Filmrecorder. A fiatal nők, akiktől sokkal menőbb lesz a magyar film

2018.05.30. 12:33, vferi

cimlap.jpg

Könnyen a nők évtizede lehet a következő a magyar filmben. Az elmúlt tíz évből alig tudunk öt frissen indult női filmrendezőt megnevezni (Zomborácz Virág, Szilágyi ZsófiaHorváth Lili, Almási Réka, Cserhalmi Sára és több nincs is), most viszont több tucatnyian toporognak a pályakezdés kapujában. És jó néhányuk tehetségére már felfigyelt a nagyvilág is: volt, aki Oscar-közelbe jutott, olyan is, aki a legszuperebb amerikai fesztiválig menetelt, de azt a rendezőt is bemutatjuk, aki Hollywood egyik legnagyobb sztárját nevettette meg. A 62. Recorder magazin Filmrecorder rovatának összeállítása.

Válogatásunkban azokat a fiatal rendezőnőket gyűjtöttük össze, akik nemsokára elkészíthetik első nagyjátékfilmjüket, és pár év múlva felfrissíthetik és meghatározhatják a magyar film arculatát. Hét legnagyobb kedvencünkkel részletesen foglalkozunk, de rajtuk kívül bemutatunk még kilenc másik ígéretes tehetséget, és amennyiben a neten is elérhető, a legerősebb kisfilmjükkel illusztráljuk, miért lesz érdemes odafigyelni rájuk a következő időszakban.

Nagypál Orsi

 

recorder_nagypal_orsi_20180502_017.jpg

Ő rendezte Angelina Jolie kedvenc magyar rövidfilmjét, a Körforgalmat, amelyben olyan kesernyés humorral mesélt az érzékien búgó GPS-be beleszerető férfiról, hogy ahhoz a kisfilmet végignevető Jolie is lelkesen gratulált a szarajevói filmfesztiválon.

Szereplőihez máskor is empatikus humorral közelít, (kis)emberközpontú filmjeiben esetlen, de szerethetően komplex figurákat játszat színészeivel, akikből rendre megkapóan természetes alakításokat csal elő – és erre nem csak a Terápiában (meg a Paktumban) remeklő Péterfy Bori a bizonyíték.

Az elmúlt években sorozatokban dolgozott (Tóth János, Csak színház és más semmi), de igazán nagyot első nagyjátékfilmjével, a monogámiát és annak lehetetlenségét feszegető Nyitvával fog gurítani, amelyben végre főszerepet bízott a filmekben alulfoglalkoztatott, de csodálatosan tehetséges Radnay Csillára és Kovács Lehelre, és az ígéretek szerint szakít a kiglancolt magyar romkomok hagyományával, hogy egy okosan vicces és bevállalós vígjátékban beszéljen ki olyan tabutémákat, amelyek bármelyik párkapcsolatban előjöhetnek az eltitkolt szexuális vágyaktól a problémás orgazmusokig.

Bucsi Réka

 

bucsi_reka_utca.jpg

Bucsi Réka mindössze három kisfilmmel elérte, hogy ha a magyar animáció kerül szóba, az ő neve jusson eszünkbe először. Szürreális grafikáit semmivel sem lehet összetéveszteni: emberi és állati vonásokkal megrajzolt csodalényei, finom humorú töredékekből álló, mégis kozmikus léptékű történetei ember és univerzum viszonyáról mondanak el valami alapvetőt.

Legfrissebb kisfilmje, a Solar Walk például egy pszichedelikus űrutazáson és teremtéstörténeten keresztül mesél Bucsi filmvilágának két alappilléréről, a törődésről és az alkotásról, de ezt kifejezetten absztrakt és teljességgel eredeti nyelven teszi – például úgy, hogy egy óriásfarkas pisil egy galaxist, amiben az űrutazók megmártóznak, majd az újjászületés jegyében hóval temetik be (és el) őket.

Utánozhatatlan formavilágára már a nemzetközi szakma is felfigyelt, MOME-s diplomafilmje, a Symphony No. 42 felkerült a rövid animációk Oscar-shortlistjére, a LOVE egészen Sundance-ig menetelt, a Solar Walk pedig díjat hozott haza az idei Berlinaléról. Jelenleg a Fargót is gyártó amerikai FX tévécsatorna felkérésére készít kisfilmet, de már dolgozik az első egész estés animációján.

Kis Hajni

 

kishajni.jpg

Kis Hajni nagyon ért hozzá, hogy pofonegyszerű történetekkel vágjon minket durván szíven. Azok az emberek érdeklik, akik a társadalom szemében láthatatlanok, de ha mögéjük nézünk, egy komplett univerzum bomlik ki előttünk. A Szép alak főhőse egy leszbikus takarítónő, aki beleszeret az iskola legmenőbb csajába, a Last Callé pedig egy nagymama, aki egy angol nyelvvizsgán égeti be magát, csak hogy mehessen Angliába vigyázni az unokájára.

Kis előszeretettel hozza kínos helyzetekbe a figuráit, hogy abból aztán körömrágós feszültséget, mélységes empátiát, és valamiféle felismerést is felszínre hozzon, ami tanulságul szolgálhat az emberek számára. Remek érzékkel fedez fel (újra) nem fiatal színészeket, a Szép alakhoz a fiús, szerethetően nyers Egyed Brigittát, a Last Callhoz pedig Zsurzs Katit, aki akkorát játszik a mindent túlakaró nagymamaként, hogy azért Hollywoodban tutira Oscar járna.

Nem is kerülte el a siker: a Szép alakot diák-Oscarra jelölték, a Last Call pedig a Friss Hús fődíját húzta be az idén. A sort Kis az Inkubátor Programban készülő, egy kidobó és a kislánya viszonyát feldolgozó nagyfilmmel, a Külön falkával folytathatja.

Szilágyi Fanni

 

recorder_szilagyi_fanni_20180502_001.jpg

A rendező, aki visszacsempészi a csodát a magyar hétköznapokba. Méghozzá szó szerint, hiszen csupaszív kisfilmjeit a mágikus realizmus hangulata szövi át.

A fiatal lányok nála úgy teszik meg az első lépéseket a felnövés felé, hogy közben valami fantasztikus történik: A csatárnő bal lába életveszélyes című rövidben a harminc felé közeledő, gyerekvállalásról és elköteleződésről tanakodó Julcsi egy nap arra ébred, hogy ő lett a női Messi, a Minden vonalban pedig a Vittulában technóra gyermekmondókát üvöltő énekesnő hótmásnaposan is elfuvarozza a barátnőjét Európa szívcsakrájához, mert a horoszkóphívő nagymama szerint ott akar a gyerek megszületni – és tényleg.

Kisfilmjeiben bájos irónia van és emlékezetes alakítások tömkelege, de az sem utolsó, hogy az általában Mán-Várhegyi Réka novelláiból dolgozó Szilágyinál figyelhettünk fel elsőként olyan tehetségekre, mint az Aranyélet wannabe gengszterét lenyűgözően természetes lúzerséggel hozó Olasz Renátó (a szuperjó Kamaszkor vége), vagy Borbély Alexandra (Minden vonal), akit nemrég Európa legjobb színésznőjévé választottak a Testről és lélekrőlben nyújtott alakításáért.

Csata Hanna

 

recorder_csata_hanna_20180504_014.jpg

Csata Hannát az is látta már, aki sosem hallott róla, ő volt ugyanis a fűben csókolózó lány a Testről és lélekrőlben, akit a szexualitásával ismerkedő Mária megbámult a Margitszigeten.

csata.jpg
Csata Hanna a Testről és lélekről című filmben

 

Csatában, aki idén nyáron diplomázik Enyedi Ildikó osztályában az SZFE-n, ugyanazt lehet szeretni, mint a listán szereplő rendezőnők filmjeiben, akik úgy tárnak fel aprónak tűnő, nekik mégis nagyon fájó dolgokat, hogy azokat még véletlenül sem lehet „feministának” bélyegezni, mert nem egy ügyről, csupán a női hétköznapokról mesélnek. Csata például a helyüket és céljaikat kereső huszonévesekről, akik hirtelen szexelések közepette próbálják kitalálni, mit akarnak az élettől meg a barátjuktól (Fürdő, Peron).

