Dalok az őrlődésről, a vágyakozásról és az elengedésről – Cz.K. Sebő-premierek!

Cz.K. Sebő dalszerző-előadó 2015-ben tűnt fel The Masked Undressed című remek EP-jével, 2016-ban új szólódallal jelentkezett, de még abban az évben megalapította a Platon Karataev nevű indiefolkos zenekart, amellyel gyorsan szép népszerűségre tettek szert. Cz.K. Sebő azonban szólóban is aktív maradt, tavaly márciusban érkezett a Junction minialbum, alig egy évvel később pedig itt egy háromszámos, új - ezúttal is erősen személyes - EP, a The Fox, The Thirst And The Breeze (és ezúttal is a Normafa Records kiadásában).

Cz.K. Sebő a tavalyi háromrészes Platon Karataev-album után idén szólóban tett közzé egy szép Szabó Lőrinc-versfeldolgozást (Nyár), majd most itt egy saját dalos új anyag is, amiről így mesél a szerző: „Mint mindig hangsúlyozom, eszembe sem jutott, hogy a Platon Karataev miatt abbahagyjam a Cz.K. Sebő projektet, mert nekem nagyon sokat jelent. A zenekart sokkal komolyabban veszem, sokkal szervezettebb minden, nem olyan esetleges, mint a Cz.K. Sebő. Tavaly szerettem volna a Junction EP mellett egy másik középlemezt is kiadni, de végül nem maradt rá időm, főleg a For Her nagylemez miatt. Ez nekem egyáltalán nem gond, most viszont megragadtam ezt az ilyen szempontból könnyebb időszakot és nagyon jó érzés volt újra egyedül elmélyedni a zenében. Tavaly tavasz óta nem koncerteztem egyedül, ami egy tudatos döntés volt.”

A kérdés persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy miből lesz Platon Karataev- és miből Cz.K. Sebő-dal? „Nehéz megfogalmaznom azt, hogy mi alapján lesz egy ötletből Platon-, vagy Cz.K. Sebő-szám, de bennem általában elég hamar eldőlnek ezek. A Platonba Gergő (Balla Gergely a zenekar másik frontember-gitáros-énekese – a szerk.) is visz rengeteg dalt, én pedig igyekszem olyanokat hozzátenni a saját ötleteim közül, amik beleillenek abba a hangulatvilágba, ami ott kialakulni látszik egy soron következő lemeznél. Aztán vannak dalok, amikről érzem, hogy nagyon személyesek és szomorúak, egyedül jó játszani és énekelni őket. Azt hiszem, három kategória van egy dalkezdeménynél: az egyik, amiről biztosan tudom, hogy a Platonhoz illik, fogom és megmutatom a többieknek, hátha tetszik nekik; a másik amiről biztosan érzem, hogy ez a szólóprojektem mélységi hangulatát viszi tovább; a harmadiknál pedig nem tudom eldönteni. Ezeket is megmutatom Gergőnek és ha neki tetszik, tovább tudja gondolni, hozzá tud tenni, akkor megy az együttesbe és együtt kidolgozzuk.”

