Filmrecorder. A magyar sorozat, ami tényleg jó, csak senki nem tud róla

2019.08.05. 18:00, vferi

header2_1.jpg

Júniusban 25 rész után véget ért az Egynyári kaland, ami túlzás nélkül, simán az új évezred legszórakoztatóbb magyar tévésorozata volt. Tinivígjátékként indult, de a végére fullos dramedy lett belőle: humoros, életszagú és hiánypótló. Sok mindent segít megérteni a huszonévesek világából. Ez a cikk először a Recorder magazin 74. számában jelent meg.

Esetlen kezdés

Az Egynyári kaland 2015-ben debütált a Duna TV-n, de az első évadra nem érdemes túl sok szót vesztegetni. Javára szól, hogy lefektette a sorozat alapjait – fiatalok párkapcsolati bonyodalmai a balatoni nyárban –, és jó szemmel castingolt tehetséges színészeket. A forgatókönyv és rendezés azonban fáradt sablonokkal, életidegen helyzetekkel és felszínes szövegekkel dolgozott. A sorozat írását a második évadtól átvette Zomborácz Virág, aki Akar Péterrel közösen rendezte is az epizódokat, és behozta azt a szellemességet és markáns világlátást a sorozatba, ami addig hiányzott.

- - - - -

MINT EGY KÉPREGÉNY, CSAK ITT A SZUPERHŐS A HUMOR - gigantikus összeállításunkban
az Egynyári kaland színészei mesélik el, hogy szerintük miért volt nagyszerű ez a sorozat

- - - - -

Illetve, és ez az egyik legfontosabb, a humort, annak minden válfajával együtt. Az egyik pillanatban egy vizuális gegen lehetett nevetni (pl. a Schmidt Sára által játszott karakter muffinjelmezén vagy Walters Lili banánfutárkodásán), a következőben egy pengeéles egysoroson röhögtünk, aztán azon, ahogy hőseink egy Kusturica-filmbe csöppennek.

A sorozat párbeszédei amúgy is szokatlanul eredetiek voltak: magyar produkciókban ritkaságszámba mennek az ennyire életszerű dialógok. Itt a szereplők pont úgy beszéltek, ahogy tényleg szoktunk: pl. angol szavakat használnak („Ha bullshitre vagyok kíváncsi, inkább elolvasom a horoszkópom.”), káromkodnak (tévéadásban kinémítva), néha elakadnak, ööö-znek, újrakezdik a mondatot.

Ütős csapat

Az Egynyári kaland „hangout”-sorozat, azaz a szereplői viszonyrendszer mozgatja a cselekményt; a bonyodalmakat nem egy külső narratív hajtóerő teremti meg. Magyarul: nincs egy megoldandó rejtély (Lost: „mi ez a sziget) vagy zsánerkoncepció (Trónok harca: „fantasyvilág reálpolitikával”), pilotban nekünk szegezett kérdés, fináléra tartogatott válasszal (Breaking Bad: „megbűnhődik-e Walter White?”). A karakterek fejlődnek, változnak, de egy ilyen történet mégiscsak azon áll vagy bukik, hogy mennyire szerethetőek a szereplői, és hányféle kombinációba lehet rakosgatni őket.

hangout.jpg
Walters Lili, Schmidt Sára, Király Dániel és Fehér Balázs Benő az Egynyári kalandban

 

Zomboráczék jó érzékkel építették tovább a megörökölt színészeik alakításait –átsegítve őket az esetleges sutaságokon –, melléjük pedig remekbe szabott új karaktereket adtak, karcosabbá téve a sorozatot. Ha semmi mást nem köszönhetnénk az Egynyárinak, mint Walters Lili csodálatosan antiszociális, neurózisait és bizonytalanságait beszólásokkal, fintorokkal, mindent átitató szarkazmussal palástoló Lucáját, már többet kapnánk, mint bármely más hazai sorozattól.

MÉG MINDIG IMÁDNIVALÓAN KATTANT A LEGJOBB VÍGJÁTÉKSOROZATUNK
- ÍRTUK TAVALY NYÁRON AZ EGYNYÁRI KALAND HARMADIK ÉVADÁRÓL


De a többiek erősségeit is kidomborították. Király Dániel nagyszerű mimikával reagál az abszurd helyzetekre, így rengeteg reakciósnittet kapott. Schmidt Sára expresszíven ábrázolta a belső lelki dilemmákat, Fehér Balázs Benő kiváló romantikus hősnek/búsképű lovagnak bizonyult, Dobos Evelin lehengerlően természetes, magabiztos játéka pedig komoly űrt hagyott maga után a színésznő távozásával.

