Thom Yorke: Anima (lemezkritika)

A tizenhárom év elteltével is meglepően frissnek ható The Eraser és a 2014-es, a vokált még éppen elbíró minimálelektronikával kísérletező Tomorrow’s Modern Boxes (kritikánk itt) után a Radiohead énekese harmadik szólóalbumán a rideg szintiszólamokat táncolható groove-okkal és tapadós énekdallamokkal elegyíti. Az előbbieknél jóval ambiciózusabb mű ez, első hallgatásra inkább Yorke Atoms For Peace nevű sideprojectjének korongja, az AMOK juthat róla eszünkbe, ami nem is véletlen, hiszen ott a kvázi supergroup jam sessionjeit bontotta „atomjaira” és építette újjá a Radiohead lemezeit is producerelő Nigel Godrich, itt pedig Thom számkezdeményeivel tette ugyanezt. És nemcsak a stúdióban: az elmúlt évben aktívan turnézó duó koncertjei fontos szerepet játszottak az ANIMA formálódásában, ezért nekünk, akik átélték a Tarik Barri élőben generált vizuáljával megtámogatott show-k elképesztő hangulatát, igazi megváltást jelent, hogy végre nem csak telefonos videókat vadászva hallgathatjuk újra a Not The Newst, vagy a Trafficet.

10/10

Török Dénes

MÉG TÖBB LEMEZKRITIKA ITT.

Az ANIMA-hoz kapcsolódó, Paul Thomas Anderson által rendezett rövidfilm/klip előzetese:

RADIOHEAD - A MOON SHAPED POOL LEMEZKRITIKA.

Thom Yorke egy hosszabb interjút is adott az ANIMA kapcsán: