Filmrecorder. Ami a franciáknak Cannes, az nekünk Miskolc

2018.09.13. 12:30, Gaines

cinefest_borito.jpg

Az idén szeptember 14-én indul a legizgalmasabb nemzetközi filmfesztiválunk, a miskolci Jameson CineFest. Önmagában csábító, hogy itt vetítik le Magyarországon először Nemes Jeles László új kosztümös eposzát, a Napszálltát, és az anyaság küzdelmeit dramatizáló Egy napot, de ha ez nem elegendő érv, akkor ajánlunk még a felhozatalból öt szuper filmet, amiből négyet csak Miskolcon lehet majd nagyvásznon látni – ráadásul ingyen. A 65. Recorder magazin Filmrecorder rovatának cikke.

Gyújtogatók (Burning)

Ennek a dél-koreai thrillernek a legnagyobb erőssége a kiszámíthatatlansága. Még csak nem is thrillerként indul, sokkal inkább szerelmi háromszögként, ahol egy sükebóka, élhetetlen, de jóravaló srác belezúg egy fura macskás lányba, aki azonban egy nagyvilági, kúlabb férfihoz csapódik. Aztán a kényelmesen csordogáló, karakterközpontú sztori egyre sötétebb színezetet ölt, és olyan feszültséget teremt, amit David Fincher is megirigyelne. Csupa rejtély a film, ami még a stáblista után is találgatásokra buzdít, és mindhárom főszereplőnek kijárna a díjeső, különös tekintettel a The Walking Deadből ismerhető, itt hátborzongató Steven Yeunnek. (Vetítések.)


Madeline a mélyben (Madeline’s Madeline)

Az idei Sundance filmfesztivál egyik legzajosabb, egyszersmind leginkább megosztó sikerének első öt perce olyan, mintha behajítanának egy centrifugába. Miért sziszeg és nyújtózkodik macskaként ez a lány? Mi ez a képi kavalkád és kakofónia? Mire betájoljuk magunkat, nyakig merülünk egy zaklatott tinédzser elméjében. A szabadon áramló, improvizatív, bátran kísérletező filmből apránként kibontakozik egy bonyolult anya-lánya kapcsolat, meg egy egészségtelen, szipolyozó tanár-tanítvány viszony. Lázas lüktetésű Lady Bird, egy elementáris erejű alakítással: Helena Howard első szerepében felperzseli a vásznat. (Vetítések.)


Ne hagyj nyomot! (Leave No Trace)

A civilizációból való menekülés ősi toposz, már a felvilágosodás és az ipari forradalom idején is vissza akartunk költözni a természetbe. Sok a szenteskedő, demagóg nomádmese, de a Ne hagyj nyomot! tárgyilagos, dokumentarista szemlélete, emberközelisége életszagú drámát szül a modern paradicsomi kiűzetéstörténetből, amelyben egy PTSD-ben szenvedő, veterán férfi és kamaszlánya kerül válaszút elé a vadon és a nagyváros között. Debra Granik rendező fedezte fel nekünk Jennifer Lawrence-t a Winter’s Boneban, és megint remekül választott fiatal női főszereplőt;  nem csodálkoznánk, ha öt-hat év múlva Thomasin McKenzie venne át Oscart. (Vetítések.)


Profil (Profile)

Lassan külön alműfajt fognak alkotni azok a filmek, amelyekben egy számítógép monitorán vagy okostelefon kijelzőjén keresztül bomlik ki a cselekmény, visszatükrözve, hogy milyen az internet virtuális terében leélni a fél életünket. A paranormális Ismerős törlése után most több ilyen thriller is betámad; a Profil egy Amy nevű újságírót követ, aki a neten próbál beépülni az ISIS-ba, és digitális hálóba gabalyodik egy szíriai terroristával. A főhős motivációi, a film fordulatai egy idő után túl vannak csavarva, de a megvalósítás még újszerű, izgalmas, merész. A Skype-hívások csengőhangjától pedig ezután már mindig össze fog ugrani a gyomrunk. (Vetítések.)


Utoya, július 22. (Ut
øya 22. Juli)

Hogyan lehet ábrázolni filmen egy tömegmészárlást? Szabad-e egyáltalán? Objektív távolságtartással vagy szubjektív szemszögbe kényszerítve a nézőt? Ha az áldozatok szenvedésére fókuszál, az nem exploitatív? Ha az elkövetőkre, az nem kegyeletsértő? A 2011-es norvég terrortámadást dramatizáló Utoya, július 22-nél sem könnyű megválaszolni ezeket a kérdéseket, ránk mindenesetre hatott az események sűrűjébe taszító, az erőszak lelki-mentális romboló hatását érzékeltető-átragasztó film.  „Soha nem fogod megérteni” – néz ránk az első jelenetben a főszereplő, akitől aztán 80 percig, egyetlen vágatlan snittben nem szakadhatunk el, és olyan, mintha még a kamera is rettegve lapulna meg vele együtt a fedezékek mögött. (Vetítések.)

Országos mozibemutató: szeptember 27.


szerző
: Huszár András

https://recorder.blog.hu/2018/09/13/ami_a_franciaknak_cannes_az_nekunk_miskolc
Filmrecorder. Ami a franciáknak Cannes, az nekünk Miskolc
süti beállítások módosítása