Filmrecorder. „Nagyon nehéz lehet Al Pacinónak lenni” – Rév Marcell-interjú

Rév Marcell, ifjú operatőrzseni, csak 33 éves, de legutóbb már Al Pacinót fényképezte a Paterno című HBO-filmben. A Jupiter holdja bravúros snittjei láttán csodagyereknek nevezte az amerikai filmes sajtó. Zsigmond Vilmos, Pados Gyula, Erdély Mátyás és Pohárnok Gergely után ő lehet a következő magyar operatőr, aki kiugró nemzetközi karriert csinál. Filmrecorder rovatunk interjúja.

Két filmet fényképeztél eddig Amerikában. Az elsőt Sam Levinson rendezte, a másodikat pedig az édesapja, Barry Levinson, az Esőember és a Jó reggelt, Vietnam! Oscar-díjas rendezője. Egymásnak adogattak téged a családban?

Úgy kezdődött, hogy Sam operatőrt keresett a filmjéhez. Látta a Fehér Istent, tetszettek neki a vizuális megoldásai, és megkeresett. Az Assassanation Nation forgatására kijött párszor az édesapja, Barry. Látta a film különböző verzióit, és az alapján felkért, hogy fényképezzem az ő filmjét, az HBO számára készített Paternó-t.

Ebben játssza Al Pacino a gyerekmolesztálási botrányba keveredett amerikaifoci-edzőt. Te mit gondolsz erről a figuráról, Joe Paternóról?

Amerikában ez egy sokkal ismertebb történet, van egy nagyon erős Joe Paterno-párti oldal, amelyik azt mondja, ártatlanul hurcoltak meg egy nagyra becsült edzőt, a média nagyította fel a botrányt. Ezzel szemben vannak, akik a gyerekek oldaláról közelítik meg a kérdést, és megbocsáthatatlannak tartják, ha valaki egy gyerekmolesztálási ügyről tud, és nem teszi meg a kellő lépéseket. Én személy szerint az utóbbiakkal értek egyet.

A film azt állítja, hogy Paterno annyira megszállottja volt a munkájának, hogy semmi mást nem vett észre. Ezzel tudsz azonosulni?

Ez nem mentség. Ha gyerekeket erőszakolnak meg a környezetedben, akkor nemcsak a munkádért vagy felelős, hanem azért is, hogy ezt megakadályozd, vagy bármit tegyél ellene. A történet maga, mint példázat, nagyon fontos. Arról szól, hogy te, mint emberi lény, hogyan vagy felelős a téged körülvevő emberekért. És ha te egy megbecsült ember vagy, akkor mindennek, amit teszel vagy nem teszel, sokkal nagyobb súlya van.

Csak két hónapod volt, hogy felkészülj a forgatásra. Hogyan fogtál neki?

Megpróbáltam a fejemben megteremteni egy víziót. Van, hogy egy mondat, van, hogy egy festmény elindít valamit, és aztán ez leszivárog az egyes jelenetek és beállítások szintjére. És volt jó pár része a filmnek, amit nagyon konkrétan ki kellett találni, például a meccsjelenetet vagy az utcai zavargásokat.

Mondott valamit Barry Levinson, hogy vizuálisan mit akar látni a filmben?

Még a beszélgetéseink elején küldtem neki egy Vilhelm Hammershøi-festményt, amit közel éreztem a forgatókönyv világához. Azok a színek és az a vizuális világ kábé át is került a díszletekbe és a kész filmbe is.

Al Pacino a Paterno című filmben | Forrás: HBO

Al Pacinóval hogy találkoztál először?

A New York-i házában történt, sminktesztre mentünk. Ebben a filmben nagyon fontos volt a smink, Al Pacinóra műorrot, szemüveget adtak, és a hajával, a bőrével is csináltak valamit. A házában van egy vendégfogadó rész, ott ült egy tükör előtt. Először a tükörképét pillantottam meg. Nyilván nagyon be voltam tojva, hogy mit mondok majd. Én nem szoktam odamenni híres emberekhez, még azokhoz sem, akiket nagyon szeretek, mert nem tudok nekik mit mondani. Ugyanez volt itt is. Nagy félénken bemutatkoztam, olyanokat mondtam, hogy micsoda megtiszteltetés, hogy együtt dolgozhatunk.

