Filmrecorder. A fantasztikus Delta, ami már sosem lesz

2018.11.29. 11:00, soostamas

00760014.JPG

Tragikusabb, nehezebb születése magyar filmnek aligha volt. A szó szoros értelmében fantasztikus, borzongató mese készülődött a Duna-deltáról, de a főszereplő váratlanul elhunyt, a produkció földbe állt, és úgy tűnt, soha nem is tápászkodik fel onnan. Hogy aztán egy évre rá Mundruczó Kornélék a gyászt és a pénzhiányt legyűrve elkészítsék az első film tökéletes ellentétét, egy napfényes görög tragédiát, a 2000-es évek egyik legnagyobb magyar művészfilm-sikerét. Az idén tízéves a Delta, utánaástunk hát, milyen lett volna az első, a mesebeli, a Bertók Lajos-féle film, ha elkészül. (Ez a cikk a Recorder magazin 66. számában megjelent írás bővített változata.)

Sárga, gomolygó ködben nézi a Holdat. Néma, fekete csuhás alak, fején tar folt, tekintetében hűvös elszánás. Hajnal van és hullaszag, amikor Mihail fekete csónakban, ormótlan lapátokkal evezni indul. Romos ház felé tart: kint az eső pisál, bentről galambok próbálnak szabadulni. Nekiverődnek az ablakoknak, mindhiába. Valamiféle evilági túlvilágon járunk, szügyig egy labirintusban. A kamera meg-megszédül a kusza folyosókon, a testvérpár, gyerekkoruk óta nem találkoztak, a helyi erőviszonyokat próbálja kibogozni. A férfi visszatért családjához, a Duna-delta sosemvolt kikötővárosába, ahová a hatóságok a nemkívánatos elemeket zárják. Itt jön rá, hogy apját, a köztiszteletnek örvendő halászt megölték, és a gyanú az anyára és szeretőjére, az új kormányzóra szegeződik. Embert csempésztek – ezért kellett az apának meghalnia. Bosszúra húgával esküszik fel, akibe rögvest beleszeret, s együtt próbálják megdönteni az álkirályságot.

Részletek a félbemaradt, első Deltából, Peer Raben a filmhez írt zenéjével

 

Ilyesféle édesbús hangulatú, futurisztikus, hamleti bosszútörténet lett volna az első Delta, amit Mundruczó Kornél 2006 telén kezdett forgatni Bertók Lajossal a főszerepben. „Lajosból következően hősi alkat volt Mihail, egy rosszban sántikáló hős, aki a végére a jó ügy mellé áll, és megtisztul. Ez Lajos arcának vagy fizimiskájának a története” – fedte fel anno az Origo Filmklubnak Mundruczó, akinek neve a forgatás idején már jól csengett Európában: a cannes-i filmfesztiválra szinte hazajárt, provokatív, kísérletező filmjeire a szakma Jancsó Miklós és Tarr Béla szellemi örököseként hivatkozott. A Deltába is tekintélyes költségvetéssel, kétmillió euróból, nemzetközi (német-magyar) koprodukcióban vágott bele.

„Képzeletbeli világban, furcsa, végtelen tájakon játszódott eredetileg a Delta. Színháziasan stilizált, meseszerű világot teremtettünk, roppant hosszú Steadicam-snittekkel, sok éjszakai jelenettel. És sok külsővel a nádasban, hajókon, gyönyörű ködökben, borúkban” – festette fel nekünk az első film stílusát mindkét Delta operatőre, Erdély Mátyás, aki azt is elárulta, hogy a történetnek helyet adó, börtönszerű kikötővárost nem építették fel, így nem egy sűrű településen forgattak.

delta.JPG
Bertók Lajos és Tóth Orsi az első Deltában | Fotó: Pfeffer Attila

 

A főbb helyszínek, az anya háza, a világítótorony, a hotel magukban álltak, szinte a semmiből tűntek elő, ezzel is fokozva a kísérteties hangulatot. „Ágh Marci díszlete az egyik legizgalmasabb volt, amiben valaha forgattam. Mintha a letűnt kommunista világot, a megszűnt román gyárakat, elhagyott szocreál épületeket helyezték volna egy párhuzamos jelenbe. Sci-fi volt, idézőjelben. Ez a borongós nyelvezet következett a történetből.”

