A megerősödés és megerősítés éve – A magyar popzene 1998-ban

2018.11.06. 13:00, rerecorder

1998-foto-lukacs-david-heaven-street-seven0f08.jpg

A Recorder friss, 66. lapszámának fókusztémájával 1998-ra csévéltünk vissza. Évösszefoglalónk kronologikus idővonala után két részben vizsgáltuk 1998 popzenei trendjeit (1. rész: pop és rock, aztán 2. rész: hiphop/r&b és elektronikus tánczene), listázzuk még az év legjobb albumait, ciki és menő slágereit, most pedig a hazai történésekről lesz szó. A kilencvenes évek közepének hullámmozgású magyar zenei élete 1997-re elhozta a jól látható őrségváltást fiatal sztárok és stílusok terén is, amihez képest 1998 csak stabilitást eredményezett, de azt egészen határozottan.

Húsz éve a popzene. A poptörténeti körforgás húszéves periodicitását követő megemlékezéseinkben hét éve 1991-re, hat éve 1992-re, öt éve 1993-ra, négy éve 1994-re, három éve 1995-re, két éve 1996-ra, tavaly pedig 1997-re csévéltünk vissza.


A popzene persze nem januártól-decemberig valamilyen, aztán a következő januártól decemberig meg másmilyen, de ha egységben mérjük, akkor az éves lebontás kézenfekvő, és ebben a hasonlításban 1997 és 1998 között nem voltak nagy eltérések. A rendszerváltás utáni magyar popzene már könnyebben megfogható és megerősödött volt a kusza kezdetekhez képest. Az öt multikiadó szépen elversenyezgetett egymással a használható előadókért az egyre izmosabb mainstreamben (nagy országos rádiók, vidéki hálózat, kereskedelmi tévék, zenetévé, stabilan működő zenei lapok). A független és műfajspecifikus kiadók (Record Express, Juice, Bahia, Trottel, Fonó, Hammer Records, BMC, Bloose Broavaz stb.) pedig kialakították vagy elkezdték kialakítani profiljukat, főképp mert kezdett arca lenni a magyar hiphopnak, elektronikus tánczenének vagy épp a brit típusú gitárzenék honi megfelelőinek. A sok lemezkiadó rengeteg lemezt adott ki, talán egyetlen korábbi évben sem volt ilyen bőséges a kínálat, és a lemezeladás sem maradt el nagyban az 1997-es addigi csúcsévtől (a MAHASZ összesítése szerint 7 millió 50 ezer hanghordozó fogyott, nagyjából fele-fele arányban cd-k és kazetták). Tehát azt is mondhatjuk, a magyar popzenében minden szépen haladt a maga útján.

Csakhogy közben a legyőzött kazettahamisítás után kezdett megjelenni a cd-másolás, a koncertezés pedig egyre kisebb hasznot hozott a nagyobb sztároknak, miközben az országos élőzenei klubhálózat is inkább visszafelé fejlődött. A megrögzött rockisták szerint ekkor roppant meg a hazai rockzenei élet (a Rózsa Records – korábban: Charlie, Fenyő, Cserháti, Kispál és a Borz, Tankcsapda – vissza is vonult), vagy más szóval a hülye technósok (bocsánat, korabeli terminus technicusszal gépzenések) elhódították a közönséget. A vidéki diszkók – szebben: klubok – az élőzenés helyekkel ellentétben fejlődtek, például a keceli Korona után a kiskunhalasi Dance Tuning is az elektronikus zenére tért át. A dj-kultúra progressziója (egyre több rangos, jelenidejű külföldi sztár vendégeskedése) mellett egyre jobb elektronikus zenei kiadványok érkeztek (Marcel, Anorganik, Yonderboi, Future Sound Of Budapest 2) és a hiphop is fejlődést mutatott (az Animal Cannibals elkészítette talán legjobb lemezét, aztán még: Fila Rap Jam 2 - 1998, Tibbah Nation Compilation part 2 - 1998). E téren a legnagyobb dobás az volt, hogy a Kartelből egy éve kivált Dopeman az utcáról felkarolta a Fekete Vonat nevű romaraptrió tinijeit, amely egyszerre lett sikeres és fontos formáció, bár a bennük rejlő potenciál talán nagyobb volt a megvalósultnál.

