The Qualitons: Echoes Calling (lemezkritika)

A Qualitons zenekar a korábbi albumai hangzását követve ezúttal még progresszívabb, experimentálisabb irány felé mozdult el. A hamarosan vinylen is megjelenő album kritikáját olvashatjátok.

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2018. április

Stílus: neopszichfunk

Kulcsdal: Conte

A Qualitons jó egyéni kvalitásokkal tűnt fel a kétezres évek végén, de soulfunk-beatgarázs-progjazz-afrosurf elegyük legnagyobb erőssége pont maga a stíluskavalkád stílusos elővezetése volt a 2010-es debütön (Panoramic Tymes). A 2012-es iránymódosítás – nagyon leegyszerűsítve: a hatvanas évek beatprogjából határozottan pszichedelikus lett a megszólalás – a 2014-es második albumon (Tomorrow’s News) karakteresebb dalokban jelent meg, de a korszakhoz köthetőség mellett ez úgy volt időtlen anyag, hogy aktuális hatások (Tame Impala) is érződtek rajta. Az Echoes Calling ezen az úton megy tovább, már inkább a hetvenes évek esztétikája uralkodik, de az sem viszi el a fókuszt a sokrétű és korszakok felett lebegő összhatásról. Harmadszor is egyben játszották fel az anyagot, utóénekkel, ami ismét jót tett a sodró hangzásnak, de azért egyszer meghallgatnék egy stúdiószerűbb megszólalást is a Qualitonstól. A többször hét-kilenc perc fölé kúszó-elszálló-hullámzó dalok (maga)biztosan az eddigi legjobbak, üresjáratoktól mentesek és végig hatásos ötleteket visszhangoznak.

 8.5/10

Dömötör Endre

TAVALYI NAGYSZÍNPADOS INTERJÚNKAT ITT OLVASHATJÁTOK VELÜK.

Az együttes Facebook-oldala

a friss album: