Néha trágár, néha elegáns: ez a DLRM

2019.07.23. 08:59, trecorder

rec_74_dlrm.jpg
(X) Sok mindent lehet mondani a DLRM zenéjéről és csapatáról, de az biztos, hogy – saját leírásuk szerint – nem hétköznapi lelki világokról van szó. A banda hobbipiálós-utcazenés-csövezős-vándorlós baráti társaságból nőtte ki magát a magyar stoner-grunge szcéna meghatározó szereplőjévé.

Szabó Marci és Petróczi ‘Edi’ Ádám 2014-ben egy szétcsapós péntek estén hozták össze a zenekart, mely akkor még egész más felállásban létezett. Az első egy év inkább csak arról szólt, hogy hogyan kell próbán minél masszívabban bekarmolni, aztán végül a két alapító úgy döntött, hogy egy fokkal komolyabban kéne ezt csinálni. 2015-ben született meg az addig megírt pár dalt összefogó Dear Danube kislemez, melyen Marci és Edi játszott minden hangszeren. Felvettek a srácok maguk mellé egy dobost és egy basszerost, majd belevágtak a koncertezésbe, és szinte rögtön a külföldet vették célba. Éppen hogy kijött a második EP, becsúszott egy angol turné, amelynek során amellett, hogy első este kibaszták a fiúkat a szállásukról, azért megfordultak pár legendásabb londoni klubban is.

Miután 2017-ben tök véletlenül megismerte a zenekart Nóniusz Gábor, a srácok felvették vele első komoly nagylemezüket, a Cheeky Piget (az album premiere a Recorderen volt - a szerk.), ami amúgy egy váratlanul odabaszós londoni ciderről kapta a nevét. Miután tökre tetszett az embereknek az anyag, és a srácok imádják a seggüket a turnébuszban rohasztani, elég hamar úgy döntöttek, hogy az utazás-csajozás-zenélés szentháromság nevében leszerveznek maguknak pár európai turnét, melyek meglepően jól sikerültek, és majdnem mindenhová visszahívták őket pár hónappal későbbre. Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Spanyolországban, Szlovákiában és Romániában játszott a DLRM. „Nyilván elmentünk újra, hülyeség lett volna nem visszatérni oda, ahol vadidegen emberek szétbulizták magukat a koncertünkre, aztán meghívtak piálni meg afterezni a házibulijaikba, megvendégeltek, sőt többen meg is engedték, hogy náluk aludjunk, nekik külön köszönet, mert eléggé élére raktuk a garast a büdzsében, és általában kocsiban aludtunk vagy külvárosi hidak alatt sátraztunk. Meg hát imádjuk a francia lányokat. Nagyon.”

DLRM: Cheeky Pig

A zenekar azóta négy alkalommal tért vissza több francia és német klubba és fesztiválra, aztán a tavalyi, 11 országot érintő egy hónapos európai koncertsorozat után úgy döntött, hogy a rengeteg élményt és tapasztalatot ideje rögzíteni, így született meg idén januárban a DLRM második nagylemeze, a 12 dalos Suckerpunch. „A múlt év elég masszív volt minden téren, nem nagy túlzás, ha azt mondjuk, hogy a buszban töltöttük 2018-at. Folyamatosan össze vagy zárva ugyanazokkal az emberekkel, egész napos utazások után kikötsz egy random városban, pakolás, koncert, pakolás, aztán addig maxolod az estét, amíg el nem dőlsz valahol. Azért nem hangzik szarul, mert egyáltalán nem az. Bennünk ez termeli az üzemanyagot, új helyek, új barátságok, egynapos szerelmek, szélsőséges és teljesen abszurd szituációk, ameddig a szem ellát. Rövid idő alatt tanultunk sokat magunkról, egymásról és az egész világképünk hatalmasat fejlődött a pozitív irányba. Amikor megtapasztalod, hogy akárhová mész, mindenhol emberek vannak, hasonló problémákkal és igényekkel, bárhol tudsz barátokat találni és olyanokat is, akiket le kell szarni, akkor nagyon jól esik kiröhögni az olyanokat, akik mindent csak feketén-fehéren látnak. A Suckerpunchban rengeteg minden benne van teljesen őszintén, néha trágárul, néha elegánsan. Nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy egyre őszintébben tudunk és merünk alkotni egy csapatként, és fantasztikus érzés rájönni egy-egy dalnál, hogy teljesen visszaadja azokat az élményeket, amiket együtt átéltünk.

A DLRM második nagylemeze, a Suckerpunch:

Az előző lemez felvételénél kialakult egy olyan munkakapcsolat és barátság Nóniusz Gáborral, amiben nagyon jól megértik egymást, ezért a második korongnál is egyértelmű volt a srácoknak, hogy az ő produceri felügyelete mellett fognak stúdióba vonulni. Ezúttal vizuálisan is sokkal komplexebben össze lett foglalva az anyag, ez a zenekar és Nóvé Soma közös brainstormjából, Soma munkájával valósult meg. A februári teltházas A38-lemezbemutatóval pedig a srácok feltették az i-re a pontot és bebizonyították, hogy az általuk képviselt életstílus nemcsak rombolja, hanem építi is őket.

A Suckerpunch albumról megjelent első videoklip, a Should:

Idén nyáron még lesz pár fesztivál, ahol el lehet kapni a DLRM-et, július 26-án játszanak Taliándörögdön a Művészetek Völgyén, aztán meg július 31-én Kisharsányban az Ördögkatlanon. Ősszel pedig jön a következő nagy budapesti buli: október 22-én az Akváriumban lesz egy-két meglepi is.

Élő videó a szintén a Suckerpunchon található Strongholdhoz:

Címkék: magazin dlrm rec074
https://recorder.blog.hu/2019/07/23/neha_tragar_neha_elegans_ez_a_dlrm
Néha trágár, néha elegáns: ez a DLRM

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr1214947554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.