És mi a mostani friss kiadvány tematikája? „Ezek a dalok most egy szerelmes időszak termései. Nem igazán szoktam lányokról énekelni, korábban egyedül a Disguise volt olyan, ami egy konkrét személyt szólított meg. Mindig elég intim szövegeket szoktam írni, de talán ezt a lemezt lesz a legnehezebb megmutatni az embereknek. Ilyenkor elég sebezhetőnek érzem magam, de azt hiszem ez is része kell, hogy legyen annak a fajta művészi kifejezésmódnak, amit én a kezdetektől igyekszem megvalósítani a Cz.K Sebő projektben. A dalok az őrlődésről, a vágyakozásról és az elengedésről szólnak. Egy bonyolult helyzetbe kerültem, ami sok szépet és fájdalmasat adott. Örülök, hogy ezzel a három dallal valamiféle lenyomatot tudok adni magamnak erről az életszakaszomról. A dalszövegeket gyakorlatilag egy hét alatt írtam meg mindhárom dalhoz. Ezek a dalok voltak a menedékem néhány nehéz héten keresztül, úgy döntöttem ez idő alatt összerakom és felveszem őket. Csak akkor nem éreztem ürességet, amikor ezekkel foglalkoztam, így nekem nagyon sokat jelentenek, de éppen ezért iszonyú nehéz objektíven megítélnem ezeket a számokat. Úgy érzem még nagyon sok dolog bennem maradt, két dalra is volt gyakorlatilag egy-egy teljes másik szövegezés. A hangulatom a remény és az elmúlás között ingott, így a szövegek is hol az egyik, hol a másik felé hajlottak. Végül azt hiszem, mindkettő megjelenik a dalokban. Próbáltam mindent egyedül, otthon megcsinálni. A felvételeket, a mixelést és a masterelést is. Ez így is valósult meg, egyedül az akusztikus gitársávok rögzítésébe segített be Zwickl Ábel, és a Cappuccino Projekt-es Dávid (Korándi Dávid – a szerk.) gitározott fel egy részt.”

A dalokról egyenként is mesélt a szerző:

A Teeter, úgy gondolom, hogy egy egyszerű szerelmes dal, amivel furcsa volt szembenéznem. A vágyakozásról és a bizonytalanságról szól. Ez a legtörékenyebb szám a három közül és a legegyszerűbb is. Témáját tekintve a Fox In The Holt is hasonló, de ebben a felmerült problémákról is beszélek kicsit és az egészhez beemeltem egy sérült róka metaforáját. Ez a dal született a legkésőbb a három közül, ami a zenei részeit illeti. A lemez melankóliáját a Light As The Breeze töri meg. Ebben egyfajta beletörődött nyugalmat szerettem volna átadni. Egy magányos bóklászós budapesti éjszakát, amikor az ember direkt hosszabb úton sétál a célja felé, csak azért, hogy meghallgathassa még háromszor a kedvenc dalát. Ez az elengedésről szól. Csak sétálok az utcán, ülök a buszokon és jönnek sorban a dolgok, amik miatt pánikolni, idegeskedni, vagy feszülni szoktam, de most egyenként dobálom ki a fejemből ezeket, elengedem az egészet. Üres vagyok. Sőt, ha mosolygok, még boldognak is érezhetem magam aznap este. Ez a szám a szövegén kívül már nyáron összeállt a fejemben. Tudtam azt is, hogy Dávidot megkérem majd, hogy gitározzon alá. Ez a második közös munkánk Dáviddal. Énekeltem egy Cappuccino-dalban (te mutattad macdemarcot) és már akkor megbeszéltük, hogy majd lesz egy fordított együttműködés is. Nagyon örültem, mert Dávid hasonló hangulatban volt, mint én és ugyanaz az életérzés járta át ezt hallgatva, mint engem. Így öröm volt az együttműködés és szerintem nagyon sokat hozzátesz a gitártémája a dal hangulatához. Mostanában nagyon különböző hangulatú és zenei stílusú dalötleteim vannak, így nehéz csokorba szedni őket. Nagyon szeretnék ebben az évben még egy EP-t kiadni. Megvannak hozzá az ötletek, csak össze kell szednem őket és időre van szükségem. Az is lehet, hogy kibővítem majd a The Fox, The Thirst And The Breeze-t egy nagylemezzé. Talán leginkább a Light As The Breeze stílusában. Lassan újra színpadra is fogok állni egyedül is.

a tavaszi Cz.K. Sebő-fellépések még alakulóban (az első március 10-én lesz a Tintában, érdemes követni a szerző Facebook-oldalát), a Platonnal pedig legközelebb március 23-án játszanak az Akváriumban (a Szabó Benedek és a Galaxisokkal közös koncerten), Facebook-eseményoldal

és akkor az igen erős, friss, teljes EP: 

és a Light As The Breeze hangulatvideója, "a videót Husztik Dániel barátom készítette egy esti sörözés alkalmával": 

és az EP a Bandcampen is: 

fotók és lemezborító: Husztik Dániel