fekete_vonat.jpg


A mainstreamben Ákos (Ikon), a Jazz+Az (Ma jól vagyok) vagy épp a Back II Black uralkodott és robbantott (utóbbi a Szerelembombával), a fiúzenekarok eltűnőben voltak (megszűnt az első generációs Manhattan és a Hip Hop Boyz is – a Shygys még tartotta magát), a lányzenekarok (Baby Sisters, Fresh, C’est La Vie, Bestiák) viszont népszerűbbek lettek. A sokáig domináns eurodisco szintén kikopóban volt (a Soho Party egy máig előkerülő slágerrel búcsúzott: Az éjjel soha nem ér véget), ami azonban a helyére nyomult a rádiókban (Bon-Bon, Emberek, Roy és Ádám, TNT, VIP, V-Tech) az nem feltétlenül volt jobb, sőt. De hagyjuk is a kommerszt, mert tényleg ez volt az az év, amikor minden műfajban, stílusban bőséggel akadt kínálat.

Legyen az metal (visszatért az Ossian, előrenyomult a FreshFabrik), blues (Blues Fools, Dr. Valter & The Lawbreakers), folk (Muzsikás, Ökrös, Lajkó Félix, Kalyi Jag, Ghymes, Makám, Kaláka, Kanizsa Csillagai) vagy jazz (Babos Project Romani, Binder Károly, Hot Jazz BandNagy Natália pedig utóbbihoz hasonlóan klasszikus magyar táncdalokat tartott életben remekül). És annyi más: a Másfél, a Colorstar, az Egy Kis Erzsi Zene, a Kinopuskin színezte az alternatív zenét. A Kispál és a Borz, a Heaven Street Seven, a Blabla, az Üllői úti Fá:k csúcson tartotta a jó gitárpopot. Az Ápolók, a Burzsoá Nyugdíjasok, a Lyuhász Lyácint Bt. őrültködött. Az Up! afféle úttörőként a nívós funkpopban, Szemző Tibor az avantgárd zenében jeleskedett, miközben Víg Mihály édesapja és az ő cigányzenei gyűjtése előtt tisztelgett egy nagyon szép lemezzel, az Irigy Hónaljmirigy pedig még utoljára volt színvonalas paródiában. És még erre az évre is jutott fontos archiválás, először jelenhetett meg a P. Mobil bemutatkozásnak szánt lemezanyaga (Az „első” nagylemez ’78). Ja igen, 1998-ban megalakult a Bëlga is – már nem volt olyan messze a 21. század.

Dömötör Endre
nyitókép: Lukács Dávid


Az év magyar albumai 
(lemezcímre kattintva hallgathatók)

01_kispal.jpg# Kispál és a Borz:

Holdfényexpressz

(3T / Polygram)

Az 1997-es Bálnák, ki a partra után (ami könnyedén a Kispál egyik legjobb LP-je) kreatív csúcson volt a zenekar, és ezt bizonyítja, hogy egészen gyorsan érkezett az egészen magas színvonalú folytatás (és lett a legkelendőbb lemezük), tökéletes slágerekkel, rengeteg örökérvényű dallal. A Holdfényexpressz a másik legjobb Kispál-album, egyben a kilencvenes évek másik legjobb magyar nyelvű gitárpoplemeze.


02_hs7.jpg# Heaven Street Seven
:

Budapest Dolls

(1G / Magneoton / Warner)

A HS7 első komolyabb szintlépése, már csak azzal is, hogy szerepel rajta három magyar nyelvű saját szám – és ezek a legslágeresebbek: Valami, HipHop mjúzik, Hatvannégy. Ráadásul a két korai lemez brit gitárzene felé biccentő leghatásosabb vonalát viszi tovább (a címadó pedig a Pavement felé biccent). Szerintem ez a legjobb Heaven-album, egyben a kilencvenes évek egyik legjobb (részben) angol nyelvű magyar gitárpoplemeze.


