Filmrecorder. „Már nem gyűr le a kritika” - Goda Krisztina-interjú

2019.02.21. 19:00, vferi

goda_web.jpg

Három kasszasiker (Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem, Kaméleon) és egy bukás (Veszettek) után Goda Krisztina a Teljesen idegenek című olasz film csavaros sztoriját helyezte át magyar viszonyok közé. A BÚÉK a kritikusok nagy része szerint jobb lett, mint az eredeti, és két hónappal a bemutatója után is telt házzal játsszák a mozik. Az interjú a 69. Recorder magazin Filmrecorder rovatában jelent meg.

Miért nézték meg olyan iszonyú kevesen a Veszetteket?

Ez a film sajnos nem jutott el a nézőkhöz. Nagy hátránnyal indultunk, mert nem kaptunk sem marketing-, sem forgalmazási támogatást. Míg egy nézett film alsó hangon 20 millióból csinál kampányt, itt ez nem állt rendelkezésre. Az első hétvégén még a reklám viszi be az embereket. A mozik pedig az első hétvége eredményei alapján határozzák meg a teremkiosztást. Itt dől el a legtöbb magyar film sorsa.

Korábban tartottál a bukástól?

Nem, most sem tartok tőle. A Veszettek számomra nem bukás, hanem egy jó film, amit csak annyian néztek meg, mint egy átlagos magyar filmet. Informálisan soha semmilyen munkámra nem kaptam annyi pozitív visszajelzést, mint erre.

20151021veszettek4_1.jpg
Törőcsik Franciska és ifj. Vidnyánszky Attila a Veszettek című filmben | Forrás: Megafilm

 

Olvastam nemrég egy interjút egy rendezővel, aki azt mesélte, hogy az első nagy bukása után egy hónapig a sírás fojtogatta folyamatosan, és az utcára sem mert kimenni, mert azt érezte, hogy csak a bukott embert látja benne mindenki. Téged mennyire viselt meg ez az időszak?

Én egyfajta burokban éltem át ezt az időszakot. Volt olyan kritika, amit meghallottam, de sem akkor, sem azóta nem érzem melléfogásnak ezt a filmet, örülök, hogy elkészíthettem.

Volt időszak, hogy rosszabbul viseltem a kritikát. A Szabadság, szerelem után fél napig a kanapén feküdtem és sajnáltam magam egy-egy lehúzó cikk miatt. Mivel a Csak szex és más semmit mindenki hozsannázta, úgy gondoltam, ez most már örökre így lesz, és arcon csapott a valóság. Ma már nem gyűr le a kritika, olyan van, hogy rosszul érint, de az hamar elmúlik, mint egy gyors lefolyású nátha. Ami ilyenkor igazán fáj, az úgyis csak a saját hiúságunk.

NAGYPÁL ORSI MÉG A MONOGÁMIÁT IS MEG MERTE KÉRDŐJELEZNI FILMJÉBEN - INTERJÚNK


Miket döntöttél el akkor?

Az egyik dolog, amit eldöntöttem, hogy inkább a vígjáték felé fordulok, mert a magyar közönség nyitottabb rá. A másik, hogy nem rendezek nagyjátékfilmet, amíg a kislányom nagyobb nem lesz, mert rosszul viselte, hogy a hosszú előkészítés és forgatás alatt mellőznie kellett. Sorozatírással kezdtem foglalkozni. Később pedig Hegedűs Bálint felkért, hogy csatlakozzak a Filmalap fejlesztői csapatához, ezzel a lehetőséggel éltem, mert érdekelt a dramaturgmunka.

A Vajna-korszak legnézettebb filmjei

1. Kincsem - 456 448 néző
2. Valami Amerika 3 - 372 367 néző
3. A Viszkis - 327 588 néző
4. Saul fia - 268 714 néző
5. BÚÉK - 268 446 néző
6. Pappa Pia - 227 228 néző
7. Coming out - 141 405 néző
8. Testről és lélekről - 138 228 néző
9. Liza, a rókatündér - 129 727 néző
10. Argo 2 - 110 704 néző

 

Mire volt jó számodra ez a filmalapos munka?

Történetfejlesztéssel foglalkoztam és rengeteget tanultam. Inspiráltak a kollégáim, örülök, hogy együtt dolgozhattam velük. Jó volt tartozni ehhez a csapathoz, mert mindig kíváncsi voltam a gondolataikra.

Sok ajánlatot visszautasítottál ebben az időszakban, te rendezhetted volna a Kincsemet, a Pappa piát és a Társas játékot is. Könnyen tudsz visszautasítani valamit, és aztán nem megbánni?

Egyiket sem bántam meg, nem azért, mert rossz filmek lettek, hanem azért, mert nekem nem volt itt a megfelelő időszak ilyen léptékű munkákra.

