Marisa Anderson: Cloud Corner (lemezkritika)

2018.09.13. 08:32, rerecorder

marisaanderson_wide-5b7f47d1db013209364e86c34eff1ac834888404-s800-c85.jpg

„A legjobb meg nem jelent Six Organs Of Admittance-lemez” - írta egy kritikus Marisa Anderson nagykiadós debütálásáról. De vajon igaza volt-e? És hogy jön ehhez John Fahey és a Tinariwen? Elmondjuk.

marisa_cloud.jpgKiadó: Thrill Jockey

Megjelenés: 2018 június 15.

Stílus: instrumentális gitárzene, blues, folk

Kulcsdal: Cloud Corner

Eddigi lemezein Marisa Anderson nem tudott több lenni, mint a John Fahey-féle iskola éltanulója; első nagyobb kiadónál megjelent albumán viszont egyszerre tiszteleg a gyökerei előtt és mutat túl rajtuk. Utóbbi valószínűleg annak köszönhető, hogy ezúttal nem volt egy meghatározó idea (mint például a 2013-as Traditional And Public Domain Songs esetében), így a tuareg vagy mexikói hatások, hangszerek (requinto jarocho, charongo) legalább akkora teret kaptak, mint a kiindulópontot jelentő fingerpicking technikája. A végeredmény pedig időtlen, evokatív gitárzene, amelynek látszólagos puritánsága mögött elképesztő mélység(ű érzelm)ek rejtőznek.

8/10

Kollár Bálint


a lemez: 

https://recorder.blog.hu/2018/09/13/marisa_anderson_cloud_corner_lemezkritika
Marisa Anderson: Cloud Corner (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7614237783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.