Kisfilmjeit a stílus (dinamikus kézikamerázás és remegő premier plánok), a dramaturgia (ott érnek véget, ahol más elkezdődne: néhány pillanattal egy sorsfordító felismerés megfogalmazódása után), és a visszatérő karakter (a kívülről vagány, belülről szorongó lány) is összeköti, de a legjobb bennük mégis az, hogy látványos trükkök nélkül is elhitetik velünk, hogy ha csak egy kicsit is, de már jobban értjük a tétova fiatalokat szétpattintó feszültségeket.

Szőcs Petra

 

szocs_petra.jpg

A legegyedibb hangú költő-filmrendező, aki Erdélyből igyekszik betörni a magyar filmbe. Szőcs Petra ritkán jelentkezik új filmmel, de akkor már az alapötletre is felszalad a szemöldökünk: a Cannes-t is megjárt A kivégzésben gyerekek játsszák újra a Ceausescu házaspár kivégzését, miközben a háttérben a rendszerváltás és szüleik totális elhidegülése zajlik, a Csoszogj úgyban pedig egy nő bérel fel egy fiatal színészt, hogy helyettesítse az elhunyt férjét, és éljen velük, köhögjön úgy, csoszogjon úgy, mint az öreg.

Hol bergmani (Aki bújt), hol fassbinderi (Csoszogj úgy) ihletésű filmjei egy tőről fakadnak, mert Szőcsöt a szerepjáték érdekli, ami egyrészről akadályozza az őszinte kommunikációt, máskor viszont segíti a folyton újrajátszott és így elviselhetőbbé tett trauma feldolgozását.

Készülő nagyjátékfilmjében sem szakad el a karakteres gyerekszereplőktől: A kivégzés után a lírai című Most gyöngéden bedobunk a tűzbe is egy albínó kislányról szól, akit megráz az áram, de túléli, és a társai elhitetik vele, hogy halhatatlan. A Déván játszódó, mágikus és horrorisztikus elemekkel tűzdelt film augusztusban, a velencei filmfesztiválon debütál majd.

Oláh Judit

 

recorder_olah_judit_20180426_005.jpg

Oláh Judit először a Szépségkirálynő című rövidfilmmel vetette észre magát, amelyben egy harmincpluszos nővér próbál kibékülni az öregedéssel és a párkapcsolatait keresztülhúzó realitással, miután a kora miatt kizárják egy szépségversenyről.

Már ebben a kisfilmben is a nyolcvanas éveket idéző, megállazidős ború, meg persze az Amorf Ördögök Látom magam a poharamban sanzonja játszotta a főszerepet, az Inkubátor programban készülő dokumentumfilmje pedig már ténylegesen ehhez a korhoz nyúl vissza. A tábor a szendrői gyereknyaraltatásokat eleveníti fel, amik sokáig az úttörőtáborok alternatívájaként, egy kreatív, szerepjátékkal és énekléssel teli csodaországként éltek az emberek fejében, de néhány éve robbant a hír, hogy a tábor vezetője, Sipos Pál szexuálisan zaklatott néhány kamaszt.

large_karmestere.png
Sipos Pál A tábor című filmhez kiadott hangulatfotón

 

Oláh ennek hatására kezdte forgatni múltfeltáró dokuját, és saját történetén keresztül, de sok interjúval és archív felvétellel igyekszik megragadni a szendrői táborok varázslatosan kreatív, ugyanakkor fizikai fenyítést, egészségtelen versenyszellemet és szexuális visszaéléseket is rejtő levegőjét.

További kilenc ígéretes tehetség

 

Andrasev Nadja, aki A nyalintás nesze című, Bodor Ádám Megbocsátás című novellájából adaptált, egy nagymamáról és a szomszédban lakó macskáról szóló pajzán animációjával a filmes egyetemek alkotásait versenyeztető Cinéfondation szekció harmadik díját csípte meg két éve Cannes-ban.

Tóth Luca, akinek Superbia című, szintén Cannes-ban vetített, provokatív genderkérdéseket szürreálisan tálaló animációjában felcserélődnek a nemi szerepek, és a törékeny, védtelen férfiak meg az óriásmellű nők elszeparálva élnek – csak egy pár van, aki áthágja az őket elválasztó tilalmakat.