Ő kérdezett valamit tőled?

Akkor nem. A munkára koncentráltunk; próbáltuk kitalálni, melyik az a smink, az az orr, amit jól lehet fényképezni.

Rév Marcell készítette ezt a két fotót Al Pacinóról még a forgatás előtt egy olvasópróbán Brooklynban

Te vagy a második magyar operatőr, aki Al Pacinót fényképezte, az első Zsigmond Vilmos volt 1973-ban (Madárijesztő). Ő szóba került köztetek?

Nem. Kevés privát beszélgetésünk volt, és ha volt is, akkor sem magunkról beszéltünk, legfeljebb valamin viccelődtünk, ami éppen történt. A forgatáson ő végig a szerepben volt: két felvétel között is Joe Paterno-hangon beszélt hozzád. Próbálta ugyanazt a mimikát és hanghordozást tartani a szünetekben is, hogy ne kelljen mindig visszazökkenni. Két felvétel között legtöbbször bedugott egy fülhallgatót a fülébe, és a telefonján Joe Paterno-videókat nézett a YouTube-on, hogy a fejében legyen a hangja és a gesztusai. A nap végén meg gyorsan elspriccelt a forgatásról. Ha külsőben forgattunk, általában hat testőrrel volt körülvéve, ha belsőben, akkor kettővel. Ők körbevették, és sitty, elmentek.

Miért volt annyi testőre?

Nem hagyták békén a lesifotósok. Mesélte például, hogy amikor munka után ment be Manhattanbe vacsorázni, az egyórás autóút alatt a paparazzik végig üldözték. Amikor odaértek az étteremhez, meg kellett mondania nekik, hogy kihívja a rendőröket, ha nem mennek el. Nagyon nehéz lehet Al Pacinónak lenni.

Rév Marcell (sapkában) és Al Pacino (újsággal a kezében) a Paterno forgatásán | Forrás: HBO

Mit mondott Al Pacino Magyarországról, amikor kiderült, hogy te magyar vagy?

Semmit. Amerikában nem olyan furcsa, ha valaki magyar, mert ott mindenki valamilyen. Ő például olasz.

Hogyan szólított téged?

Marcellnek. Így szoktak kint szólítani, mert a Marci nem egy nemzetközi név.

És te őt?

Alnak.

Mivel nyerted el a bizalmát?

Volt egy hosszabb jelenet, amiben kézi kamerával követtem. Akkor jöttem rá, hogy mennyire érzi a kamerát. Tudja, hogy ha egy picit átrakja a testsúlyát, vagy máshogy tartja a fejét, akkor az jobban fog mutatni a felvételen. Láttam, hogy ezt a részét nagyon élvezi, ettől aztán én is nagyon élveztem. Utána mondta, hogy ez milyen jó volt. Van Al Pacinóban, mint jelenségben, valami rettenetesen meglepő. Tud nagyon pici gesztusokkal meglepetéseket okozni. Nem akkor fordul meg, amikor számítanál rá. De még a mondathangsúlyai is tudnak szokatlanok lenni.

Az utóbbi két évtizedben sok olyan filmet csinált, amire nem lehet túl büszke. A Paternónál látszódott, hogy ezt komolyan veszi?

Igen, jobban odatette magát, mint számítottam rá.

Al Pacino a Paterno című filmben | Forrás: HBO

Hozzászólhattál a forgatáson?

Persze. Nem éreztette egy pillanatig sem, hogy nekem meg kéne felelnem neki valamilyen formában. Az elején nyilván meg voltam szeppenve tőle, de elég hamar kiderült, hogy jó fej. Általában jókedvű volt. Amíg én világítottam, ők Barryvel sztorikat meséltek egymásnak. Amikor hosszabb átállás volt, akkor visszament a lakókocsijába, gondolom, Joe Paterno-videókat nézni.

Egyáltalán nem volt allűrös. A focus puller is megkérhette, hogy dőljön hátra kicsit, hogy lemérhesse a távolságot. Ugyanolyan volt vele forgatni, mint mondjuk Cserhalmi Györggyel. Bár mindig volt a közelében egy-két testőr, akik ha valaki vegzálta volna, egyből leállítják.

Villanások se voltak, amikor azt éreztette veled, hogy ki ne húzd a gyufát, öcsi?

Egy medencés jelenetnél be kellett ugrania a vízbe, és fuldokolni. Jött ki utána a vízből, kapkodta a levegőt, ráadásul akkor elég hideg is volt. Barry kérdezte, megvan-e a felvétel. Én hezitáltam, mert azt a részt filmnyersanyagra forgattuk, nem lehetett visszanézni. Na, akkor Al rám szólt, hogy jobb lenne, ha gyorsan megmondanám, megvan-e. Félig viccesen mondta, de éreztem, hogy dühös lenne, ha visszarángatnám a vízbe.

Ha összefutnál vele az utcán, odamennél hozzá?

New Yorkban? Nem, mert hat testőr lenne körülötte, akik azt hinnék, meg akarom késelni. Csak integetnék, ha elkapnám a tekintetét. De most találkoztam vele a bemutatón New Yorkban.

Hallgattam nemrég egy podcastot vele és Barry Levinsonnal, és úgy tűnt, Al Pacino nem viseli túl jól, ha nem ő van a figyelem központjában. Te is így láttad?

Hát, igen. Nagyon élvezte például azokat a jeleneteket, amikor nagyobb tömegnek mondott beszédet. És minden egyes felvétel végét nagyon szórakoztató, vicces show-vá igyekezett kanyarintani. Iszonyatosan élvezte, hogy a statisztáknak vagy a stábnak szerepelhet.

Al Pacino a Paterno című filmben | Forrás: HBO

Volt valamilyen különleges kérése hozzád?

Néha kérte, hogy az ő közelijét vegyük fel utoljára, hogy hadd melegedhessen bele a jelenetbe. Illetve nem szeret korán kelni, szerintem azért, mert éjszaka sokáig nézi az ESPN-t (amerikai sportcsatorna), ezért nem lehetett bizonyos időnél korábban kezdeni. Egy nap csak két jelenetet forgattunk, de ez főleg a minőség miatt volt, mert más lesz a minősége, ha négyet kell lezavarni. Így aztán nem voltak nagyon hosszú napjaink.

Kábé az Egy asszony illata óta, Al Pacino színészetére jellemző egyfajta harsányság, amiért ki is szokták figurázni. Itt sikerült ezt kordában tartania, vagy néha előbukkant belőle a ripacs?

Ezen együtt dolgoztak Barryvel. Mindig felvettünk olyan verziót, ami kicsit imprósabb, Al Pacinó-sabb, és olyat is, ami visszafogottabb, Joe Paternó-sabb. De ez az íz szerintem nyomokban megjelenik a Paternóban is. Al Pacinóban mindig van valami utcakölök hangulat, hiába játszik egy 85 éves embert.

Al Pacino, Barry Levinson és Rév Marcell (a kép legszélén, kamerával a kezében) a Paterno forgatásán

Mivel kínlódtál a legtöbbet ennél a filmnél?

Al Pacino szemüvegével és műorrával. Néha ez a keret eltakarja egy kicsit a szemét. A tükröződést viszonylag könnyen megoldottuk. És éjszakákat töltöttem azzal, hogy néztem a musztereken, mi van az orral. Egy szilikoncucc sosem lesz olyan textúrájú, mint a bőr, az utóbbi ráadásul izzad is, emiatt máshogy csillan. Nagyon fontos volt, hogy milyen fényt használunk, felülről például nem lehetett megvilágítani. Sminkesek, producerek az orrot sasolták folyamatosan. Végül is jó lett, ahol nem, ott kicsit belenyúltak CGI-jal.

A rendező nyitott volt az ötleteidre?

Barry egy másik generáció, van egy hozott rutinja és stílusa, amihez ragaszkodik. Ezt elég hamar megértettem még az előkészítés közben. Nem nyomtam semmi extrémet, mert tudtam, hogy felesleges. De alapvetően nyitott volt, elég nagy szabadságom volt és ahhoz képest, amit megbeszéltünk előtte, sok ötletem belekerült.

Rév Marcell egyik ötletes beállítása Al Pacinóról a Paterno című filmben | Forrás: HBO

Két amerikai filmet forgattál egymás után. Ez azt jelenti, hogy ezután Amerikára koncentrálsz?

Oda megyek, ahonnan izgalmas ajánlatot kapok. Folyamatosan olvasom a forgatókönyveket. Ha akad köztük jó, akkor csinálom. Meg kell bíznom a saját ízlésemben, nem tehetek mást. Nagyon sok múlik azon, hogy az ember mit választ.

