Laurie Anderson & Kronos Quartet: Landfall (lemezkritika)

2018.03.21. 09:54, rerecorder

laurie.jpg

Laurie Anderson a remekbeszabott 2010-es Homeland albuma óta csak filmzenével (saját, Heart Of A Dog című filmjéhez) és kollaborációkkal (Colin Stetsonnal és Jean Michel Jarre-ral) hallatott magáról, és most így tesz, a szintén sűrűn kollaboráló Kronos Quartet (lásd a tavalyi év egyik csúcslemezét a világzenében, a Trio Da Kalival közös Ladilikant) a partner, a végeredmény pedig ismét elsőrangú.

laurie_anderson.jpgKiadó: Nonesuch /Warner / Magneoton

Megjelenés: 2018. február

Stílus: modern klasszikus, avantgárd

Kulcsdal: We Learn To Speak Yet Another Language

Az elégikus visszaemlékezés, feledésbe merülő álmok és a melankólia adja a Landfall gerincét, Laurie Anderson narrálja a Kronos Quartet minimalista vonósait. Mégis, annak ellenére, hogy ebben az egyszerű mondatban kifejthető a lemez, a Landfall sokkal több is ennél. A hangulattal és a szöveggel megelevenedik minden, ami volt, hurrikánok pusztításaitól állatfajok kihalásáig, és ahogy elmosódnak a dalok közötti határok, az album Anderson személyén felül, önmagában is gyönyörű.

8.5/10

Varga Zsófia


a friss lemez: 


tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2018/03/21/laurie_anderson_kronos_quartet_landfall_lemezkritika
Laurie Anderson & Kronos Quartet: Landfall (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr5813756964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása