A franciák megint megcsinálták: A bosszú csuromvéres móka, amelyben egy kihasznált és félredobott nő megmutatja, hogy nem lehet büntetlenül bántalmazni. Az ütközésig tolt, helyenként agyalágyult erőszakorgia mellé még némi társadalomkritika is társul. A kritika a májusi Recorder magazin Filmrecorder rovatában is megjelenik.
Csupa túlzás ez a francia horror. Vérbeli rape & revenge film lévén a bombázó, alulöltözött hősnőt hamar megerőszakolja egy disznó férfi, aki ezután a haverjaival – köztük a lány nős pasijával – megszabadul tőle, vagyis csak azt hiszik, mert Jen visszatér, és bosszút áll. De még hogy! Ha valaki szakadékba zuhan, még fel is nyársalódik, onnan szép feltámadni. Ha valakinek üvegszilánk fúródik a talpába, az garantáltan olyan mélyre ágyazódik, és olyan sokáig tart kikapirgálni, ami meghazudtolja a biológia törvényeit. A vér nem folyhat holmi patakokban, gallonszám kell ömlenie, amiben szereplőink tocsoghatnak és csúszkálhatnak.
Az elsőfilmes író-rendező Coralie Fargeat zsánergyakorlata pont az önironikus, abszurditásig húzott túlzásai révén nyújt önfeledt szórakozást, magabiztosan sorolva be az extrém francia filmes hagyományba. Dögös, veszettül stílusos, pumpál benne az adrenalin. A primer, felszíni örömök önmagukban is kielégíthetik az exploitatív horrordarabok rajongóinak igényeit: az embervadászat, a macska-egér játék nem lanyhul, az ultraerőszakos összecsapások végletesek. Olykor pszichedéliába hajlik az őrület, de nincs elművészieskedve, jól érzi magát a műfajban.
A bosszú mindazonáltal azoknak is ad némi muníciót, akik feminista szemszögből vizsgálják a nemierőszak-filmeket, mert ügyesen kerülgeti a hímsoviniszta csapdákat. Túlzás állítani, hogy a film olyan provokatívan nyúlna témájához, mint Paul Verhoeven az Elle-lel. De tudatosítja, amikor a férfi szereplők – vagy épp a kamera – tárgyiasítják Jent, és a nemierőszak-jelenettel sem felajzani akar. Végsősoron azt üzeni, hogy a kihívó ruha, a szexi tánc sem jogosíthat fel senkit egy nő kihasználására. Plusz azt, hogy a túléléshez elég egy iPod meg egy öngyújtó.
szerző: Huszár András