Klippremier! VAN filmzenekar: Szemüvegen át

2019.02.07. 13:00, Gaines

rosszversek_1.jpg

A tavalyi év tökéletes zárása volt Reisz Gábor imádnivaló második filmje, a Rossz versek. A film élvezeti értékét nagymértékben növelte a sokrétű, gazdag filmzene, amit a VAN filmzenekar megjelentetett lemezen, sőt, az A38-on január végén koncertezett is vele. Most pedig a lemez zárószámához különleges, a film képkockáit rendhagyó módon újrahasznosító klip is készült, ami a Recorderen látható először.

A film alkotógárdája megtehette volna, hogy simán összevágnak egy montázst a kliphez a film jeleneteiből, de hát Reisz Gáborék nem a sablonos megoldások hívei, még a 30 ezres nézőszám elérését is különleges zenei produkcióval ünnepelték meg. (Ez a szám lassan eléri a 45 ezret.) Inkább tehát egy magyar kísérleti filmesre, Lichter Péterre bízták a Szemüvegen át című dal klipjének elkészítését, aki kísérleti filmes szemináriumain, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem filmszakos diákjainak közreműködésével egy itthon kimondottan ritkának számító experimentális technikával alkotta meg a videót. A rendező korábbi játékfilmje, a Máté Borival közösen elkészített The Rub című Hamlet-adaptáció hasonló módon jött létre: a 35 mm-es filmszalagokat először különböző anyagroncsolásos eljárások alá vetették (pl.: rohasztás, fakítás), majd a szalagokat apró darabokra vágva filctollal és tintával megmunkálták. A diákok a Rossz versek 16 mm-es nyersanyaga mellett egy 1984-es horrorklasszikus, a Rémálom az Elm utcában szalagjait használták – az általuk megrajzolt anyagot Lichter kockáról kockára digitalizálta egy ehhez kialakított optikával, majd az így létrejövő kb. 3000 képet digitálisan montírozta. Ezt az avantgárd filmes technikát „camera-less” (azaz kamera nélküli) filmkészítésnek hívja az angolszász filmszakma, és már a 30-as évek óta készítenek filmeket így neves rendezők (Len Lye, Harry Smith, Stan Brakhage).

A REISZ GÁBORRAL KÉSZÍTETT MAGAZINOS NAGYINTERJÚNK ITT OLVASHATÓ


A hatás egyszerre kísérteties, nosztalgikus és szomorú, egyfajta versenyfutás az enyészettel, az idővel, mert a roncsolt képeket nézve erősebben koncentrálunk, hogy megleljük a foltok, pacák és karcolások mögött az embereket, ami remekül passzol az elmúlás és emlékezés témáit feszegető Rossz versekhez. Reisz Gábor maga is ezt emelte ki a gitár-zongora-ének építkezésből igazi poszt-prog-rock katarzisban kicsúcsosodó dalról a Recordernek: „A Szemüvegen át azon dalok egyike, amelyek jóval korábban születtek, minthogy a Rossz versek írása elkezdődött volna, viszont furcsa mód ugyanarról szól, ami számomra a film egyik fő mozgatója, ez pedig az elmúlás és az attól való félelem.”  


lássuk tehát a szépen roncsolt, roncsolva szép Szemüvegen át-klipet: 


itt pedig meghallgatható a TE NEM címre keresztelt Rossz versek-filmzenealbum teljes egészében:

https://recorder.blog.hu/2019/02/07/klippremier_van_filmzenekar_szemuvegen_at
Klippremier! VAN filmzenekar: Szemüvegen át

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7114612462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.