A Bauhaus magyar ceremóniamestere: Weininger Andor

2019.05.28. 19:00, Recorder.hu

rec072_bauhaus.jpg
Ki másnak is juthatott volna eszébe a zenetörténet egyik legkülönösebb s egyben legszórakoztatóbb zenekara, mint egy őrült magyarnak? A Bauhaus 100-jubileum kapcsán most sokfelé hallhatunk Weininger Andorról – de ki is volt ő és miért fontos a zenei munkássága? Csepelyi Adrienn cikke a Recorder 72. lapszámában jelent meg.

A Bauhaus-bulikon kezdetben egy Ludwig Hirschfeld-Mack nevű diák szórakoztatta a közönséget harmonikájával, ám 1921-től magyar kézbe került a mulatságok zenei szervezése. Weininger Andor festő, grafikus, illusztrátor, designer, bútor-, épület-, színpad- és jelmeztervező művész és zenész Baranyában, a mai Horvátország területén, Karancson született 1899-ben. Pécsi tanulmányai után festőtársaival, Molnár Farkassal, Stefán Henrikkel és Johan Hugóval 1921 októberében vették fel a weimari Bauhausba. 1921–1922-ben a Bauhaus előtanfolyamának elvégzése után Weininger a Falfestészeti Műhelyt választotta, melyet akkor Vaszilij Kandinszkij és Carl Schlemmer vezetett. 


weininger_festmeny2.jpgA sokoldalú Weininger hamar beilleszkedett a Bauhaus közösségébe, és amikor kiderült, hogy – templomi orgonista felmenőinek hála – kiválóan zongorázik és még énekel is, ő lett az estek fénypontja. Egy idő után a társaság szorgalmazta, hogy alapítson zenekart. Weininger így is tett, ám a végeredmény korántsem volt mindennapi: az egy szem zongora mellett kis- és nagydobokból, illetve egy bumbass nevű hangszerből állt az együttes. (A bumbass egy farúdra erősített cintányérból, kis dobból és csengőkből álló „találmány”, amelyen favonóval kell játszani, és leginkább egy rezesbanda hangját idézi.) A négytagú zenekar (Weininger mellett Hanns Hoffmann-Lederer, Heinrich Koch és Rudolph Paris) komoly gyakorlás után 1924-ben mutatkozott be a táncmulatságokon, és hatalmas sikert aratott. 

/Weininger Andor egy kompozíciója Forrás: Körner András 

Az, hogy repertoár színes volt, nem kifejezés: a szomorú magyar népdaloktól a rezesbandák slágerein át az amerikai melódiákig, a foxtrottól a shimmyig mindent játszottak. Mivel a növendékek a szélrózsa minden irányából jöttek, néha egészen elképesztő zenei szintézisek alakultak ki: hawaii dalból született átirat, halandzsaszövegű, három országban is ismert népdal, és tulajdonképpen bármi, amit az ember el tud képzelni. Weininger ötvözte a zenei előadást a humorral, szívesen csinált viccet magából a Bauhausból is: egy fotó tanúbizonysága szerint például „kottaként” egy fehér papíron ábrázolt kék kört használt – utalva ezzel a Bauhaus szellemiségére. Volt saját Bauhaus-indulójuk, még a harmonikás időkből: ezt minden mulatságon eljátszották, és zenéjükből alakult ki a Bauhauspfiff, az iskola egyezményes füttyjele. „Kuri, kuri, kuri" kezdetű daluk pedig a KURI művészeti mozgalom névadójául szolgált.

Az együttest a Dessauba költözés után szaxofonokkal és harsonával bővítették. Amikor Weininger 1928-ban elhagyta a Bauhaust, Xanti Schawinsky vette át a zenekart, ám ő azt akarta, hogy az végre vegye komolyan magát, és „normális” tánczenét játsszon. Egybehangzó vélemények szerint ezzel vége is szakadt a Bauhaus zenekar eredetiségének. Hiába, no: a mainstream felé törekvés már a húszas években is az undeground bulik halálát jelentette.

Itthon is Bauhaus-ünnep

                                                                                                      /Weininger Andor. Forrás: Virág Judit Galéria
rec072_weininger_andor.jpgA Magyar Nemzeti Galériában július 28-ig tart egy nagyszabású kiállítás Weininger Andor hagyatékából. A művész New York-i halálát követően, 2002-ben mintegy nyolcvan mű és ugyanennyi kisebb vázlat került a múzeum tulajdonába, ezeket először láthatja a nagyközönség. Weininger 1923-ban Hamburgban színpadképeket, kosztümöket tervezett, konferált, színészként lépett fel és zenélt is. Ekkoriban kezdett el dolgozni a Mechanikus színpad – absztrakt revü koncepcióján, amelynek lényege a mozgó absztrakt formákkal benépesített színpad volt.

Víziója egy mozgó, geometrikus, absztrakt kép volt, amely az elemek előre-hátra és fel-le, valamint az oldalfalak, illetve a mennyezet és a padlózat ritmizált mozgatásával operál. Mindez csupán az alkotó élete végén valósult meg. Az 1986-os kasseli bemutató videofelvételét Magyarországon a Nemzeti Galériában láthatjuk először. A Ludwig Múzeumban április 9-én nyílt a Bauhaus 100 – Program a mának – Kortárs nézőpontok tárlat, amelyben kortárs képzőművészek reflektálnak a Bauhausra, a kiállítás augusztus 25-ig látható.


Szerző: Csepelyi Adrienn

https://recorder.blog.hu/2019/05/28/weininger_andor_a_bauhaus_magyar_ceremoniamestere
A Bauhaus magyar ceremóniamestere: Weininger Andor

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr1514862974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.