A Stereogum nemrég "generációja legsikeresebb popkaméleonja"-ként hivatkozott Ashley Frangipane-re. S
valóban: a BTS-sel közös K-popslágerben (Boy With Luv) még neonrózsaszín hajjal éneklő Halsey alig pár
hónappal később már egy nu-metalba (!) hajló klippel-dallal (Nightmare) vezette fel új albumát, ami ráadásul az új évtized egyik első A-listás megjelenése is. Ennek megfelelően mi is egy hozzá hasonló formátumú énekesnőt kértünk fel arra, hogy írja meg nekünk, mit gondol a Manic-ről: a Fonogram-díjas X-Faktor mentort, a hamarosan új lemezzel jelentkező Dallos Bogit. Zenész kritizál zenészt Profül rovatunkban: az írás a Recorder magazin 79. lapszámában is olvasható.

Halsey-re először 2015-ben találtam rá. A Hurricane című dalát énekelte élőben. Azonnal beleszerettem a hangszínébe, a szövegvilágba, a sejtelmességébe, sérülékenységébe. Megfogott az, hogy kimondja, amit gondol, szabadszájú és nem egy kiadó által jól menedzselt imidzs ez, hanem egy összetett személyiség, akinek elhiszem, ha fáj, és át is élem vele. Ő az a lány, aki nem félt egy lefelé forduló patkót magára tetováltatni, úgy gondolta nincs szüksége szerencsére. Igaza is lett. Pár év alatt világsztárrá nőtte ki magát. Énekelt duettet Justin Bieberrel, valamint közreműködött a The Chainsmokers Closer című dalában, ami már átlépte a kétmilliárd megtekintést YouTube-on.

AZ ÉLETMŰ ALTERNATÍV BEFEJEZÉSE - SALLAI LÁSZLÓ (FELSŐ TÍZEZER, PLATON KARATAEV, SZABÓ BENEDEK ÉS A GALAXISOK) AJÁNLJA LEONARD COHEN UTOLSÓ LEMEZÉT.

Vártam nagyon az új albumot, egyrészt mivel régóta szeretem és hallgatom Halsey-t, másrészt pedig a lemezről
korábban megjelent dalok nagyon meghozták a kedvem hozzá. A Manic jelentése mániákus, bipoláris. A Manic egy kitárulkozás, egy lány története, a benne rejlő több személyiség, a szorongás, a fájdalom, a boldogság és a kételyek művészi kifejezése. Halsey számára úgy érzem a legfontosabb, hogy minden dalszöveg mögött van egy történet. Minimalista hangzásvilág, emo hatások érezhetőek, de mert kísérletezni például country-val is a You Should Be Sad című dalban.

Az első benyomásom a lemezről az volt, hogy a legerősebb dalok (Without Me, Graveyard) már megjelentek kislemezként korábban. Úgy érzem, hogy a cél nem a slágerlisták ledöntése volt, sokkal inkább terápiás jeleggel készült. Sok dal első hallásra nem fogott meg, viszont az biztos, hogy nagyon ki lett találva a zeneiség mellett a képi világ is. Tetszik a borító, a videóklipek, és az utóbbi időben figyelem Halsey díjátadós fellépéseit is. Érzem, hogy a koncepciók kitalálásában aktívan részt vesz, egy kreatív elmének tartom, akit érdekelhet a képzőművészet is.

Az Ashley címet kapta a kezdő dal a lemezen, ami egy bemutatkozás (az énekesnő valódi neve Ashley Frangipane – a szerk.). Olyan kérdések vetődnek fel benne, hogy miként hatnak a dalok a közönségre és hogy érdemes lenne-e eltűnnie. Egy sor különösen megragadott. „I only wanna die some days.” Ez nagyban jellemzi a lemez hangulatát. Letargikus, de közben higgadt, úgy érzem Halsey tisztában van a gyengeségeivel, de büszkén vállalja őket, és törekszik a fejlődésre. A lemezen több dalban megjelenik Ashley és Halsey kettős személyisége. Egy és ugyanaz de, mégis más lelkiállapotot mutat. A gyermeki énhez való visszanyúlás különösen a Clementine című dalban érezhető. Két hang hallható a refrénben: Halsey nyugodt éneklése, és a háttérben Ashley üvöltése.

A Graveyard a személyes kedvencem. Számomra a vak szerelemről szól. Amikor valakiért megteszel erődön felül mindent, és hibát hibára halmozol. Tisztában vagy ezzel, de tudat alatt te is sérülni akarsz. A kedvenc sorom: „it’s funny how the warning signs can feel like the butterflies”. I hate everybody - a kedvtelenség, depresszió leírása, de a Halsey-hez méltó játékossággal. Utálok, mindenkit, de lehet, hogy mégsem. A 3am hangzásvilága engem egy 2010-es évek eleji Avril Lavigne-dalra emlékeztet, ez lehet az egyik legzúzósabb szám a koncerteken. 

 Összefoglalva: adj időt ennek a lemeznek. Fedezd fel benne a történeteket, lásd bele saját magad, mert igazából többszöri hallgatásra értettem és kezdtem érezni. Szeretem a storytelling szövegírást, és szeretem, hogy nem csak egy jól producerelt mázat hallgatok, hanem azt érzem, hogy egy alkotó, gondolkodó lányt, aki elmeséli sérelmeit, félelmeit, boldogásgát, szexiségét, és úgy sír, hogy közben néha mosolyog.

 Halsey: Manic (Capitol Records, 2020)

https://recorder.blog.hu/2020/03/03/mindenkit_utalok_de_talan_megsem_dallos_bogi_ajanlja_halsey_uj_lemezet
Mindenkit utálok, de talán mégsem – Dallos Bogi ajánlja Halsey új lemezét.

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr8215491970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.