A forgatásra minden résztvevő az egyik legnehezebbként hivatkozik: precíz koordinációt és a szokásosnál is nagyobb erőfeszítést igényelt a Duna-delta kacskaringós vízi útjain, csónakokban filmezni, de megoldották a felmerülő problémákat. Kiismerték a Dunát, a nádast, és találtak egy helyi halászt, aki magabiztosan kormányozta az operatőr csónakját, és a remegést kiszűrő Steadicammel rögzítették a vízi képeket. A kihívások a szokásosnál is jobban összekovácsolták a csapatot: együtt szívtak, együtt nevettek, és együtt barangolták be a Duna-delta varázslatos tájait. „Mindig ezt az élményt, ezt az összetartást keresi az ember egy forgatáson, de csak kevésszer adatik meg ilyen tisztán, egyértelműen” – meséli a Mihail húgát játszó Tóth Orsi.

00600002.JPG
Bertók Lajos és Tóth Orsi az első Delta forgatásán | Fotó: Pfeffer Attila

 

A filmnek már közel a felét leforgatták, 20 napot a negyvenpárból, mikor többhónapos pihenőre vonult a stáb, hogy novemberben folytassák majd a filmezést. Ekkor történt a tragédia: Bertók Lajos a Lupa-szigeten, egy baráti társasággal indult úszni, de a vízben valószínűleg szívgörcsöt kapott. Holttestét egy órával később, 20 méterre a parttól találták meg. Mindössze negyvenéves volt.

„Lajos nem volt könnyű eset, de irtó tehetséges és nagyon fegyelmezett színésznek ismertem meg. Sokat lehetett rajta nevetni, jó humorral vészelte át a nehéz körülményeket” – emlékszik Tóth Orsi. Erdély Mátyás a színész maximalizmusát, érzékenységét, finom lelkületét emeli ki. „Örömfilmezés volt a vele való munka” – mondja. Nélküle folytatni a filmet nehéz döntés volt: pár hónapig úgy tűnt, semmi se lesz a Deltából. A stáb gyászolt, a biztosító pedig a halálesetet vizsgálta.

00720012.JPG
Bertók Lajos az első Deltában | Fotó: Pfeffer Attila

 

„Volt egy pillanat, amikor azt gondoltam, kész, én nem csinálom ezt többet” – vallja be Mundruczó alkotótársa és producere, Petrányi Viktória. „Megviselt Lajos, a kolléga, a barát elvesztése, és az is, hogy évekig dolgoztunk valamin, ami egyik pillanatról a másikra összedőlt. Nehéz ilyenkor miből erőt meríteni, de úgy éreztük, tartozunk annyival Lajosnak, hogy befejezzük a filmet. Nem azt, amit elkezdtünk, mert azt nélküle lehetetlen lett volna. Kitaláltunk egy másikat. Nem jobbat, nem rosszabbat, hanem valamit, amit igazán hittünk.”

Az új, B. L. emlékére ajánlott Delta sok szempontból szöges ellentéte lett az eredetinek. Míg az első téli fagyban, a második nyári napsütésben forgott. Az hosszú, kacskaringós snittekből, ez rövid fahrtokból, meghitt közelikből építkezett. Az esztétikus stilizáció helyét a nyers naturalizmus vette át, és az épített díszletek helyett a delta tágas terei szabták a hangulatot.

01880001.JPG
Egy kocka az első Deltából | Fotó: Pfeffer Attila

 

Mindez részben alkotói döntés volt, részben pedig következett a produkció megváltozott anyagi lehetőségeiből (a biztosító az elforgatott egymillió eurónak csak a felét fizette ki, ebből és a hátramaradt támogatásból kellett kigazdálkodni az új Deltát). És abból is, hogy a főszereplővel együtt a történet is megváltozott. „Szerintem elhibázott, ipari logika az, hogy helyettesíthető az ember, a személyiség. A dolog természetéből adódóan másról szól egy történet akkor, ha egy főszereplő nem úgy néz ki, ahogy kinézett” – mondta a két forgatás között Mundruczó, aki „a Delta 2-t” úgy képzelte el, mint egy színdarab új, másfajta interpretációját.

