Korunk Diamanda Galása egy olyan lemezt adott ki, amiről muszáj beszélni - és nem csak a rajta hallható zenei megoldások miatt. Lemezkritika a Recorder magazin 75. lapszámából.

Előadó: Lingua Ignota

Cím: Caligula

Kiadó: Profound Lore Records

Megjelenés: 2019. július 19.

Stílus: liturgikus noise/drone metál

Kulcsdal: DO YOU DOUBT ME TRAITOR

Kristin Hayter korunk Diamanda Galása. Bár hangterjedelemben elmarad tőle, a görög-amerikai énekesnőre jellemző fékevesztett vokális terrorra, és expresszív énekstílusra/színpadi jelenlétre kortársai közül egyedül ő képes igazán. Kompromisszummentessége azonban nem korlátozódik pusztán a fellépéseire: eddigi három lemeze félúton van a Godflesh agyroncsoló ipari zajai, a már említett előkép avantgárd érzékenysége és a barokk/reneszánsz kor liturgikus áhítata között. Ugyanakkor hiába felelnek az alapokért többek közt a The Body, a Uniform vagy a Full Of Hell tagjai, lehetetlenség nem Hayterre figyelni. A Lingua Ignotát egyfajta rekreációként, a minden értelemben vett párkapcsolati erőszak után maradt dühöt, szomorúságot, magányt és gyászt úgy tudja tolmácsolni, hogy a lemez egésze anélkül lesz nemcsak katartikus, de transzformatív is, hogy egy pillanatra is didaktikusnak hatna. Ha nem is az év legjobb lemeze, de egyértelműen az egyik legfontosabbja.

8.5/10

Kollár Bálint

Egy tavalyi Lingua Ignota-koncert teljes felvétele a legendás St. Vitus klubból:



tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2019/09/24/lingua_ignota_caligula_lemezkritika
Lingua Ignota: Caligula (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7715054974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.