A nagyi palacsintája - Köteles Leander (Leander Kills) ajánlja a Korn új albumát.

2019.10.28. 13:00, coffinshaker

rec076_kotelesleander02.jpg

Bár a legtöbben arra fogadtak volna, hogy a Korn a nu-metál divatjával együtt cseng majd le, Jonathan Davisék bő két és fél évtizedes karrierjük sokadik győzelmi körét futják épp. Tizenharmadik, The Nothing című albumuk ugyanis a kritikusok szerint (is) rég hallott csúcsformában mutatja őket, ráadásul egy ideje a korábban kiszállt alapító tag, Brian "Head" Welch is újra velük játszik. Vajon tényleg nem untunk még rá a régi receptre? A hazai metálszíntér egyik megkerülhetetlen alakját, az egykori Leander Rising- és jelenlegi Leander Kills-frontembert, Köteles Leandert kértük fel arra, hogy tegyen igazságot a kérdésben. Zenész kritizál zenészt Profül rovatunkban: az írás a Recorder magazin 76. lapszámában is olvasható.

A Korn olyan, mint a nagyi palacsintája. Mindig mással van töltve, de mindig tudjuk, mit kapunk, és szeretjük. A recept lassan huszonhat éve rendre beválik: borzasztó húzós ritmusszekció stenkesen grúvos dobbal, csörgő-zörgő slap basszusgitárral és Jonathan Davis bipoláris énekstílusával. Furcsa módon a zenekar nagy előnye, hogy a gitárszekció nem túl erős, ezért inkább zsigeri, pár hangos high-gaines riffekre és a hangzásukat meghatározó kórusos-egyhúros megoldásokra támaszkodnak. Nem akarnak bizonyítani, itt energia és dalok vannak, zéró megfelelési kény- szerrel. Minden kortársukkal ellentétben ők nem idomultak egyik aktuális trendhez sem, végig ösztönösen csinálták ugyanazt. Ezért működik a recept még ma is: mert őszinte.

NEHÉZFÉMEK - 33 KLASSZIK MAGYAR METALLEMEZ.

Legújabb lemezük nekem már a címével (The Nothing) is azt sugallja, hogy nincs semmi új, pont azt kapod, amit vártál. Bőven akadnak a lemezen visszatekintések a korai időszakokra, jön az a bizonyos nosztalgiaérzet. Most leginkább a Life Is Peachy/Follow The Leader-vonalat érezték be újra. Már az intró is ezt mutatja: Jonathan skótdudázik, majd egy kicsit belesír a végébe. Azt hinném, színészkedés, de nem az. Mintha valami régi, meg nem szűnő fájdalom lenne benne. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag bármit meg tud tenni a hangjával, borzasztóan nagy hangerő-dinamikával játszik. Sajnos közepesen áll neki a józan élet: összeszedettebb, de kevésbé ösztönös. A Coldban hozza a tőle megszokott, szájüregben képzett dinamikus ugatását, majd a This Loss kiállásában olyat énekel, amit személy szerint húsz éve várok akármelyik popénekestől. De térjünk vissza a lemezre!

ITT VAN MINDEN - KÁTAI TAMÁS (THY CATAFALQUE) AJÁNLJA A TOOL ÚJ ALBUMÁT.

A hangzás überbrutál, megkockáztatom, hogy a dob nem is mintázott, igényes felvétel. Nem érzek külső produceri nyomást, a dalok szellősek, és jól működnek. A szerkezetek kiszámíthatóak, de másokkal ellentétben nekem ezzel nincs bajom: riff- verze – bridge – refrén – riff-variáns – második verze - bridge – refrén – B-rész – dupla refrén: működik, mert nincs ennél jobb szerkezet, és ez végigkíséri az egész lemezt. A hangszerelés alázatos, ahogy a keverés is; a hangszerek elől vannak ott, ahol elől kell lenniük, és ahol az ének a lényeg, ott kevesek, avagy nincsenek is. Profi. A szövegek hozzák azt a fajta bipoláris, szorongó világot, amiről a műfaj szól: „valaki figyel, el kell bújnom, de ha elbújtam, akkor is látnak, és nem akarom, hogy lássanak”.

rec076_korn01.jpg

Bár a lemez nem hoz újat, de vannak meglepő pillanatok, mint a Finally Free verzetémája, ami akár egy 90-es évekbeli boyband dala is lehetne. Vagy az Idiosyncrasy rifftémája, ami erősen emlékeztet a Pantera A New Leveljére, aztán egy dúros verzével viszik tovább, levegőben lóg az egész, bírom rohadtul. Egyetlen hiányérzetem van: hiányoznak a nagy refrének. Állat riffek, baromi izgi verzék, izgalmasan meghangszerelve, majd jönnek a sejtelmes kornos bridge-ek, de a refrének fáradtak; inkább a szövegen van a fókusz, mint a húzáson. Több energiát éreztem az előző lemezben.

Korn: The Nothing (Roadrunner Records, Elektra Records, 2019). 


tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2019/10/28/a_nagyi_palacsintaja_koteles_leander_leander_kills_ajanlja_a_korn_uj_albumat
A nagyi palacsintája - Köteles Leander (Leander Kills) ajánlja a Korn új albumát.

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr5015266716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.