Lajkó Félix, a hegedűvirtuóz szelíd arca egy áttetszőbb, költőibb filmet diktált, így elvetették a bosszúállás utópisztikus motívumát, felerősítették viszont a tabusértő, de immár ártatlanabb színezetet kapó testvérszerelmet. Arrébb tolódtak a hangsúlyok: míg az első Delta a megtisztulásról szólt, a kilábalásról a bosszú mocsarából, a második a kirekesztésről, toleranciahiányról, és legfőképp az ártatlanság elvesztéséről.

010_cin09160_025.jpg
Lajkó Félix és Tóth Orsi a Delta című filmben | Forrás: Budapest Film

 

„Ez a film megpróbál az emberi vágyak szabadságáról és ennek a szabadságnak a jogosultságáról beszélni a mindenkori tradíciók, konvenciók, törvények ellenében. Nem lehetsz szabad olyan világban, ahol kések vannak. Márpedig kések mindenhol vannak. Nem a természet törvénye a rossz, hanem az ember az, aki nem tűri a másságot, a különbözőséget a természet törvényére hivatkozva” – vázolta a rendező az új film koncepcióját, amely meglepően jól öregedett az elmúlt tíz évben: a kívülről jött ember előtt összezáró, magát gyűlölettel védő kisközösség története aktuálisabb, mint valaha.

Végül szép karriert futott be a fájdalmas születésű Delta: beválogatták a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába, ahol megkapta a kritikusok díját, itthon pedig Gigor Attila zseniális debütálása, A nyomozó elől zsebelte be a Magyar Filmszemle fődíját. Mielőtt kiadták volna DVD-n, még az is felmerült, hogy torzóként felkerül az extrák közé a befejezetlen, félórás Delta, amelynek hiányzó részeit animációval egészítették volna ki. „Sokáig nézegettük az anyagot, de nem tudtunk volna olyan történetet kialakítani belőle, ami méltó volna Lajos emlékéhez. Túl sok jelenet és történetelem hiányzott, ráadásul nehéz lett volna előteremteni a pénzt az animációra. Ha az ember eltemetett valakit, és vele együtt egy produkciót, akkor egyébként sem akar visszamenni a múltba. Úgy éreztük, erőltetünk valamit, amit már elengedtünk” – meséli Petrányi Viktória.

_bns1059.JPG
Mundruczó Kornél, Ágh Márton látványtervező és Tóth Orsi a Delta cannes-i premierpartiján 2008-ban

 

Az első, a sci-fi hangulatú, baljós Delta így valószínűleg mindörökre a legendák ködébe vész, és úgy tűnik, ez az éjszakai remeklés már soha nem lát napvilágot. De a fennmaradt torzóknak köszönhetően legalább az el nem készült filmeket tömörítő negatív magyar filmtörténet remekműve lehet Mundruczóék elképesztően erős hangulatú víziója bosszúról, szerelemről, és a Duna-deltáról, „ahol véget ér Európa, és a kontinens minden mocska megtisztul.”

Tíz további érdekesség a tízéves Deltáról


1. A leforgatott anyagból rövid részleteket láthatunk a DVD költői hangvételű, Így készült volna el című werkfilmjében (aminek az egyik rendezője az utóbbi idők legjobb magyar dokumentumfilmjét, az Egy nő fogságbant jegyző . Tuza-Ritter Bernadett volt). Vannak képek a forgatásról, egy vízi temetésről, felgyújtott kalyibáról, és Bertók Lajos meg Tóth Orsi egyik párbeszédes jelenetéből. A téli delta kopár szépsége ugyanúgy átsüt a képeken, mint Bertók bohókás természete. Néhány apokaliptikus éjszakai snitt, lobogó tűzzel, lövöldöző lakosokkal, és a koszlott asztalról zabáló kutyákkal megnézhető Erdély Mátyás showreeljében is.

lajos_mundi.jpg
Bertók Lajos és Mundruczó Kornél az első Delta forgatásán | Fotó: Pfeffer Attila

 

2. Bertók Lajos kivételesen tehetséges, és kivételesen tragikus sorsú színész volt – már korai halála előtt is. Antal Nimród eredetileg neki szánta az Alagútpatkányok főszerepét, de az utolsó pillanatban Csányi Sándornak adta azt – a mozikban már Kontroll címen futó kultfilm így belőle csinált sztárt. Az indok egyszerű: a 3-4 év alatt, mire kamerák elé került a Kontroll, Bertók kiöregedett a szerepből. Komoly, kemény arca egyébként is egy nyersebb, sötétebb tónusú filmet eredményezett volna a rendező szerint, míg a szerethetően bénázó Csányival könnyebb volt a nézőknek azonosulnia.

