Pályakezdési tanácsadás a Punnany Massif zenészeitől

2019.03.07. 18:05, Gaines

punnany_3.jpg

Az idén tizenhat éves Punnany Massif az ország egyik legnépszerűbb hiphopzenekarává nőtte ki magát, de a kezdetek náluk sem voltak mentesek a nehézségektől. A két alapító tag, Farkas Roland (Wolfie) és Felcser Máté (Rendben Man) a Magyar Zene Háza videójában arról mesél, induló zenészként mi könnyíthette volna meg a dolgukat, és miért fontos, hogy a gyerekkortól szabadon kísérletezhessünk a zenével.

A Punnany alapítói saját maguk taposták ki a zenekar útját, „sok-sok vakvágány és sorscsapás után”, mint Rendben Man fogalmaz, legyen szó zenekészítő programok nulla angoltudással való kitapasztalásáról vagy Break Jam-es és tehetségkutatós szereplésekről. Az első félkész lemezanyag elszállt – „ezúton üzenném a zeneíróknak, hogy backup, back up és back up!” –, aztán végül megszületett a bemutatkozó Körkorkép. Az első adag cédéket ugyanakkor „egy nyomdában dolgozó haver brigád intézte nekünk 'okosba'”, majd annak rendje s módja szerint egy fellépésre menet ott is hagyták az összeset egy benzinkúton, később pedig minden eladott cd árából rögtön befizettek egy ebédmenüre a pécsi István Pincében. Az első fellépések sem mentek zökkenőmentesen. „Egy alkalommal, Fehérváron, kissé hamarabb beéreztem a bulit a kelleténél, és már az átszereléskor a hangosító szakik által berakott Lambadára elkezdtem nyomni a vakert... nem az volt betervezve” – mesélte Wolfie, és az elején túl sok macerának vélve a fellépősdit „inkább az összes bejövő felkérést hárítottuk, 'már foglalt az a dátum' és hasonló dumával.

Amikor elkezdett érdekelni, milyen hangszer és zenei műfaj lenne az, ami nekem legjobban közel áll a szívemhez, nem nagyon voltak lehetőségek arra, hogy belenézzünk, mi mit okoz” – osztotta meg Felcser Máté a tapasztalatait a Magyar Zene Házának adott interjúban. „Én doboltam vagy basszusgitároztam volna nagyon szívesen, és a zenei gyakorlatban szerettem meg és vettem észre ezeknek a hangszereknek a fontosságát. Ha már kezdetben figyeltem volna, ma már sokkal jobb struktúrákat tudnék készíteni dalokban.” Az alapfokú zeneoktatás – például a Kodály-féle szolmizációs alapok elsajátítása – mellett mindketten a szabad kísérletezés, próbálgatás, gyakorlás fontosságát emelték ki, hozzátéve, hogy az internet által kínált, töméntelen mennyiségű választási lehetőség útvesztőjében egyre nagyobb szükség van az iránymutatásra. „Kell, hogy a fiataloknak megfogja valaki a kezét, és megmutassa, mennyi minden létezik, hányféleképpen lehet csinálni, miből lehet választani” – fogalmazott Farkas Roland a videóban.

Hasonló célkitűzések határozzák meg az újonnan létrejövő Magyar Zene Háza zenepedagógiai koncepcióját is. Az új zenei intézmény ismeretterjesztő és oktatási központként egyszerre lesz kiállító-, koncert- és pedagógiai tér is, amely elsősorban a gyerekek nyitottságára és kíváncsiságára épít. Külön hangsúlyt fektet rá, hogy a látogatók a saját élményeiken keresztül ismerkedjenek meg a zenével, és ne passzív szemlélőként, hanem aktív résztvevőként szerezzenek tapasztalatokat. A személyes élménygyűjtést kulturális programok és közösségi akciók is elősegítik, mint például a közös zajongással létrehozott Zajszimfónia.

A MAGYAR ZENE HÁZA VEZETŐINEK GONDOLATAI ITT.

Itt pedig a Punnany Massif vezetőinek gondolatai:

(A cikk a Magyar Zene Háza támogatásával készült.)

https://recorder.blog.hu/2019/03/07/palyakezdesi_tanacsadas_a_punnany_massif_zeneszeitol
Pályakezdési tanácsadás a Punnany Massif zenészeitől

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7114671527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása