Senki sem lehet próféta – A külföldön megjelent legjobb magyar lemezek (1. rész: 1967-2000)

2018.04.12. 12:53, rerecorder

omega_egyuttes_fortepan_88423.jpg

A kétezertízes évek magyar lofi-house mezőnye és más stílusú elektronikus zenei producerek, sőt, sokféle egyéb hazai előadó is szép számmal jelenik meg külföldi, gyakran nagynevű kiadónál. Persze sokan mások mellett korábban az Omega, a Syrius vagy éppen a Muzsikás is kapott lemezszerződést az országhatáron túl, ám manapság tényleg határtalan a zeneipar. Itt az ideje hát, hogy összeszedjük kedvenc külföldi magyar lemezeinket – az első részben a huszadik századi terméssel. A 60. Recorder magazinban megjelent Diszkográf rovat cikke.

Persze, nyilván nagy elismerés, ha vagy annyira jó, hogy külföldön is úgy érzik, ezt a zenét érdemes terjeszteni, lesz rá kereslet. És persze, van olyan eset is, amikor kicsit szégyen, hogy ezt itthon senki nem akarta kiadni – igaz erre inkább a múltban akadt példa, ma már az előadók is erősebben keresik a komolyabb nemzetközi lehetőségeket.


Amerikai magyaroktól Hungary-válogatásokig

jancso_filmzene.jpgEbben a kétrészes cikkben azokra a lemezekre koncentrálunk, amelyek először külföldön jelentek meg. De persze még rengeteg mindenről lehet szó a téma kapcsán. Például arról, hogy Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjének zenéje Cseh Tamással és Sebő Ferenccel 1972-ben kijött Franciaországban (Bande Originale De Psaume Rouge), amikor még egyikük sem álmodhatott magyar megjelenésről. Vagy ott vannak az amerikai magyarok által alapított lemezcégek (Hazám Records, B & F Budapest Records, Magyar Records, Hungária Records stb.), amelyek ontották a kintieknek a magyar nótákat, az itthon letiltott Karády Katalint, de a népzene is ott jelenhetett meg először kicsempészett szalagokról lemezre vágva (Kallós-gyűjtés 1977-ben, Muzsikás-album 1979-ben (oké, nekik volt egy 1978-as magyarországi lemezük is), Téka 1980-ban stb.). Technikailag persze a romániai magyar kiadványok is idesorolhatók (Metropol, rengeteg népzene). Vagy azok a lemezek, amelyek a magyar színteret hivatottak bemutatni. 1984-ben Franciaországban jelent meg a hazai punk kincse, a Vilag lazadoi harcra fel kislemez öt zenekar (CPG, Kretens, QSS, ETA, Fegyelem) egy-egy dalával, de szintén hivatalos magyar-kiadvány nélkülieket (Spions, URH, Balaton, Trabant, Kontroll, EK, VHK stb.) gyűjtött össze a Voice Of Hungary Vol. 1. osztrák kazetta (Rittn-Tittn kiadó, Hajnóczy Csaba szerkesztésében). 2008-ban pedig két dupla válogatás is megjelent magyar előadókkal: a hollandiai Paprikázz fel! 1965 és 1971 között beat, garázsrock, pszichedelikus zenéket összegez sok kislemezritkasággal, rádiófelvétellel (a szerkesztésben közreműködött Kovács László, a kiváló Moiras Records ritkaság- és újrakiadó hazai lemezcég vezetője), a Well Hung pedig inkább a funkosabb dalokra és a hetvenes évekre koncentrál. Utóbbit a nagynevű Finders Keepers újrakiadó jelentette meg, ők a kétezres években Zalatnay Sarolta-válogatással is jelentkeztek.


Lesz magyar világsztár

omega.jpgZalatnay persze már a hatvanas években ott toporgott a brit siker kapujában, nagylemeze viszont csak Csehszlovákiában jelent meg. Az Omega és a Neoton ért el leginkább számottevő nemzetközi sikereket, előbbi főképp német nyelvterületen, utóbbi a Távol-Keleten. Előbbiről lesz szó alább (másik külföldi csúcslemezük az 1974-es, prog-körökben megbecsült 200 Years After The Last War, az 1976-os, szintén német Time Robber pedig a legsikeresebb magyar előadós lemez, egymillió feletti eladással), de rajtuk kívül még sokan mások is kaptak lehetőséget. A Bergendy német nyelvű albumot adott ki, a Generál angolt, kettőt is, Lengyelországban. A Skorpió és a Fonográf Svédországban jelent meg, a Piramis ott is, és a jónevű német Sky Records-nál is, ám ezek mind angolra fordított utókiadások voltak, az East Japán megjelenései pedig csak újrakiadások (a Bizottság vagy éppen a Kalyi Jag pedig hungarotonos felvételeiből kapott külföldi válogatást). Ausztriában a Karthago és a Lord kapott szerződést, utóbbi előbb, mint itthon, ráadásul magyar nyelvű dalokra. Szintén osztrák kiadás, szintén beelőzte a honit, de angolul szól Zoltán Erika első kislemeze, amit Ricky Marsh néven publikált 1986-ban (később jött két másik kis- és egy nagylemez a szomszédban). Népzenében a Muzsikás tényleg világsztár lett, az egyik korabeli vezető lemezcég, a Hannibal adta ki albumaikat, amik többnyire a magyar felvételek licencei voltak (az 1996-os Hazafelé 1997-es megfelelője, a Morning Star kapott új felvételeket). És persze ott vannak az emigrált és elszármazott előadók is (Zoller Attila, Monty Cantsin, BB Gabor, Geza X és mások). Amiből még rengeteg külföldi megjelenés van, azok a 12” single-ök (legnagyobb italo-siker: a Master Voice How Old Are You Rapje 1990-ben a vezető olasz kiadónál), de ezekről majd a második részben lesz több szó, lévén főként 2000 utáni elektronikus tánczenék.


És a korszak 15 legjobbja a Recorder szerint (a lemezek a címre kattintva szólnak, már amelyik online hallgatható):


01_szabo.jpg#

Gabor Szabo

The Sorcerer

(1967, Impulse!, USA)

Az 56-os menekült Szabó a jazzgitár egyik nagyja, és sokak szerint úgy is alulértékelt, hogy Santana is felnézett rá. Klasszikus gypsy jazz-LP-i közül talán ez a soulos koncert a legmegbecsültebb.


02_omega.jpg#

Omega Red Star

From Hungary

(1968, Decca, Anglia)

1968-ban kétszer jártak Angliában, az első nyári turnéra nem mehetett velük Kóbor énekes, de a kinti gerillalemezfelvételt nem hagyhatták ki (Presser, Mihály és Benkő énekelt). Ennek hatására jöhetett első magyar albumuk, majd a hetvenes években a nemzetközi karrier. Az LP most 3-400 eurót ér.


03_syrius.jpg#

Syrius

Syrius

(1971, Spin, Ausztrália)

A magyar poptörténet egyik alapműve Az ördög álarcosbálja címmel jelent meg itthon 1972-ben, változatlanul (az ausztrál turnén rögzített eredeti 4-500 eurót ér). A prog-jazzrock zenekarból a basszusgitáros Orszáczky Jackie 1974-ben Ausztráliába disszidált (75-ös jazzfunk LP-je, a Beramiada szintén igen értékes), a szaxofonos Ráduly Mihály pedig 1974-ben nem jött haza Amerikából, ott jelent meg 1977-ben Bright Sun néven úttörő világzenei folkjazz albuma.


04_lgt.jpg#

Locomotiv GT

Locomotiv GT

(1974, Epic, Anglia)

A Rolling Stones-producer, Jimmy Miller is meghallotta az LGT-ben a potenciált, és bár a Bummm! egyszeri, csodagroove-os megszólalása nem jött vissza, ezek a dalok angolul is erősek.


05_kolinda.jpg#

Kolinda

Kolinda

(1977, Hexagone, Franciaország)

Az 1974-ben indult világzenei úttörő zenekar Franciaországban talált kiadóra, három akkori lemezükből talán ez a II-esként is emlegetett második a legjobb. A nyolcvanas évek elején a Makámmal fuzionálva hollandiai LP-ik jöttek ki.


06_thepartyep.jpg#

Spions Inc.

The Party

(12”, 1979, Dorian, Franciaország)

A Spionsnak ezen kívül még egy francia posztpunkos kislemeze van, és az zeneileg legalább ennyire jó, de ez meg négyszámos, kevésbé ismert, szintisebb – vadul aktuális volt 1979-ben és ma is jól szól.


07_ogi.jpg#

OGI

O.G.I

(1980, Pathé, Franciaország)

Hegedűs Péter, azaz Peter Ogi már kilépett a Spions-ból a fenti maxi idején, de ő is a szintikben hallotta a jövőt, debütlemeze a jobb részei miatt bárhol előkapható, mint obskúrus new wave.


08_mephisto.jpg#

Zdenko Tamassy

Mephisto

(filmzene, 1982, Milan, Franciaország)

A Jancsó-film zenéjéhez hasonlóan ez is külföldön jelent meg, pedig az Erkel-díjas klasszikus Tamássyra egy Oscar-díjas film zenéjével biztosan lett volna kereslet itthon is.


09_szemzo.jpg#

Tibor Szemzo

Snapshot From The Island

(1987, Leo Records, Anglia)

Szemző kortárs minimalista zenéje Forgács Péter szokatlan Privát Magyarország filmsorozatához is tökéletes, de önmagában, kortárs- és popzenei megközelítésben (ambient) is nagyon hat.


INTERJÚNK SZEMZŐ TIBORRAL.


10_hortobagyi.jpg#

Hortobágyi László

Traditional Music Of Amygdala

(1991, Erdenklang, Németország)

Hortobágyi India és a kortárs zene után tényleg megérkezett kortársaihoz, de úgy, hogy indiai misztikus dark ambientje még így is távoli világokat szintetizál. Németországban kiadott lemezsorozata e nyitányon túl is végig érdekfeszítő.


11_trottel.jpg#

Trottel

The Final Salute In The Name Of Human Misery

(1991, X-Mist, Németország)

A zenekar talán legizgalmasabb periódusát egy német kiadó prezentálta, a Final Salute jazzes posztrock-hardcore-ja mai füllel is rendkívül izgalmas. Jól öregedő lemez.


INTERJÚNK RUPASZOV TAMÁSSAL.


12_kampec.jpg#

Kampec Dolores

Levitation

(1991, ReR Megacorp, Anglia)

A holland-magyar debüt után egy angol cég jelentette meg a második, alighanem legjobb Kampec-anyagot, ami általában is az avantgárd rock egyik legizgalmasabb alkotása.


13_vhk.jpg#

Vágtázó Halottkémek

A semmi kapuin dörömbölve

(Alternative Tentacles, 1992, USA)

A VHK-t német menedzserük cége, a Sonic Boom kezdte kiadni (így az első kettő LP magyar-német), harmadik lemezük azonban már előbb jött a Dead Kennedys-es Jello Biafra kiadójánál. Csúcsmű.


14_okros.jpg#

Ökrös Ensemble / Márta Sebestyén

Transylvanian Portraits

(Koch World, 1992, Ausztria)

Az Ökrös első lemezei külföldön jelentek meg – a legjobbak meg itthon. De már ez a Sebestyén Mártával (neki szintén több amerikai cd-je van) közös debüt kimagasló minőség.


15_ando_drom.jpg#

Ando Drom

Phari Mamo

(1997, Network, Németország)

Az 1992-es Ando Drom-bemutatkozás francia, az 1995-ös csúcslemez magyar kiadás, de a romazene nemzetközi áttörése idején a vezető német cég adta ki Mitsou-ékat – ez is kiemelkedő anyag.

Dömötör Endre

https://recorder.blog.hu/2018/04/12/senki_sem_lehet_profeta_a_kulfoldon_megjelent_legjobb_magyar_lemezek_1_resz_1967
Senki sem lehet próféta – A külföldön megjelent legjobb magyar lemezek (1. rész: 1967-2000)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr4813828262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.