ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
1. AZ ADATKEZELŐ
Név: Recorder Kft.
Cím: 1025 Budapest, Mandula utca 17.
Email cím: info@recorder.hu
2. A KEZELT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE
A Recorder Kft. (a továbbiakban: „Adatkezelő”), mint adatkezelő az érintettnek (azaz azoknak, akiknek adatát kezeli), az alábbiakban meghatározott személyes adatát kezeli, a jelen Adatvédelmi Tájékoztatóban rögzített feltételekkel.
2.1. Személyes adatok
A recorder.blog.hu weboldalon meghirdetett pályázatra való jelentkezés során az érintettnek kötelezően meg kell adnia a következő személyes adatot:
• emailcím
Az Adatkezelő a fentieken túl a jelen Adatvédelmi Tájékoztató szerint kezeli a jelentkezés tényét és időpontját is. Ezen adatok egyéb személyes felhasználói adatokkal – törvény által kötelezővé tett esetek kivételével – össze nem kapcsolhatók. Az adatokhoz kizárólag az Adatkezelő fér hozzá.
3. AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA, CÉLJA ÉS MÓDJA
3.1. Pályázat esetén
Az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Az adatkezelésre az érintett önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozata alapján kerül sor, amely nyilatkozat tartalmazza az érintett kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az Adatkezelővel közölt személyes adatai a jelen Adatvédelmi Tájékoztató szerint kezelésre és feldolgozásra kerüljenek.
3.2. Az adatkezelés célja
Az adatkezelés célja, hogy a pályázat tisztaságát biztosítsa, a pályázat résztvevői kizárólag egy és valódi e-mailcímmel pályázzanak és a nyertesek értesítésre kerülhessenek.
Az Adatkezelő az érintett által rendelkezésre bocsátott adatot célhoz kötötten kezeli, kizárólag a fenti célok érdekében.
3.3. Az Adatkezelő a megadott személyes adatot az e pontokban írt céloktól eltérő célokra nem használja, illetve használhatja fel.
3.4. Az Adatkezelő a neki megadott személyes adatot nem ellenőrzi. A megadott adatok megfelelőségéért, valóságáért kizárólag az azt megadó személy felel. Bármely érintett e-mailcímének megadásakor egyben felelősséget vállal azért, hogy a megadott emailcímről kizárólag ő tesz nyilatkozatot. E felelősségvállalásra
tekintettel egy megadott emailcímmel történt jelentkezéssel összefüggő mindennemű felelősség kizárólag azt az érintettet terheli, aki az e-mailcímet regisztrálta.
4. AZ ADATKEZELÉS IDŐTARTAMA
4.1. Az adatkezelés időtartama az érintett által megadott személyes adat az Adatkezelő részére történő megadásával kezdődik. Az Adatkezelő a megadott személyes adatot a pályázat jelentkezési határidejének lezárultát követő 1 hétig kezeli.
5. AZ ADATOT MEGISMERŐ SZEMÉLYEK KÖRE, ADATTOVÁBBÍTÁS, ADATFELDOLGOZÁS
5.1. A kezelt adatot az Adakezelő részéről az alábbi munkaköröket betöltő személyek jogosultak kezelni:
Pawlowszky Tamás ügyvezető igazgató a Recorder Kft. megbízásából.
Az adatot az adatkezelésre jogosultak kizárólag a jelen Adatvédelmi Tájékoztatóban rögzített adatkezelési célok érdekében kezelhetik, és jogosulatlan személynek az adatokhoz semmilyen hozzáférést nem engedhetnek.
5.2. A jelen Adatvédelmi Tájékoztatóban foglalt adatkezelési cél megvalósítása körében az Adatkezelő az alábbi adatfeldolgozókat veszi igénybe: Recorder Kft. (személyes adatok tárolása, adatrögzítés).
6. ÉRINTETT JOGAI ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK
• Tájékoztatás
6.1. Az érintett bármikor jogosult tájékoztatást kérni az Adatkezelő által kezelt, rá vonatkozó személyes adatokról.
6.2. Az Adatkezelő az érintett kérésére tájékoztatást ad a rá vonatkozó, általa kezelt adatról, az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az Adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül adja meg közérthető formában, írásban a kért tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be.