Felméri Cecília, aki forgatott már erotikus mesefilmet (Kakukk), szórakoztatóan dolgozta fel az erdélyi Mátyás király-mítoszt (Mátyás, Mátyás) és a Drakula-turizmust (A Drakula dilemma), most pedig Borbély Alexandra és Kiss Diána Magdolna (a meztelenül fürdő szolgálólány A nagy füzetben) főszereplésével forgat lélektani krimit (Spirál).

Dombrovszky Linda, aki rendezett már képzőművészeti dokumentumfilmeket, és megörökítette a magyar költők és írók zenei szárnypróbálgatásait (Viszem magammal – A Rájátszás-film), a legtöbben mégis arról ismerik, hogy a feleslegessé váló idős emberekről forgat szívszorító filmeket: a Hetvenesben koncentrációs táborba zárták a nyugdíjasokat, A kockaember pedig Wes Anderson-i fantáziával eleveníti fel egy legógyári munkás kálváriáját, akit egy nap váratlanul elbocsájtanak a munkahelyéről.

Szabó Virág, aki a Tóth Krisztina novellájából (A váll története) forgott Wellnessben két koros barátnő nyaralásáról mesél megengedő, melankolikus mosollyal és gyönyörűen elemelt képekkel. A kisfilmet beválogatták a szarajevói filmfesztivál versenyprogramjába.

Grosan Cristina, aki az Éjszakai festés című kisfilmjével érzékenyen fogalmazta meg, hogy nemcsak a szerelemnek, de a barátságnak is múlnia kell, legalábbis ha Kolozsvárról Pestre megyünk egyetemre, és szíves figyelmünkbe ajánlotta azt is, milyen nagyszerű és alulhasznált színésznő a karakán, de nagyszájúságában is mindig esetlen Rainer-Micsinyei Nóra. Nem véletlen, hogy együtt készülnek első – és közösen írt – nagyjátékfilmjükre, ami A legjobb dolgokon bőgni kell címen fut, és egy Berlinbe készülő, de pár napra Magyarországon ragadó, egy holttesttel és egy idegesítően tökéletes barátnővel abszurd szituációkba keveredő, kapunyitási pániktól szenvedő harmincas nőről szól.

Bakony Alexa, aki jelenleg az első magyar (dokumentum)filmet forgatja egy transznemű fiúról, aki azért küzd, hogy testileg is férfivá válhasson. Az elsőfilmeseket támogató Inkubátor program keretében készülő Egy fiú Tóbiás és az édesanyja kapcsolatán keresztül mutatja be a Jázminnak született fiú küzdelmét.

Lakos Nóra, aki csinált már filmet abszurd bajuszversenyről (Magyar bajusz), rendszeresen dolgozik Cserna-Szabó Andrással (például az író és a főszereplő viszonyát boncolgató Edinában), és még Nagypál Orsinál is több epizódot rendezett a Tóth Jánosból, de az aktuálpolitikai témáktól sem tartózkodik: az Otthon a 2006-os tüntetésekhez és zavargásokhoz, a kollázsanimációs Egy napra visszamennék pedig a menekültválsághoz szólt hozzá, amelyben iráni, mongol és szír gyerekek mesélik el, milyen élmény külföldiként beilleszkedni a magyar iskolákba.

Zurbó Dorottya, aki a szintén az SZFE dokumentumfilm-rendező osztályában végzett, bhutáni születésű Arun Bhattaraival készítette el A monostor gyermekei című filmjét, amely Bhutánban, a himalájai buddhista királyságban követi a kolostor szent ereklyéit őrző család életét, akiknek hétköznapjaiba az hoz konfliktust, hogy a 16 éves Gyembót a családi hivatás folytatása helyett inkább a polgári élet, a focizás meg a barátnőszerzés foglalkoztatja. A film a nagy presztízsű Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon debütált.

szöveg: Soós Tamás
fotó: Valami Hektor (Nagypál Orsi-, Csata Hanna-, Szilágyi Fanni-, Oláh Judit-portré), Pozsonyi Janka (Kis Hajni-portré), Bodor Balázs (Szőcs Petra-portré), Piti Marcell (header kép)

https://recorder.blog.hu/2018/05/30/filmrecorder_a_fiatal_nok_akik_megujitjak_a_magyar_filmet
Filmrecorder. A fiatal nők, akiktől sokkal menőbb lesz a magyar film

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr3414008522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.