Pados Gyula mostanra eljutott oda, hogy két filmet (Jumanji – Vár a dzsungel, Az útvesztő – Halálkúra) is ő fényképezett az amerikai nézettségi toplista éléről. Téged vonzana az ilyesmi, hollywoodi blockbustert fényképezni?

Nem csinálnám meg mondjuk a Suicide Squad 2-t, de nem szégyellnék egy Fekete Párducot vagy egy Watchment. Vigyázni kell, mert könnyű belerakni magad egy olyan kategóriába, amiből aztán nehéz kijönni.

Egy operatőrnek akkor van munkája, ha választják. Sok múlik az ügynöködön?

Reklámoknál igen, de a filmek eddig más utakon jöttek.

Sokat dolgoztál kint az utóbbi időben. Hogy bírod az ingázást?

Nem könnyű. Ha nem vagyok itthon, hiányzik a családom. Amikor meg itthon vagyok, az átmeneti állapot, mert éppen készülök valahova. Nem kipakolni, hanem átpakolni szoktam mostanában a bőröndöt.

De sokszor viszed magaddal a családodat is, ha külföldön forgatsz.

Igen, velük szeretek lenni a legjobban, és ők egyelőre akkor jönnek, amikor akarnak. Most lesz kétéves a lányom, amíg még kicsi, addig utazgatunk. Bár ez meg a feleségemnek és a lányomnak nehéz: berendezkedni egy új helyen, megteremteni egy tök új életet három hónapra, aztán meg otthagyni. És egy idő után a lányom iskolába fog járni, és akkor valami állandóság kell. Meglátjuk. Budapest mindig egy bázis, mindhárman nagyon szeretünk itt lenni. Nem szeretnénk elköltözni, egyelőre nem is kell, maximum időlegesen.

Te fényképeztél egy videoklipet, amiben Amerika egyik legnépszerűbb rappere, Drake is szerepelt. Abba hogyan csöppentél?

Az ügynökömön keresztül. Csak egy picit forgattam Drake-kel, azokat a részeket, amikor a limuzin tetején lóg ki. A hotelszobában játszódó jeleneteket egy másik operatőr csinálta, mert azokat korábban kellett forgatni, akkor ért rá Drake.

A stábban rajtad kívül mindenki helyi volt?

A produceren kívül igen. A többiek leginkább atlantai gengszterek voltak, fegyverekkel mászkáltak mindenhova. Para is volt, amikor bejártuk a forgatási helyszíneket, nem lett volna jó úgy összetalálkozni valakikkel, hogy csak nálam nincs stukker. De igazából cukik voltak.

Enyedi Ildikó felkért a következő filmje, a Feleségem története fényképezésére, ami jövőre forog. Készülsz már erre valahogy fejben?

Beszélgetünk Ildikóval, de még nagyon az elején vagyunk.

Ismerőseim, akik olvasták a regényt, nem nagyon látják, hogyan lehet ebből jó filmet csinálni.

Értem ezt az aggodalmat, de úgy látom, Ildikó pontosan tudja, mit csinál.

Enyedi Ildikó a Terápia című HBO-sorozat forgatásán | Forrás: HBO

Egy ilyen felkérés csak úgy a semmiből jön, vagy már régóta beszélgettetek róla?

Ildikó az osztályfőnököm volt az egyetemen, azóta is gyakran szoktunk találkozni, beszélgetni. Ezt a filmet tizenvalahány éve akarja megcsinálni, szóval már régóta tudok róla, de nagy meglepetés volt számomra, hogy felkért rá. Még gyerekkoromban láttam a filmjeit, nagyon szerettem őket, most meg együtt fogunk dolgozni.

Láttál valami jó filmet mostanában?

A Három óriásplakátot láttam a repülőn, az nem volt rossz. És a Szólíts a nevedent tökre szerettem, nagyon jó az a gyerek benne. Ja, és az A Ghost Story is nagyon tetszett.

interjú: Varga Ferenc
fotó: Valami Hektor

A Paterno című film már elérhető az HBO GO-n, április 29-én este 8 órakor pedig az HBO-n lesz látható.

Rév Marcell neve a Paterno végefőcímében | Forrás: HBO