Filmrecorder. Két magyar lány hozta el a szerelmet Berlinbe – Entropia, Lidérc úr (filmkritika)

2019.02.14. 18:02, Gaines

entropia1.jpg

Két retrospektív vetítés, Tarr Béla Sátántangójának és Mészáros Márta Örökbefogadásának felújított változata mellett idén két új animációs rövidfilmmel képviseltetik magukat a magyarok. Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című kisfilmje a szexualitás és a szeretet-szerelem fonákságait ülteti szürreális környezetbe, pompásan rajzolt stílusban. Berlinből tudósítunk.

A Berlinale Shorts rövidfilmes versenyprogramjába beválogatott két magyar alkotást több szempontból párba lehet állítani. Mindkettő párbeszédek nélkül, a vizuális történetmesélésre és a rétegzett hangmérnöki munkára, zeneiségre hagyatkozva bontja ki szürreáliába hajló cselekményét. Mindkettő sajátos, szokatlan színvilágot alkalmaz. És mindkettő elszigetelt, magányos, emberi kontaktusra vágyó szereplőket helyez egymás közelségébe, hogy így vizsgálja a nemiség és a vonzalmak természetrajzát.

nyitokep_2.jpg

Az Entropia a címből fakadóan széthulló, fragmentálódó univerzumban játszódik, ám rövid, nonlineáris, asszociációkból felépülő történetében meg-megjelenik ellensúlyként a születés, újjászületés, a taszítással szemben a vonzás ellenereje. Három lecsupaszított nőalak egy lazacrózsaszín-mélyzöld világ különálló fertályain: egyikük ösztönlényként, vérszagot és éhséget csillapítandó szarvasra vadászik, a másikat egy szupermarket egyenválasztéka börtönzi be, a harmadik absztrakt térben, anime-reklámokkal övezve fut egy helyben. 

A három szereplő között eleinte nincs kapcsolódás, csak az elidegenedés általános érzetében, amely végig kontrasztban áll az élénk, eleven színpalettával. Mindegy, hogy bukolikus erdei környezetben vagy városi civilizációban mozognak a szereplők, egyik sem teljes élet, valami hiányzik. A befejezés, a semmi közepén úszó szigeten megvalósuló, színes mintázatokká robbanó szabad szerelemmel mégis optimista tud lenni; ahogy a rusnya lárvák bebábozódása is szépséghez vezet, úgy a rendezetlenség felé tartó, pixeleire bomló világban is kitart az élet.

Tóth Luca filmetűdje annyiban kevésbé kísérleti, hogy lineáris cselekményt mesél el, de ettől még ugyanolyan lebilincselő és sokrétű, sőt. A keserédes Lidérc úr kiindulópontja kafkai. Mihez kezdenél, ha megtudnád, hogy a testedbe beékelődött egy miniatűr felnőtt, és amit tumornak hittél, az valójában az ő feje? És mihez kezdenél, ha te lennél ez a miniember, és egyszer csak megszületnél? Így jár Lidérc úr, aki egy fiatal férfi bordái közül jön világra. Bár mindkét szereplőt követjük – legfőképp egy légtérben, a fiatal férfi lakásában, de a film előrehaladtával ki-kilépünk pár látomásos jelenettel –, elsősorban az újszülött a nézőpontunk.

A FIATAL NŐK, AKIK MEGÚJÍTJÁK A MAGYAR FILMET


Az újszülött, aki úgy néz ki, mint egy potrohos csinovnyik, mint egy egykori vízilabdázó, aki az évek elteltével elhagyta magát. Nagyszerű dizájn, fura arányaival, szabálytalan fejével és törzséhez képest pipaszár lábaival egyből megkedvelteti magát, amihez hozzájárul a dialóg helyetti hümmögése, ahogy jegyzetfüzetével peckesen felfedezőútra indul, és feltérképezi új otthonát, valamint annak lakóját. A hümmögéssel tucatnyi különböző érzelmet tud kifejezni a puszta kíváncsiságtól a melankólián át a bosszúságtól egészen a vágyakozásig.

A Lidérc úr első felét ez a mocsárszínű lakásban való szemlélődés és mimézis teszi ki – hősünk a művészet eszközével utánozza a valóságot, egészen odáig, hogy meztelenül kezd rajzolni, mivel az általa látott képzőművészeti alkotáson is meztelenül ábrázolják a rajzolót. Apránként világossá válik, hogy az alkotás nem tudja betölteni nála az elsődleges hiányt: a pszichedelikus és pszichoszexuális látomásokban szülője-lakótársa iránti szerelme nyilvánul meg, miközben a fiatal férfi észre se veszi a kisembert. (Különösen erős az egyik Truman Show-s beállítás, csak itt az óriásfej a teremtőé.)

lidercur.jpg

Szeretetvágy és –hiány, féltékenység és viszonzatlanság, a test mint műalkotás és mint biológiai jelenség – és egy szép zárlat.

szerző: Huszár András

A berlini filmfesztivál alatt a Recorder újságírója a helyszínről tudósít az oldalon.

https://recorder.blog.hu/2019/02/14/filmrecorder_ket_magyar_lany_hozta_el_a_szerelmet_berlinbe_entropia_liderc_ur_filmkritika
Filmrecorder. Két magyar lány hozta el a szerelmet Berlinbe – Entropia, Lidérc úr (filmkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr1714626978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.