03_masfel.jpg# Másfél
:

Katasztrófamámor

(Bahia)

A Másfél fokozatos építkezéssel talán ekkor jutott csúcsra, de legalábbis egyik csúcsára. Minden klappol: az instrumentális, nagyon sok mindent mixelő zene (instru alterock-, funkrock-, posztpunk-, pszichedelikus rock- és acid jazz-hatások) a világban ekkoriban bontakozó posztrockkal is közeli rokonságban állt, főleg, hogy a dalokba egyre több elektronika is beszűrődött. A zenekar első vinylje (dupla best of) idén év végén jelenik meg.


clipboard01_2.jpg# Blabla
:

Kétségbeejtően átlagos

(Epic / Sony)

Kétségbeejtően alulértékelt, vagy talán inkább elfelejtett lemez ez. Aminek a főhős a borító miatt talán még örül is. Pedig Bérczesi Róbert a hiperkarma előtti zenekarával is ellenállhatatlan volt, zsenge, de ízes, kicsit britpoprockosabb, bőven és jól slágeres és ilyen erős magyar szövegeket rajta kívül azóta sem sokan írtak sem. Jó, hogy lett hiperkarma, de ezt a jól öregedett Blabla-lemezt is érdemes ismerni.


05_marcel.jpg# Marcel
:

Viginti etduo

(Juice)

Előzmények nélküli, a nemzetközi trendekkel jelenidőt mutató fantasztikus lemez. Marcel elsőként lett külföldön is ismert a bimbózó hazai elektronikus zenei színtérről és ez a nu-jazzes-deep house-os-downtempós-atmoszférikus drum’n’bass-es debütalbum meg is érdemelt minden figyelmet. Képes arra, amire legjobb hasonló kortárs zenék, egy és negyedórára kiragad a rohanásból és belső utazásra invitál.

További 30 jó 1998-as magyar album

# Animal Cannibals: Kés, villa
# Ápolók: Kondásdiszkó
# Babos Project Romani: Egyszer volt…
# Binder Károly: Retropolis
# Blues Fools: Fools In The Blues
# Burzsoá Nyugdíjasok: „IdősEbbek iS elkeZdhetik!”
# Colorstar: Heavenicetrip!
# Dr. Valter & The Lawbreakers: Skin Game Blues
# Egy Kis Erzsi Zene: Egy Kis Erzsi Zene
# Fekete Vonat: Fekete Vonat
# FreshFabik: Nerve
# Future Sound Of Budapest 2.
# Ghymes: Rege
# Hot Jazz Band: A szívemben titokban
# Irigy Hónaljmirigy: Snassz Vegas
# Kaláka: Hajnali rigók
# Kanizsa Csillagai: Plinzsjé Puju
# Kinopuskin: Aszpik
# Lajkó Félix: Koncert ’98
# Lyuhász Lyácint Bt.: Agónia
# Makám: A part
# Muzsikás: Bartók album
# Ökrös: Bonchida, háromszor
# Szemző Tibor: Relative Things
# Up!: Up!
# Üllői úti Fá:k: Én meg a Farkasember
# Vágtázó Halottkémek: Az éden visszahódítása 2.
# Víg Mihály: Cigánydalok
# Zum: Hárman a réten és akkor megy


MAGYAR ZENE 1997-BEN.

MAGYAR ZENE 1996-BAN. 

MAGYAR ZENE 1995-BEN. 

MAGYAR ZENE 1994-BEN. 

MAGYAR ZENE 1993-BAN. 

https://recorder.blog.hu/2018/11/06/a_megerosodes_es_megerosites_eve_a_magyar_popzene_1998-ban
A megerősödés és megerősítés éve – A magyar popzene 1998-ban

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr2914306529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.