Szerelem és más

A sorozat központi témája persze a szerelem, de eléggé egyedi megközelítésben. Az Egynyári nem ódzkodik a műfaj jellegzetes kliséitől (szerelmi háromszögek, fatális félreértések, se veled, se nélküled viszonyok), de mindig csavar rajtuk, hogy átélhetőbbek, eredetibbek legyenek, és jól megfűszerezi kellő egészséges abszurditással. Mindehhez pedig vesz egy cinikus – vagy magát cinikusnak képzelő – szereplőt, aki finom, önironikus gúnnyal kommentálja a közhelyeket. Mindez jó receptnek bizonyult.

Ráadásul a szereplőket változatosan kombinálták az évadok alatt, nem dobva sutba a már meglévő kapcsolatokat sem. Ha ketten összebarátkoztak – például Bence (Rubóczki Márkó) és Luca a harmadik évadban –, azt később ki is aknázták: a negyedik évadban a szüzessége elvesztésén dolgozó Luca egy ponton vele akart először lefeküdni mindennemű románc nélkül.

cikkbe1_1.jpg
Rubóczki Márkó és Walters Lili az Egynyári kalandban

 

A szerelmi bonyodalmak mellé másféle viszonyok (pl. szülő-gyerek, testvéri, baráti, munka-) kapcsolatok is társultak. Fontos döntés volt, hogy a harmadik évadot áthelyezték a Balatonról a fővárosba. Ezzel szélesebbre tárultak a történet lehetőségei, új élethelyzetekben, környezetben más oldalukról mutatkozhattak meg a szereplőink. Így a sorozat nagyrészt megúszta az önismétlés csapdáját is.

Ördögi körök

Ha pedig kiemeltük a humort, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az Egynyári köztévés ifjúsági sorozat létére meglepően komor, sötét témákat is boncolgatott. Már a második évadban bedobta a szexuális zaklatás témáját. Komolyan vette a párkapcsolati súrlódásokat, a csalódások, szakítások, megcsalások érzelmi hatását. Nem próbálta mindenáron jó színben feltüntetni a főszereplőit: tökéletlenek, megbántanak másokat. A szerelmi háromszögekben sem lehetett mindig eldönteni, kinek szurkoljunk: a negyedik évadban két esetben is rokonszenves volt a „harmadik”, nem pedig ördögi csábító. És amikor kiborult a bili, mesterien csapták le az évadokig fűzött konfliktusokat (pl. az Apró kis hazugságok című rész nagy vitájában).

haromszog.jpg
Waskovics Andrea, Király Dániel és Piti Emőke az Egynyári kalandban

 

A szereplők újra meg újra elkövették ugyanazokat a hibákat, és még ha fel is ismerték a körforgást, nem feltétlenül léptek ki belőle. A sorozat egyik leghúsbavágóbb jelenete, amikor az önpusztításra hajlamos Enikő (Piti Emőke) legmélyebb félelmeire tapint rá egy manipulatív férfi cinikus monológjával. „Úgy érezzük, ha valamit el lehet rontani, azt nekünk el is kell rontani. És reméljük, hogy egyszer találunk valamit, ami annyira igaz, hogy még nekünk se sikerül elcseszni.” A változásra való képesség volt a sorozat legfőbb kérdése, és ugyan a záróepizód happy endekkel végződik, ránk van bízva annak eldöntése, hogy azok feltétlenül jót tesznek-e a szereplőknek hosszú távon.

Az Egynyári kalandot négy évad után kaszálták el. Maradhat némi hiányérzetünk – én például megnéztem volna egy nem heteroszexuális párkapcsolati szálat is –, de így is túlteljesítette az eredeti várakozásainkat. Üde, szerethető, nem ciki módon fiatalos sorozat, kerek befejezéssel. Reméljük, hosszú kultsorozat-utóélete lesz, és sokan rátalálnak majd, mert megérdemli.

szerző: Huszár András
fotók: Piti Marcell

https://recorder.blog.hu/2019/08/05/filmrecorder_a_magyar_sorozat_ami_tenyleg_jo_csak_senki_nem_tud_rola
Filmrecorder. A magyar sorozat, ami tényleg jó, csak senki nem tud róla
süti beállítások módosítása