INTERJÚNK A VAJNA KORSZAK KÉT LEGSIKERESEBB FILMJÉNEK RENDEZŐJÉVEL

A filmalapos meló után milyen irányba akartál elindulni?

Több történetet is fejlesztek, de a BÚÉK nem volt betervezve. Kezdetben jobban érdekelt, hogy színházban rendezhessem meg. A színpadi adaptáció jogai azonban tisztázatlanok voltak, ezért ez nem valósult meg. Adott volt viszont, hogy belenyúlhatunk a forgatókönyvbe, így végül úgy éreztem, hogy nem akarom kihagyni ezt a lehetőséget.

A Teljesen idegeneket magadtól láttad korábban, vagy a felkérés miatt nézted meg először? Mit gondoltál róla?

A felkérés miatt néztem meg és tetszett.

genovese.jpg
Goda Krisztina (balról a második) a Teljesen idegenek rendezőjével, Paolo Genovesével (középen), és a BÚÉK producereivel | Fotó: Toroczkai Csaba

 

Voltak fenntartásaid azzal kapcsolatban, hogy elvállald ezt a filmet?

Kétélű fegyver volt, egyfelől tudtam, hogy sikeres az alapmű, másfelől tartottam tőle, hogy pont ezért nehéz lesz megugrani az eredetit.

Mondtad, hogy vonzó volt az is, hogy Geszti Péternek volt egy jó marketingterve arra, hogyan lehetne ezt a filmet itthon eladni. Mi volt ez a terv nagy vonalakban?

Az átlagosnál sokkal erősebb kommunikációt akart, az ő javaslatára tettük a történetet szilveszter estére, így a dramaturgiai, valamint a forgalmazási elemek szorosabban kapcsolódtak. Behozott egy komoly mobilkészülék-gyártót, mert a filmben nem egy átlagos termékelhelyezésről van szó, a mobilok lényegében a film főszereplői. A Samsung értelmesen és rugalmasan állt a filmhez, elfogadta, hogy hiteltelen lenne, ha minden készülék az ő termékük lenne, és a támogatásukkal erősebb kampányt kapott a film.

banner.jpg
A BÚÉK egyik hirdetése | Forrás: InterCom

 

Hogyan fogtatok neki az adaptációs munkának Divinyi Rékával? Milyen dolgokban akartatok eltérni az eredetitől?

Az elejét pörgősebbre akartuk venni, de úgy, hogy azért kellően exponáljuk mind a hét szereplőt. Több humort szerettünk volna a dialógusokba, mert az olasz verzió drámaibb hangvételű volt, viszont fontos volt számunkra, hogy ne vigyük el a filmet a blődli irányába. Eredetileg kicsit cinikusabb véget terveztünk, ami koncepciójában közelebb állt az olaszhoz, de a történet felénél úgy éreztem, hogy megszerettem a szereplőket, és tudni akarom, mi lesz velük. Az olasz verzió vége metaforikus volt, a miénk inkább realista, de semmiképp sem egy szirupos happy end. Árnyaltuk azt az üzenetet is, hogy a teljes őszinteség szükségszerűen lerombolja a kapcsolatokat, mert ez nincs minden esetben így. A BÚÉK-ban egyes kapcsolatokat tönkretesz az igazság, más kapcsolatokat viszont pont ez hoz rendbe.

A FIATAL NŐK, AKIKTŐL SOKKAL MENŐBB LESZ A MAGYAR FILM


Mennyire volt kiterjedt a szereplőválogatás? Minden létező színészt megnéztetek, vagy célirányosan hívtatok be néhányat?

Ezt a filmet szinte casting nélkül is meg tudtam volna csinálni. Végül azért pár színészt behívtunk, mert a producerek is részt vettek a színészválasztásban, és nekik is voltak javaslataik.

Amikor bejelentettétek a filmet, még Csányi Sándor játszotta volna az egyik szerepet, a forgatási fotókon pedig már Hevér Gábort láttuk helyette. Miért került ki Csányi a filmből?

Elhúzódott az előkészítés és a forgatás összecsúszott volna a Csak színház és más semmi című sorozat negyedik évadával, ahol Sanyinak kulcsszerepe van, és ahova már le volt szerződve. Az az opció pedig, hogy nyolc epizódot átírjunk, ki volt zárva. Sanyi jó fej volt, és normálisan állt hozzá a helyzethez, úgyhogy jövök neki eggyel.

Nagyon hatásos volt az Oscar-díjas Mindenkiben megismert Gáspárfalvi Dorka a szüzességét elveszíteni készülő tinilány szerepében, mert az ilyen figurákat szinte mindig idősebb lányokra szokták osztani. Hogyan jutott ő az eszetekbe?