A tájékoztatást az adatkezelő csak az Infotv-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg.
A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására az Infotv. mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az érintett bírósági jogorvoslattal élhet, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: NAIH)
fordulhat.
A NAIH elérhetőségei, cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., Tel: +36 1 391 1400, email: ugyfelszolgalat@naih.hu
6.3. Az Adatkezelő – ha belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik, a belső adatvédelmi felelős útján – az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek
körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatot.
6.4. Az érintett a jogait az alábbi elérhetőségeken gyakorolhatja:
Levelezési cím: 1025 Budapest, Mandula utca 17.
Email cím: info@recorder.hu
6.5. Az érintett bármely, az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéssel, illetve észrevétellel az Adatkezelő munkatársához fordulhat a 6.4. pontban elérhetőségeken keresztül.
6.6. Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés esetén az érintettet – kérelmére – az Adatkezelő tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget biztosít.
• Helyesbítés, zárolás, törlés, megszavazás
6.7. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az Adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az Adatkezelő helyesbíti.
6.8. A személyes adatot törölni kell, ha
1. a) kezelése jogellenes;
2. b) az érintett kéri;
3. c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
4. d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
5. e) azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte.
6.9. Az érintett kérheti továbbá adatainak zárolását. Az Adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az Érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
6.10. Az Adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
6.11. A helyesbítésről, a zárolásról, a megszavazásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
6.12. Ha az Adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban vagy az érintett hozzájárulásával elektronikus úton közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Az érintett hozzájárul ahhoz, hogy az Adatkezelő e közlését és tájékoztatását elektronikus úton adja meg.
6.13. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az érintett az Infotv., valamint a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alapján
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.; www.naih.hu) fordulhat vagy
• Bíróság előtt érvényesítheti jogait.
6.14. Amennyiben az érintett az Adatkezelő részére harmadik fél adatát adta meg, vagy a nyereményjáték során bármilyen csalást vagy visszaélést követett el, vagy kárt okozott, az Adatkezelő jogosult az érintettel szembeni jogai érvényesítésére, ideértve a kártérítés követelését is. Az Adatkezelő ilyen esetben minden tőle telhető segítséget megad az eljáró hatóságoknak a jogsértő személy személyazonosságának megállapítása céljából.
• Tiltakozás a személyes adat kezelése ellen
6.15. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
1. a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az Adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez
szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
2. b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;
valamint
3. c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
6.16. Az Adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja.
6.17. Ha az Adatkezelő az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatot zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
6.18. Ha az érintett az Adatkezelő a döntésével nem ért egyet, illetve ha az Adatkezelő a fenti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat.
• Bírósági jogérvényesítés
6.19. Az érintett a jogainak megsértése esetén az Adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az Adatkezelő köteles bizonyítani. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint –
az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az Adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált
adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
• Kártérítés és sérelemdíj
6.20. Ha az Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni; ha pedig az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az Adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.
6.21. Az Érintettel szemben az Adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az Alapítvány köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is.
6.22. Az Adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az Érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
7. ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
Az Adatkezelő az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az Infotv. és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.
Az Adatkezelő és az adatfeldolgozó gondoskodnak az adatok kockázattal arányos biztonságáról, továbbá megteszik azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítják azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Infotv., valamint az egyéb adatés titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az Adatkezelő a kezelt adatot a kockázattal arányos intézkedésekkel védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Ennek keretében az Adatkezelő az adatot jelszóval védett és/vagy titkosított adatbázisban tárolják. Az Adatkezelő az adatot a kockázattal arányos védelem keretében tűzfalakkal, antivírus programokkal, titkosító mechanizmusokkal, tartalomszűréssel és egyéb technikai- valamint folyamat-megoldásokkal védi. Az adatvédelmi
incidenseket folyamatosan monitorozza.
8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
8.1. Minden olyan esetben, ha a kezelt személyes adatot az Adatkezelő azon adatkezelési céloktól, melyekhez az érintett hozzájárulást adott, eltérő célra kívánja felhasználni, ehhez az érintett előzetes, kifejezett és önkéntes hozzájárulása szükséges.
ETIKAI IRÁNYELVEK
(Jelen dokumentum a Főszerkesztők Fóruma 2015. november 18-án elfogadott irányelvein alapul.)
A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése. Mindezen feladatok ellátásához az újságíróknak rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, amely lehetővé teszi számukra, hogy politikai és gazdasági befolyás, félelem, illetve részrehajlás nélkül végezzék munkájukat. Az Etikai Irányelvekhez csatlakozók kinyilvánítják, hogy kötelességüknek tekintik a legjobb szakmai meggyőződésük szerinti pontos, méltányos és valósághű tájékoztatást.
A lelkiismeretes tájékoztatás szabályai
Az újságíró
– pontosan, azaz az általa közölt információk valóságtartalmáról meggyőződve;
– elfogulatlanul, azaz az egyes szereplőket és ügyeket egyenlő mércével mérve;
– személyes meggyőződését a tényekkel nem összekeverve, a vélemény- és információs műfajokat elkülönítve;
– méltányosan, azaz az egyes szereplők magánszféráját, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva;
– bátran, megalkuvástól mentesen, a munkája során felmerülő konfliktusoktól, fenyegetésektől meg nem rettenve;
– manipulációtól mentesen, azaz az események és folyamatok bemutatásának és nem befolyásolásának céljával;
– tisztességesen, az információkkal nem üzletelve, a nyilvánosság hatalmával nem visszaélve, az összeférhetetlenségi viszonyokat kerülve;
– közönsége érdekeit szolgálva, más érdektől nem befolyásoltan, közérthetőségre törekedve végzi munkáját.
Az információszerzés és forráskezelés szabályai
Az információk forrását közölni kell a közönséggel, személyhez vagy intézményhez kötődő vagy indirekt, a forrás jellegére utaló formákban. Törekedni kell a források nyílt felfedésének lehetőségére, de a névtelenség biztosítása megengedett, ha az információ más módon nem szerezhető be (ennek részletes szabályait lásd alant). A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt.
Az újságíróknak minden körülmények között újságíróként kell viselkedniük. Ezért minden alkalommal közölniük kell a forrással, hogy milyen célból kérik az információt, mikor és milyen formában várható annak közlése. Az újságíró felelőssége, hogy a forrása tisztában legyen a szabályokkal. Ez alól a szabály alól kivételt csak az képezhet, ha az újságíró semmilyen más módon nem tud eleget tenni a lelkiismeretes tájékoztatás követelményének, és az ügy, amiről ilyen módon szerzi az információt, olyan súlyú, hogy az a kivételt indokolja.
Az újságíró nem „üzletelhet” az információkkal: nem ígérhet vagy fogadhat el jogtalan anyagi vagy egyéb előnyt, nem adhat információért cserébe bizalmas információt. Az újságíró nem élhet vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerít ki.
Az újságíró mindent elkövet, hogy közérdekű adatokról, döntésekről, dokumentumokról a hivatalos csatornákon keresztül – a mindenkor hatályos, médiatartalomra vonatkozó jogszabályok tájékoztatási kötelezettségről szóló rendelkezéseit vagy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályokat érvényesítve – értesüljön, ugyanakkor fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy ha a hivatalos úton kudarcot vall, informális csatornákon szerezze be az információkat.
Az újságíró nem fedheti fel forrása személyazonosságát, ha erre neki ígéretet tett, kivéve, ha erre bíróság vagy egyéb, erre törvénnyel felhatalmazott hatóság kötelezi, ám jogi eszközökkel az újságírónak ilyen helyzetekben is törekednie kell ennek elkerülésére.
Az újságíró és interjúalanya az interjút nyilvános közzétételre szánt beszélgetésnek tekinti, nem magánbeszélgetésnek. Az újságíró az interjúalany szavait az interjúalany mondandójához hűen adja vissza, ami nem feltétlenül jelenti annak szó szerinti bemutatását. Lehetőséget csak az elhangzottakhoz képesti hűség ellenőrzésére ad, de nem azok utólagos érdemi módosítására.