3. A második Delta történetét Lajkó Félix személyiségére szabták, de a történetre Bertók halála is hatott. „Átitatta az életével a második nekifutást, mert őt is nehezen tolerálta a közege, annyira másmilyen volt” – mondta róla a rendező a filmről, amelyben a falusiak kirekesztik és megölik a törvényeiket megsértő testvérpárt.

4. Bertók Lajos és Lajkó Félix mellett Trill Zsolt is eljátszotta a húgába beleszerető férfi szerepét. Mundruczó gyakran forgat előtanulmányként kisfilmeket a nagyok előtt: a testvérszerelem motívuma először a Rövid ideig tartó csendben tűnt fel, a Duna-delta pedig a Kis Apokrif No. 2.-ben.

5. Mundruczó 2002-ben járt először a Duna-deltában, és annyira megfogta ez a zárványszerű világ, hogy rögtön tudta, vissza fog menni oda filmezni. „A Duna-deltában nincsenek utak, csak vizek. Az emberek arcán látod, hogy végigevezték az életüket, hogy itt mindig fúj a szél. És itt tisztul meg Európa minden mocska. A Duna-delta minden értelemben szimbolikus tér, miközben legalább annyira valódi is. Európa vége, de közben egy valós természetvédelmi övezet, valódi emberekkel, és így megszűnik szimbólumként működni. Ez számomra nagyon fontos volt. Egy város is megjelenik egyébként a filmben, Szulina – valaha ez egy forgalmas kikötő volt, kijárat a Fekete-tengerre, de mára teljesen elvesztette a jelentőségét.“ [Filmvilág, 2008]

6. Ha az első Delta készül el, Tarantinóval is lett volna miről beszélgetnie Mundruczónak. Eredetileg ugyanis Martin Wuttke, a neves német színész és színházrendező játszotta az anya szeretőjét, akit mi a Becstelen brigantyk Hitlerjeként ismerhetünk.

becstelen.jpg
Martin Wuttke a Becstelen brigantyk című filmben | Forrás: UIP Dunafilm

 

7. Körülbelül egy év telt el a két forgatás között: ez alatt Mundruczó Bíró Yvette segítségével írta újra a forgatókönyvet, de művészileg fontos volt az a konzultáció is, amit Mundruczó Tarr Bélával folytatott.

8. A két Delta közti stílusváltásban szerepet játszott az is, hogy Mundruczó érdeklődése időközben a letisztultabb képi fogalmazás felé fordult. Elege lett a stilizálásból, a „megcsinált” képekből, amik elfedik „a valódi létezést”. Így jutott el a Delta egyszerű, rövid fahrtjaiig, hogy a rákövetkező Szelíd teremtésben már „olyan egyszerű filmnyelvvel dolgozzon, mint az ábécé”.

9. Lajkó Félix a Delta után sem kapott kedvet a filmezéshez: „Nem nekem való a főszerep, főleg hangszer nélkül. [A forgatás alatt] mindig az járt a fejemben, hogy hanyagolom a zenét. Annak ellenére, hogy a filmzenét én írtam, és ott vettük fel, a Duna-deltában. Mikor jöttem haza vonattal az utolsó forgatásról, akkor döntöttem el, hogy én már egész életemben csak zenélni fogok.” [HVG, 2013]

10. Rendhagyó filmhez rendhagyó reklámkampány járt. A bemutató előtt az Erzsébet-téren, az Akvárium – akkor még Gödör – fölötti medencénél felhúzták a filmbeli faház kicsinyített mását. Az udvar közepén, a földre vetítve a házépítős jeleneteket lehetett végignézni, miközben Lajkó Félix sírnivalóan szép hegedűzenéje szólt. Így pár hétre a pesti fiatalok is átélhették, milyen lehetett a Delta házában, ha nem is lakni, de legalább pálinkázni egyet.

szöveg: Soós Tamás

https://recorder.blog.hu/2018/11/29/filmrecorder_a_fantasztikus_delta_ami_mar_sosem_lesz
Filmrecorder. A fantasztikus Delta, ami már sosem lesz

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr8814385090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.