli szociális támogatást nyújt a bajba jutottaknak, a Music Hungary Szövetség pedig a Hétfa Kutatóintézettel közösen készített helyzetelemzést és javaslati anyagot a Kormányzat részére a járványhelyzettel kapcsolatosan.

A helyzetelemzés abból indul ki, hogy a koronavírus-járvány az élőzenei és fesztiválszektor azonnali és teljes leállását okozta, méghozzá felkészülési idő, kárenyhítés és pótlólagos üzleti irányok kidolgozásának lehetősége nélkül. Gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a zenészek és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.

Számításaik szerint összesen közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban. A kieső jövedelmek mértéke természetesen nagyban függ attól, hogy meddig tart a járvány és az élőzenei rendezvények elhalasztásának szükségessége. De még a pozitívabb (márciustól júniusig behatárolt) forgatókönyv szerint is legalább 13 milliárd forint jövedelemről le kell mondania az iparágnak, aminek meghatározó része, legalább 4-5 milliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni. Ha viszont szeptemberig is elhúzódik a válság, a fesztiválszezon lenullázódása akár több mind a duplájára is növelheti a bevételkiesést.

A Music Hungary felmérései alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60%-át az élőzenei fellépésekből szerzik. A másik fontos bevételi forrás a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, melyek bevételük további több mint 15%-át teszik ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is drasztikusan csökken. Várhatóan a zenészeknek mind a két bevételi forrásukról le kell mondaniuk, így jövedelmük több mint 70%-a fog hiányozni a következő hónapokban.

Nemzetközi példák alapján a Music Hungary Szövetség arra a következtetésre jut, hogy a szektornak Magyarországon is azonnali, jelentős mértékű, vissza nem térítendő és bürokráciamentesen hozzáférhető állami segítségre van szüksége. Az iparág vállalkozásainak megsegítésére konkrét, pontokba szedett javaslatokat is tettek, ezeket alább közöljük:

# Munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítása: járulékok elengedése az év végéig.

# Támogatási alap létesítése a szektor vállalkozásainak azért, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeik maximum 50%-ig támogatást kaphassanak.

# Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig.

# Jegyvisszaváltás szabályozásának felülvizsgálata.

# EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése.

ezek az iparág dolgozóinak segítésére kiemelt javaslatok:

# Atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedése, az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységek esetében is (pl. hangszerészek, hang/fénytechnika kereskedelem, stb.

# Katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeinek pótlása az előző évi bevétel 60%-ig.

# Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére, vagy a jogosultak döntése alapján jogdíjként feloszthassák. Az ilyen szociális támogatások iparágon belüli elosztásában a jogkezelők a legtapasztaltabbak. Ennek az általunk leginkább támogatott megoldása az, ha a befizetendő díjat az állam a jogkezelőknél hagyja, s emellett az NKA forrásait megfelelően kipótolja. Elképzelhetőnek tartunk azonban olyan megoldást is, hogy az NKA csak válsághelyzet hosszával időarányos befizetésektől tekint el, s a fennmaradó részt a válsághelyzet lejártát követően változatlanul be kell fizetni és programfinanszírozásra kell fordítani.

# Közös jogkezelők mentesítése a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól 2020-ban, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék.

# Jogdíjak személyi jövedelemadó-mentessége 2020-21-ben.

# Vendéglátóhelyektől várható jogdíjkiesések kompenzációja

további javaslataik a károk enyhítésére:

# A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését.

# Javasoljuk a magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak.

# Élő, virtuális koncertek támogatása.

# Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify).

A teljes dokumentum ITT OLVASHATÓ VÉGIG.