Összeférhetetlenség
Az újságírónak tartózkodnia kell olyan témáktól, illetőleg olyan forrásokkal való kapcsolatfelvételtől és az olyan forrásokból származó információk közreadásától, aminek feldolgozása során bármilyen magántermészetű kötődés, elfogultság vagy érdek miatt nem tud elfogulatlanul dolgozni (információt beszerezni és feldolgozni). Az újságíró csak olyan megbízatást vállalhat, amely nem veti fel az összeférhetetlenséget vagy annak látszatát a médiumnál végzett tevékenységével. Olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről/akiről az újságírónak bármilyen formában tudósítania kell majd, nem fogadhat el munkát vagy egyéb megbízást, akár jár érte pénzbeli ellenszolgáltatás, akár nem. A kötődés természetét jelezni kell a közönségnek olyan esetekben, amikor a szerkesztői mérlegelés alapján valamilyen személyes vagy intézményi összeférhetetlenség óhatatlanul is befolyásolhatja a publikációt.
Az újságíró nem fogadhat el szóróajándéknál nagyobb értékű értéktárgyat, ajándékot vagy egyéb előnyt (beleértve különösen nem – vagy nem kizárólag – szakmai természetű utazást, aránytalan értékű ebéd- és vacsorameghívást, soron kívüli ügyintézést, különleges hivatali bánásmódot, „újságírói” kedvezményt) olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről/akiről bármilyen formában tudósítania kell. A munkája során felmerülő indokolt reprezentációs célok, eszközök megválasztásakor és a reprezentációs költségek viselése tekintetében az ésszerűség és a jó ízlés szabályai szerint jár el, de tiszteletben tartja a fent részletezett elvet.
Az újságíró sem alkalmilag, sem tartósan nem fogadhat el jövedelmet, illetve nem vállalhat aktív szerepet szervezetek, pártok, gazdasági társaságok életében, amennyiben ez a szerepvállalása bármilyen kapcsolatban van azokkal a témákkal, amelyekről tudósítania kell. A fentiek érvényesek közhivatal vagy hasonló megbízatás betöltésére, vállalására is.
A munkája során megszerzett különböző bizalmas információkat azok nyilvánosságra hozatala előtt – különös tekintettel a pénzügyi és gazdasági, kereskedelmi, illetve egyéb, személyes haszonra fordítható értesülésekre – az újságíró nem fordíthatja személyes előnyre, illetve azokat nem továbbíthatja harmadik félnek.
Az újságíró nem vehet részt olyan pályázatokon, versenyeken, nem részesülhet olyan díjakban, amelyek odaítéléséért olyan személyek/szervezetek/cégek viselnek felelősséget, amelyekről a munkája során rendszeresen tájékoztat. Nem kizáró ok, ha az ilyen díjak támogatói, kiírói ugyan ilyen szervezetek, de a versenyek elbírálásáért, a díjak odaítéléséért autonóm, szakmai zsűri felel.
Az újságíró nem nyújthat vagy ígérhet publicitást vagy különleges elbírálást, védelmet senkinek információ fejében. Ugyanígy nem fogadhat el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt információ közlése vagy visszatartása fejében.
Az újságíró munkája során köteles mindenkivel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelően kommunikálni. .
Szerkesztőségi függetlenség, integritás, kapcsolat a médiavállalkozással
Egy szerkesztőség jellemzően legitim üzleti célokkal rendelkező médiavállalkozás része. Vállalkozás alkalmazottjaként az újságíró munkája a vállalat üzleti céljai teljesülésének elősegítése, de ez a cél nem állhat szemben az újságírás társadalomban betöltött szerepéből fakadó felelősséggel és ezt tükröző etikai hagyományokkal és szabályokkal. Ezért kívánatos, hogy a médiavállalkozások ismerjék el a szerkesztőség integritását és tartalmi függetlenségét, a szerkesztőségek és a kiadók pedig működjenek együtt a vállalkozás üzleti céljai és az újságírás legmagasabb szintű etikai és szakmai szabályai közötti harmónia megteremtésében.
