MÏUS: Twentytwo 22 (Lemezkritika)

2018.05.10. 12:37, drecorder0

mius33.jpg

Az elektromos hangzás és akusztikus hangszerek kombinációja az új mïus albumon egységes egészet alkot, érzelmi magas pontoktól a mélységekig kalauzolva a hallgatót. Albumkritikánkat olvashatjátok.

mius_lp2.jpgKiadó: Théque Records

Megjelenés: 2018. április

Stílus: kozmikus elektronika

Kulcsdal: Torso

 A mïus első két lemezén még Horányi Youli énekelt Álmos Gergely alapjaira. A popos elektronika és melankólia egymásba simuló szimmetriája 2015-ben bomlott fel, mikor Youlival együtt a pop is kivált a mïusból. A 2016-os Eigengrau már lehunyt szemek sötétjében kereste a harmóniát, de az énekhangok még túl sok fényt engedtek át. Álmos a fél évvel későbbi Isola EP-jének borús zenei szigetén talált rá a mai hangzására, amit negyedik lemezén már magabiztosan használ a félinstrumentális és vokális számokban is. Amíg a Torso és Galatea hideg szintijeire emlékként rakódnak a vonósok és kórusfoszlányok, Hegyi Dóri hangja szinte észrevétlenül szövődik bele a Coloursba és erősíti az Archeologist dubos lüktetését. Mïus a mindeddig Éváktól hemzsegő világába teremtett egy Ádámot is Raf Skowroński személyében: a Dust olyan, mint egy eddig titokban tartott Moderat b-oldal. A Twentytwo 22 biztosítókötelét a lemezt záró Hunters In The Storm vágja le, hogy az kozmïus magányban haladhasson a szingularitás felé.

 8/10

Salamon Csaba

ÁLMOS GERGELY KEDVENC ALBUMAI

mïus Facebook-oldala


a teljes friss album:


a Heavy Heart klipje: 

https://recorder.blog.hu/2018/05/10/m_us_twentytwo_22_lemezkritika
MÏUS: Twentytwo 22 (Lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr113901790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.