Selfie a Nagyszínpad előtt: USEME.

Május 8-tól 11-ig négy elődöntőben nyolc előadó versenyez azért, hogy bekerülhessen a 2019-es Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató május 16-ai döntőjébe. A Recorder – idén harmadszor a program médiapartnereként – az esélylatolgatás előtt ebben a cikkben vette sorra az indulókat és közölt mindegyikükről egy-egy rövid biót is, de idén újra arra gondoltunk, hogy érdemes lenne valami érdekesebbet, személyesebbet, aktuálisabbat, pontosabbat is mutatni róluk, ezért megkértük őket, hogy – válaszolva nyolc kérdésünkre – mutassák be magukat felkészülés közben ők maguk. Döntsék el, mennyire akarják közel hozni magukat a nézőkhöz, milyen részletekre akarnak fókuszálni, hol milyenre állítják magukon az élességet és a színeket stb. – szóval hogy készítsenek magukról egy-egy szöveges szelfit. A harmadik 2019-es gyorsfényképet a USEME lőtte magáról. A zenekar május 10-én, pénteken az Akváriumban mutatja meg, mire képes.

1. Melyik volt a legnagyobb színpad, amin valaha zenéltetek? És melyik volt a legkisebb? És melyik volt a jobb?

Csongor Bálint: A legnagyobb a debreceni Főnix Csarnok volt, ahol a Tankcsapda vendégeként tiszteltük meg a nagyérdeműt egy hangversennyel. Ám nagyon beteg voltam és ez a buli télen, zsinórban a negyedik koncertünk volt. Mire a harmadik számhoz értünk, teljesen elment a hangom. Eleinte Tom Waits-esen egy oktávval lejjebb próbálkoztam, majd mikor ez is befuccsolt, akkor jött a Bob Dylan-féle regélés. És mikor már ez sem ment, akkor maradt a pantomim. Rendkívül kínos, ám mégis felejthetetlen és szép emlék ez. A legkisebb pedig egy dunaújvárosi pici pinceklubban volt, ahol gyakorlatilag nem is volt színpad, cserébe koromsötét volt. Csak két spotlámpa világított az arcunkba, de a közönségből semmi nem látszódott. Mivel a hangjukat azonban határozottan hallottam, gondoltam szerencsét próbálok és bemegyek a sűrűjébe, ahol egymás kölcsönös letapogatása után örömmel konstatáltuk, hogy van közönség meg zenekar is, nem csak a hangjuk. Aztán a mikrofont feldobtam a plafon felé, de az egyből belepuffant a mennyezetet borító foszladozó üveggyapot szigetelésébe. Ennek hatására mind a láthatatlan közönség, mind mi fulladozva, vakarózva hagytuk el a koncerttermet. Ez is nagyon jó kis buli volt! :)

2. Mióta és mennyit próbáltatok kifejezetten a Nagyszínpadra? Különbözik egy ilyen próba a többitől? Miben?

Szerencsére pont most lett vége a tavaszi turnénknak az AWS-sel, így a folyamatos színpadi jelenlét miatt nem kellett külön próbálnunk a bulira. A megelőző napon persze azért tartunk egy stresszoldó csörömpölést, annál is inkább, mert az Amit érdemelsz című új dalunkat a Nagyszínpadon mutatjuk be először.

3. Hol próbáltok? Leírnátok, hogy milyen a próbatermetek, és hogy mit szerettek vagy nem szerettek benne?

A festői Kispest határában van a bázis egy használaton kívüli, de cserébe tavaly szinte teljesen leégett telephelyen. A terem maga valaha a gyárigazgató irodája lehetett, ennél fogva vannak ablakai és ízléses, Moszkvics-kárpitra hajazó fáradtbarna műanyag álmennyezete. Télen frissítően hűvöske, nyáron meg kellemes meleg. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért mi imádjuk. Valami furcsa módon kreativitásra sarkall!

4. Kampányoltok? Ha nem titok, eláruljátok, hogy mivel próbáljátok magatok mellé állítani, illetve aktivizálni a közönséget? És mivel próbáljátok meggyőzni a zsűri tagjait?

Játszunk egy új dalt, és a péntek esti időpont, valamint a remek helyszín szerintem pont elég közönségcsalogató. A zsűrit pedig hol fenyegető üzenetekkel, hol ajándékkosarakkal próbáljuk jobb belátásra bírni.

5. Mi lesz a koncertprogramotok? Készültök új dalokkal vagy inkább biztosra próbáltok menni, és az ismertebbek közül válogattok?

Hosszú tanakodás után arra jutottunk, hogy a legjobb mégis csak az lenne, ha a saját dalainkat adnánk elő. Ezen belül is a legkedveltebbeket. Továbbá bedobunk egy új dalt, amit ott fogunk először játszani élőben.

6. Miért jó nyerni? Miért jó a legnagyobb fesztiválszínpadokon játszani? Vagy miért jó nem nyerni? Anélkül is megéri?

Már önmagában az is győzelem és óriási megtiszteltetés, hogy bekerültünk a legjobb nyolc közé. Ezáltal olyan reflektorfénybe kerül a zenekar, ami amúgy nem nagyon lenne kivitelezhető, így vélhetően még több emberhez eljuthat a zenénk, ami talán a legfontosabb célkitűzés. A "miért jó a legnagyobb fesztiválszínpadokon játszani" kérdést meg egyszerűen nem értem ;)

7. Zenélni: hány százalék öröm, hány százalék szenvedés? Miért annyi, amennyi?

Bizton állíthatom, hogy színtiszta élvezet. Ha nem így lenne, akkor nyilván továbbtanulok vagy profi gördeszkásnak megyek. De a viccet félretéve, számunkra semmi nem okoz akkora örömet, mint az a szeretet és energia, amit a közönség közvetít egy-egy buli során, illetve az együtt megélt kreatív folyamatok és a közös muzsikálás. Nagyon szerencsésnek érzem magunkat. Persze néha azért néhány százalék szenvedésfaktor is társul a felhőtlen örömhöz. Például amikor az ország valamely legtávolabbi szegletéből zötykölődsz hazafelé a turnébusszal hajnalban már hosszú órák óta, miközben lábon kihordtál már legalább egy kijózanodást, és a bezinkutas szendvics-csipsz-vaníliás kóla menütől úgy érzed, mintha a Nyolcadik utas a halál főszereplője igyekezne világra jönni meggyötört testedből.

8. Nyerni: hány százaléka múlik rajtad, hány százalék pedig a szerencsén? Miért?

Szerintem ehhez a szerencsének semmi köze. Száz százalékon a zenekaron múlik. Csak üveggyapot ne legyen!

A USEME május 10-én lép a Nagyszínpadra az Akváriumban > Facebook-esemény ITT.

USEME a Facebookon.

USEME a YouTube-on.

USEME az Instagramon.

USEME a Spotify-on.

USEME a Recorderen.