„Tudtam, hogy most örök érvényű gondolatok jönnek” – 20 év 20 hiperkarma-dala Bérczesi Róberttel

2020.02.21. 11:00, soostamas

cimfole.jpg

Az idén húszéves a hiperkarma, amit február elején életük első arénakoncertjével ünnepeltek meg Bérczesi Robiék. A hazai alternatívzene legnagyobb túlélője ennek örömére vezetett minket végig a legismertebb és legkedvesebb hiperkarma-dalaink dekkszedegetős házibulikkal, goapartis tuctuccal, rajzfilmes LSD-tripekkel és a fűtést feltekerő kismacskákkal tarkított történetén. Ez a cikk a Recorder magazin 79. számában megjelent anyag bővített verziója.

1) lidocain

Ez volt az első szám, amit a hiperkarmához kitaláltam. A kilencvenes évek végén sok rapzenét hallgattam, és megtetszett a House of Pain énekesének, Everlastnek a lemeze, a Whitey Ford Sings the Blues, valamint Beck Loser című dala, amiben énekelve rappel. Innen jött az ötlet a stílusra.

Erre a dalra úgy tekintek, mint egy névjegykártyára, ami kulcsot ad önmagam megértéséhez. E/2-ben íródott, de nekem szól, magamat osztom benne. „A saját fegyvered végez veled” sor profetikusnak bizonyult. Sokáig gondolkodtam, mi az én fegyverem, ami majd végez velem. Bő tíz éve az egyik dílerem mondta nevetve, hogy a te fegyvered az érzékenységed. Talán igaza volt.

2) sosem voltunk senkik

Igazi tavaszi hangulatú dal. Az jut róla eszembe, amikor Kiss Tibivel róttuk a város utcáit, és cetlizgettünk. Cetlikre jegyeztük le az ötleteinket, és azokból születtek a Quimby-dalok és az első hiperkarma-lemez számai. Egymást túllicitálva mondtuk be a jó sorokat. Varázslatosan készült el ez a dal is. Egyszer csak kibukott belőlem a szöveg egy utazás során, amit az LSD-vel tettem. Az LSD-től szövegfolyam tört rám, nem tudtam mit csinálni, egyfolytában írtam.

3) kérdőjel

Ez is egy LSD-utazás alatt született és ez is egy sokoldalnyi szövegfolyamból kivágott részlet. Amit először leírtam, azt utólag kihúztam, mintha csak bemelegítés lett volna. Feltúráztattam az agyam arra a szintre, amikor már a jó sorok jönnek. A rajzfilmes rész onnan jött, hogy nagyon szeretem a Pixar és a Ghibli stúdió rajzfilmjeit, illetve az LSD kiszínezett mindent, és a világ átment egy rajzfilmbe.

4) hiperkarma

Ez egy szerelmes dal, az akkori barátnőmhöz, Eszterhez íródott. Azt a vágyakozásomat élem ki benne, hogy lassan vége a hétnek, ő befejezi Veszprémben az iskolát, és mehetünk a Körős-partra, Gyulára a nagymamámhoz.

A hiperkarma szó úgy született, hogy ami jó volt, arra akkoriban azt mondták a barátaim, hogy hiper ez, hiper az. Meg volt egy válogatáskazettám, amin véletlenül egymás mellé került az Instant Karma! John Lennontól, a Karma Police a Radioheadtől és a Karmacoma a Massive Attacktől. Felfigyeltem a karma szóra, és tudat alatt összetársítottam a hiperrel.

online_4.jpg

5) felejtő

Erre nagyon büszke vagyok. Összetett dal, A-B-C-D részből áll, és az elmúlás gondolatát öleli körbe. Úgy képzelem a felejtőt, mint egy helyet az elmében, ahová az emberek a halállal kapcsolatos gondolataikat zárják. Arról szól a dal, hogy akárki akármennyire okoskodik, senki nem tud megnyugtató megoldást adni a halálfélelmünkre. Az enyémre se.

A szövegben vannak utalások a füves szubkultúrára: a „sumák lázadók” és a „véreres szemű senkiháziak” a beszívott embereket jelentik. Az IQ-rádiók onnan jött, hogy elképzeltem a Rádió IQ-t, ami csak olyan agyzsibbasztó zenéket játszik, mint például a Words Don’t Come Easy. A „dekket szedegeted” pedig onnan, hogy egy házibuliban elfogyott a cigarettánk, és mindenki a dekkeket vadászgatta a hamutartóban, hogy pár slukkhoz jusson.

6) dob+basszus

Többször megkaptam, hogy ez a szám valójában nem szól semmiről. Ha jobban belegondolok, ez igaz. Egy srácról szól, akinek egyfolytában zene szól a fejében, és az eltorzuló tükörképét nézi a metróban. Tipikus füves dal. A srác „magában beszél és kutyahúst kajál”, tehát bármit megeszik.

Először a basszusriffje volt meg, ami nagyon hasonlított a Kispál A hatvanas évek vége című számának gitártémájára, de tudtam, hogy nem lesz hasonlóság, mert ez csak basszusmenet lesz. Az R’n’R 2000-hez hasonlóan kicsit nehezen adta meg magát, mert akusztikus gitáron írtam, és azon a funkys pengetések nem jönnek ki annyira. Mai napig a koncertjeink egyik záródala, húsz év alatt se fogott rajta az idő.

7) királyok, síelők

Ezt is egy házibuliban írtam, ahol lehajtott fejjel aludt mellettem egy srác, a kezében csonkig égett cigaretta. Egyszer csak felnézett, és azt kérdezte: „Tudod, hogy hívják azt, amikor a síugrók elrugaszkodnak a sáncról, a botjuk a bokájukhoz ér, és a síléc az állukat veri? Behúzott szárnyú felfelé zuhanás.”

Azt akarta beetetni velem, hogy ez egy síszakkifejezés. Lehet, hogy tényleg az, de rám is illett. Akkoriban folyton be voltam szívva, úgy éreztem, mintha szárnyalnék, és tudtam, hogy most örökérvényű gondolatok jönnek. Egy részem viszont azt is tudta, hogy közben egyre mélyebbre kerülök a drogos örvénybe. Ezért felfelé zuhanás.

img_4541-2.jpg

8) zöldpardon

Mindig is szerettem volna írni egy olyan dalt, amiben nincs se verze, se refrén, se ismétlődés, csak egy hömpölygő szövegfolyam az egész. Valami olyasmit akartam, mint Bob Dylantől a Mr. Tambourine Man. Kicsit hasonlít is rá az akkordmenete. Ez is az éjszakai életről, a füvezésről és annak hátrányairól szól. Helyi diszkó hajnalban volt a munkacíme, mert a Zöld Pardonban írtam a zömét, ezért is neveztem el végül zöldpardonnak.

9) üres

Az ürest egy szakítás ihlette. Dóri barátnőm hagyott el, aztán újra akarta kezdeni, de akkor már késő volt. Kifigyeltem, hogy ha nem bontom ki az egész akkordot, csak a basszushangokat pengetem le a gitáron, annak lesz egy tök jó lírai hangulata. Ez készült el utolsónak a hiperkarma lemezhez, utána sokáig nem írtam semmit. Akkor már teljesen hatalmába kerített a fű, és egyre homályosabban teltek a napjaim.

10) Amondó

Ez már a speedes utazásaim kezdetét jelöli. Az üres után fél évig nem írtam semmit. Egy nap elindultam a szüleimhez Komlóra, hogy leszokjak. Csúnyán kész voltam, és arra gondoltam, öngyilkos leszek, mert nem tudom, merre tart az életem. Abban a pillanatban megjelent két kis figura a bal és a jobb vállamon, és azt mondták, „te üvöltöd, hogy véget akarsz vetni az életednek. Nem mi csináljuk ezt veled”. Erre nem tudtam mit mondani, csak elneveztem őket Mitévőnek és Amondónak. Ez a két hang diktálta le a második lemez szövegeit. A dal is erről a két figuráról szól, akik állnak egymással szemben, és a kezük a másik tarkóján van. „A nyakamon a sugarak a kezeid, a sugarak a kezeim a nyakadon.”