A médium felületeivel a szerkesztőség és a kiadó közösen rendelkezik és az ezzel járó felelősséget világos és a közönség számára is átlátható szabályok szerint osztják meg. A hirdetők, szponzorok akár közvetlenül, akár a médiavállalkozás munkatársain keresztül semmiféle nyílt vagy burkolt nyomást a szerkesztőségre nem gyakorolhatnak, illetve az ilyen nyomásgyakorlást el kell utasítani. A hirdetési bevétel és a reklám mint olyan, a média működésének elengedhetetlen része, és alakulása a kiadók stratégiáját és ezen keresztül a szerkesztőségek életét komolyan befolyásolja. Ugyanakkor a sajtó szerepének betöltéséhez és fenntarthatóságához szükséges, hogy e befolyás korlátozott és transzparens legyen, és soha ne konkrét közlésekre irányuljon. A médiavállalkozás a szerkesztőséget vagy annak munkatársát konkrét tartalom elkészítésére vagy el nem készítésére, valamely információ közlésére vagy elhallgatására nem utasíthatja olyan módon, hogy az csak a jelen kódexben foglalt elvek megsértésével legyen teljesíthető.
A médiatartalomban a szerkesztőségi tartalmat a hirdetésektől egyértelmű jelzésekkel meg kell különböztetni. A törvény által leírt termékmegjelenítés mint hirdetési forma esetében arra kell felhívni a figyelmet, ha a tartalom hirdetést is tartalmaz.
A személyiségi jogok védelme
Az újságíró súlyt fektet arra, hogy a munkája során bármilyen minőségben szereplő személyek alkotmányos, állampolgári és személyiségi jogai ne sérüljenek. Gondoskodik arról, hogy személyes adataik, magánéletük részletei indokolatlanul – tehát közérdekkel vagy méltányolható magánérdekkel nem indokolható módon és akaratuk ellenére – ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket és nem közszereplői minőségükkel áll összefüggésben az információ. Különös figyelmet kell fordítani a balesetek, katasztrófák és bűncselekmények áldozatainak személyiségi és kegyeleti jogainak érvényesítésére.
Az újságíró szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez. A bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős ítéletig vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli. A beszámolókban más, az érintett beazonosítására alkalmas részletet, képet, felvételt sem közöl. A gyanúsított, illetve a vádlott beleegyezésével az anonimitása feloldható. Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes nevet a jogerős ítélet után sem említi. Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor indokolt és szükséges neve és funkciója közlése. Minden esetben hangsúlyozni kell, ha a bemutatott ügyben jogerős ítélet még nem született, és amennyiben nem jogerős ítéletről egy médium beszámolt, akkor a jogerősről is be kell számolnia, amennyiben az a nem jogerőstől enyhébb vagy érdemben különböző végeredménnyel zárult.
Az újságíró különös figyelemmel jár el minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kis- és fiatalkorúak, büntetés-végrehajtási intézetek lakói, fogyatékkal élők, Magyarországon tartózkodó külföldiek stb.).
Védelem illeti a bűncselekmények, balesetek áldozatait. Különös körültekintéssel kell eljárni, ha az áldozat kis- és fiatalkorú.
Az újságírónak szigorúan kerülnie kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozások közlését. Indokolt esetben – tájékoztatási céllal – ugyanakkor helyt adhatnak szereplők ilyen jellegű véleményének.
Sokkoló tartalmak
Kerülendő a közönség öncélú sokkolása, történjen az szöveges, képi vagy hangos eszközökkel. Amennyiben egy adott információ közvetítése megoldhatatlan ilyen tartalmak közlése nélkül, közvetlenül az adott tartalom előtt fel kell hívni a közönség figyelmét az elkövetkezőkre.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fiatal vagy bármilyen más okból érzékeny közönség számára nem csupán a könnyen felismerhetően durva vagy szexuális jellegű tartalomrészletek lehetnek kellemetlenek, sokkolóak, hanem olyanok is, amelyek ezeknél nehezebben kategorizálhatók. Ennek megfelelően a fenti szabályok vonatkoznak például az emberek vagy embercsoportok számára sértő, megalázó tartalmakra, az extrém félelemérzetet kiváltó tartalmakra.
Hibák és panaszok kezelése
Ha minden kétséget kizáróan téves információ (valótlan tény, vagy valós tény hamis színben feltüntetve) jelenik meg, a hibát el kell ismerni és a lehető legvilágosabban, leggyorsabban ki kell javítani. Ha az újságíró információt vesz át más médiumtól, akkor arra pontosan hivatkozni kell. Lehetőséget kell adni reagálásra annak, akire vonatkozóan érdemi és új információt szándékozik a médium publikálni, ez azonban nem jelent kötelezettséget az érintett véleményének szó szerinti idézésére, sem teljes terjedelmű bemutatására.