Pont azért lett ő, mert bizonyos pillanatokban már kamasz, máskor pedig egy babaarcú kislány. Egy ilyen karakternél igazán meglepetés, ha kiderül, hogy már neki is van egy eltitkolt élete

gasparfalvi.jpg
Gáspárfalvi Dorka a BÚÉK diszbemutatóján | Forrás: InterCom

 

A korábbi filmjeidben sokat forgattál helyszínen, itt gyakorlatilag az egész forgatás egy stúdióban zajlott. Ez járt nyűggel is?

Forgatási szempontból inkább előnyei voltak, mert hajnalban kezdtünk és késő délután végeztünk, így a színészek még odaértek az esti előadásaikra. A hátránya az, hogy bár a lakásbelső jól sikerült, az erkély hátterét nem szerettem, mert nem volt elég pénz a legjobb anyagokra és heroikus mennyiségű utómunka kellett ahhoz, hogy hihetővé váljon.

Azt gondolnám, hogy ha egy ennyire színpadias helyzetbe raksz színészeket, akkor hajlamosak elkezdeni színpadiasan játszani. Nehéz volt elérni náluk azt a visszafogottságot, ami egy filmhez szükséges?

Nem igazán, mert mindannyian profik, fegyelmezettek és instrukcióérzékenyek voltak. Inkább az volt nehéz, hogy egy főszereplő helyett folyamatosan hétre kellett figyelnem.

werk.jpg
Szávai Viktóri, Hevér Gábor, Goda Krisztina, Bata Éva és Lengyel Tamás a BÚÉK forgatásán

 

Mondtad, hogy a forgatáson úgy kicsavartad a színészeket, mint egy citromot. Miért volt erre szükség?

Erre maga a forgatási helyzet kényszerített rá. Hosszú dialógusaink voltak, és minden jelenetben egyszerre volt szükség mind a hét színészre, így szinte senkit sem tudtam elengedni pihenni. Napi tíz órát forgattunk megállás nélkül, ez az ún. french hours, ahol még ebédszünet sincs és ez így elég brutális volt.

A tesztvetítések tanulságosak voltak? Változtattatok valamit a filmen azok alapján, ami ott kiderült?

Nem, mert nagyon pozitív volt a visszajelzés, de néhány kollégám véleményét korábban már beépítettem.

REISZ GÁBORRAL, A ROSSZ VERSEK RENDEZŐJÉVEL IS BESZÉLGETTÜNK


A korábbi filmjeidnek olyan volt a kritikai fogadtatása, amire számítottál, vagy értek meglepetések?

Csak az ússza meg jó kritikákkal a pályáját, aki az első filmje után meghal, vagy nem rendez többet. A Csak szexnél egyébként nem voltak elvárásaim és nagyon meglepődtem, mennyire jó kritikákat kaptunk. A Szabadság, szerelem és a Kaméleon esetében volt pár lehúzó cikk, de mindkét film magas nézőszámot ért el.

image.jpg
Andy Vajna és Goda Krisztina a Szabadság, szerelem forgatásán 2006-ban | Forrás: Zákonyi S. Tamás

 

A Veszettek esetében a kritikai fogadtatást erősen befolyásolta, hogy mindenki azt találgatta, milyen párt érdekeit képviseli a film, és nehezen emésztették meg, hogy ez a film nem akart beállni senki mögé. Jó érzés volt látni viszont, hogy amikor végre kikerült a film az országból, azonnal fődíjat nyert egy francia fesztiválon, mert végre annak nézték, ami: a radikalizálódásról szóló történetnek, ami arra szólít fel, hogy gondolkodj, és ne fogadd el feltétel nélkül mások véleményét.

Valamennyire zavar, hogy pont egy olyan filmedet dicsérik a leglelkesebben, ami nem csak hogy nem saját ötletből született, hanem konkrétan egy remake?

Nem hiszem, hogy ez a veszély fennáll. A Csak szexnél sokkal lelkesebb cikkekre emlékszem, mint a BÚÉK-nál, a Szabadság, szerelem és a Csak szex pedig együtt egymillió körüli nézőszámot csinált. Az, hogy mi a siker, mindenkinek mást jelent.

Milyen filmet rendeznél legközelebb? A műfaját már tudod legalább?

Dramedy.

buek_diszbemutato_51.jpg
Goda Krisztina és Andy Vajna a BÚÉK díszbemutatóján | Forrás: InterCom

 

A BÚÉK az utolsó filmalapos film, ami még Andy Vajna halála előtt került a mozikba. A rengeteg dolog közül, amit tőle tanultál, melyik jut eszedbe a legtöbbször?

Hogy nincs lehetetlen.

interjú: Varga Ferenc
header fotó: Csiszér Goti

https://recorder.blog.hu/2019/02/21/filmrecorder_mar_nem_gyur_le_a_kritika_goda_krisztina_interju
Filmrecorder. „Már nem gyűr le a kritika” - Goda Krisztina-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7114639626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.