Rengeteget agyaltam a szövegén. Nem négynegyedben, a rockzene szokásos ritmusában van a dal, hanem hatnegyedben. Emiatt még jobban sodor, nem lehet tudni, hol végződik az első sor, hol kezdődik a második. Egy évig írtam, mert nehéz volt a hatnegyedes ritmusra megtalálni a szöveget. Végül négy darab négynegyedes sorra három darab hatnegyedes sor jött ki, így csúszik az üteme.

img_4589-3.jpg

11) Látatlan / Feketepéter

Testvérdalok. A Feketepétert a Fekete Péter inspirálta, az egyetlen kártyajáték, aminek nincs győztese, de mindig van egy vesztese, akinek a kezében ottmarad a Fekete Péter. Ez is az élet értelmének keresésével foglalkozik, mint a második lemez nagy része.

A Látatlan szintén összetett dal, viszonylag ritkán játszottuk régen is, de nagyon büszke vagyok rá. „Ha nem akarod, hogy értsem, akkor úgysem értem.” Arról szól, hogy ha valaki szándékosan köntörfalazik, és színezi a dolgokat, hogy kiismerhetetlen legyen, az ne várja el, hogy megértsék.

12) mitévő

Az amondó testvérdala. Nagyon szeretem, légies dal, úgy is van megkeverve. Itt sincs refrén, csak szövegfolyam. Megtisztelő, hogy a közönség ezt is megtanulta. Az amondóhoz hasonlóan a mitévő is a goa ritmusára, 140 bpm-ben íródott, ami elég vad egy rockzenekarnak. Akkoriban sok goapartiba jártam, folyamatosan szólt a tuctuc, és arra írtam a szövegeket.

13) szónélkül

Azért került az amondóra sok instrumentális szám, mert már nem tudtam megírni a szöveget rájuk. Ekkor kezdődött az elveszett évtizedem kálváriája, amikor nem tudtam eldönteni, melyik dalhoz melyik szöveg passzoljon, csak ugyanazokat a mondatokat ismételgettem.

Amikor összegyűjtöttük az amondó anyagát, akkor jöttem rá, hogy kevesebb dal van, mint ahány kéne. Akkor döntöttem el, hogy ezek instrumentálisak lesznek, de a szónélkülre már eleve nem akartam szöveget írni. Filmzeneszerű dal, az egyetlen gitárszólómmal az amondón, és olyan bonyolult akkordmenettel, hogy sokszor én se tudom, merre csavarodik. Nagyon szeretem.

img_4554_1.jpg

14) konyharegény

Harmincegy verziója készült az évek során. Volt 40 perces verziója is, amiben különböző stílusban, reggae-ben, rockban, goában pengettem a dalt. Ezen dolgoztam életemben a legtöbbet.

Mondhatjuk, hogy ez a dal vitte el tíz évemet. Ennek is kicsit goás alapja van. A gitárdallamot Nemes Zoli találta ki egy közös jammelésünk során. Arról szól, hogy az ember önmagát üldözi, önmaga elől menekül, és lehet, hogy nincs is más a világon, csak ez a menekülés.

15) pont

Ennek is vagy tíz verziója készült el, mire a végére értem. Egyfajta búcsúzás, istenhozzád, ami csak a legjobbakat kívánja a hallgatónak. Amikor írtam, sokszor eszembe jutott a kérdőjel, amire válaszként szolgál a pont. A keresésből valamiféle nyugvópontra jutottam.

16) senkitöbbet

Még az amondót kevertük, amikor elkezdtem pengetni ezt az akkordmenetet. Hasonlít a konyharegényére, csak más ritmusban játszom. Húzós dal, sokat játszottam az elveszett évtizedemben. Egy veszekedést és szakítást dolgoz fel egy olyan időszakban, amikor nem a legjobban sültek el a dolgok. Akkoriban nem voltam a helyzet magaslatán.

17) délibáb

Hosszabb lélegzetvételű dal, egy rendkívül hosszú szövegfolyamból metszettem ki a sorait. Így is sok szöveg van benne, de eredetileg még több volt. A budapesti éjszakáról szól, amikor megy a pusmogás, és valami titokzatos, megfoghatatlan dolog történik a városban. Ezt éreztem 2017 környékén, amikor már ellepték a turisták Budapestet.

18) szóbaszó

A szóba szó egy kitalált társasjáték. Van ötezer kártya, rajta összetett szavakkal, amikből ki kell emelni önálló szavakat, mondjuk a véletlenből azt, hogy „él” vagy „élet”, és addig kell gyűjteni a szavakat, amíg ki nem lehet rakni velük egy értelmes mondatot. A szavakra élőlényekként gondolok, a hosszú szavak például magas alakok. A jelentésük, a hangzásuk alapján mindegyik saját karakterrel rendelkezik.

19) napsütötte rész

Itt előbb volt meg a dalszöveg, és csak utána írtam meg az akkordmenetet, ami nálam nagyon ritka. Igazából egy aranyos kismacskáról szól, aki feltekeri a fűtést, és rendet rak az ember lakásában. Ez is egy kegyelmi állapot terméke, ami a délibáb lemez kálváriája után született.

A délibáb írása alatt visszaestem, és úgy éreztem, a szülőktől a barátokig mindenki színészkedik körülöttem, pénzért játsszák a szerepüket. Rövid időszak volt, de nagyon intenzív. Aztán eldöntöttem, hogy nem csinálok végig még egy tízéves pokoljárást, és összeszedtem magam. A napsütötte résznek már tiszta lappal kezdtem – ezért nincs régi dal a lemezen.

20) jószerencsét!

A jószerencsét! egy szakítást dolgoz fel, de mivel az életemben jelenleg nincs se szerelem, se szakítás, sokáig nem tudtam rájönni, miről szól. Csak utólag értettem meg, hogy a saját fiatalságomtól vettem búcsút ebben a dalban. Aztán Pite halálával teljesen más értelmet nyert, és most már az ő dala marad. Pite hangszerelte, nincs benne se dob, se basszus.

Úgy érzem, a jószerencsét! mérföldkő a zenekar életében, és egy lehetséges irányt mutat fel a jövőre nézve. A garabonciás munkacímű hatodik lemezre az amondó hangulatát idéző, hadarós rapszámokat írtam. Kemény, nem épp slágeres szövegek születtek, de a jövőben lehet, hogy én is lehiggadok, és az akusztikus zene felé fordulok, mint a jószerencsét!-ben.

img_4562.jpg

+1) csak az kiabál, aki fél

Ez is E/2-ben íródott, de nekem szól. Valami olyasmit próbáltam csinálni, mint Beck a Loserben. A refrént egy wigwamos Junkies-koncerten írtam, amikor be voltam szívva, közben szólt a pörgős, üvöltős punkrock, én viszont nyugis hangulatban voltam, és ezt rímeltette ki az agyam.

+2) Blabla

Ez egy Blabla-szám volt, innen a cím. Egy féltékeny fiú történetét meséli el, aki soha nem volt kedves a barátnőjével, már azért is leszidta, ha jókedvű volt. Ott van benne a jó tanács, hogy beszélj szebben hozzá. A dal felétől nincs szöveg, ez érzékelteti, hogy sajnos nem tudtam szépen beszélni hozzá.

+3) másé voltam

’97-ben írtam, amikor még nem szoktam rá a fűre, de már kóstolgattam: a „feldobom magam a csillagtelepre” erről az élményről szól. A Blabla második lemezére került volna, de abból nem lett semmi, ezért húsz évig fiókban maradt. Pite javasolta, hogy vegyük elő a délibábra. Tettünk az elejére egy fuvolaszólamot, az viszi el a dalt. A szövegét nem érzem erősnek, de a húzása jó kis koncertdallá teszi.

interjú: Soós Tamás
fotó: Hering Orsolya

https://recorder.blog.hu/2020/02/21/20_ev_20_hiperkarma_dal_berczesi_robert
„Tudtam, hogy most örök érvényű gondolatok jönnek” – 20 év 20 hiperkarma-dala Bérczesi Róberttel

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9215470842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.