
A tavaly szeptemberi, 55. Recorder magazinban elmerültünk az újra divatos kazetták világában. Kazetta Forever fókusztémánkban áttekintettük két részben a szalagok történetét, sorra vettük a legszebb üres kazikat és magnókat, és ellátogattunk az utolsó, még működő hazai kazettamanufaktúrába. De ezzel nincs vége, a téma még kínál bőven érdekességeket: lássuk például a legszebb, legokosabb, legemlékezetesebb kazettahirdetéseket!
A hatvanas évekbeli kezdetek
Ampex kazetták a hippigyermekeknek:

Egy kazettákat általában népszerűsítő plakát:

Egy minden bizonnyal friss, csak kazettákra specializálódott kiadó hirdetése 1969-ből, mely büszkén hirdeti, hogy a cégnek az összes kiadványa profitot termel:

Amikor a kazettáknak még elkelt a cégér - műsoros cartridge-reklámok:


A négy nagy márka
BASF:
Egyszerre lő ez a két korai, hatvanas évekbeli hirdetés a klasszikuszene és a rock rajongóira:


70-es évek:




A nagy szlogenek időszaka, a BASF a jam szóval a zenekari jammelés és a kazettaszalag-begyűrődés azonos szóalakjára játszik rá:

80-as évek:




TDK:
A legnépszerűbb két márka egyike a Sony mellett, ám a TDK döntően szalagban utazott, így kazettahirdetések területén is igen aktív volt - a 70-es évekbeli kezdetek:

Életre szóló garancia, a kazettahirdetések a nagyot mondásban, egymásra licitálásban jók voltak:

A max kimenő jelszint-sorozat:



Az egyik leginkább legendás kazetta hirdetése 1979-ből:

1980:

1982:


Nagy sztárt nyertek meg reklámarcnak a hetvenes években, akik végig hűséges maradt - a Stevie Wonder-széria:




A sex sells-leckét persze a TDK marketingesei is bebiflázták, de e téren azért nem voltak túl mohók:

Itt mondjuk egészen fura az árukapcsolás:

Ez egy nagyon elmés reklám - "A TDK második legjobb szalagjai soha nem hagyják el a gyárat":

Itt is a második legjobb-kitétellel játszanak:

Egy egészen bátor reklám - "Vicces, hogy többet fizetsz egy TDK-kazettáért és sokkal kevesebbet kapsz", aztán persze sorolják, hogy mi mindenben erős a szalag: kevesebb zaj, kevesebb torzítás és így tovább:

A TDK odafigyelt minden csoportra, úgy a konzervatívokra:

Ahogyan a menőgyerekekre:

A kazetta és a szivacs egy kissé fura képzettársítást szül:

A nyolcvanas évek végén már kifogyóban volt az ötletszufla:

A kilencvenes évek elején pedig egészen fura reklámokkal jöttek elő, itt a tűéles hangzás lehetett az elérni kívánt képzettársítás?

Itt pedig a magnó- és ragasztószalag, valamint a rockzene és a szikla azonos angol szóalakjai szolgálnak nagyon rossz kép- és mondatvicchez:

Sony
A TDK mellett a másik legnépszerűbb márka is erős reklámokban, de ők azért a lejátszókra kicsit nagyobb figyelmet fordítottak a hirdetések terén, mint a kazettákra - egy letisztult dizájnú plakát a hetvenes évekből:

A szex mindent elad:

80-as évek eleje:

Szép hirdetés:

Nagyszabású hangzást tudhat ez a kazetta, gondolta, aki ránézett erre a dupla oldalas hirdetésre:

Egy ritka széria 1984-ből:

Amikor teljesen átlátszó lett a HF-széria 1985-ben, akkor ezzel a szexi(sta), de elmés kép-szöveg párossal hirdették:

Az 1985-ös széria még egyszer, az egyik legszebb a márka történetében, nagyon jól kitalált kazettatesttel, csomagolással:

A márka mindig is a sokszínűséggel különböztette meg magát:

Kissé fura, de emlékezetes képpel hirdetett menő széria:

Az 1988-89-es évjáratok:

És egy szép Sony-zárás:

Maxell:
Hanghűségre rájátszó hirdetés a hetvenes évekből:
70-es évek ez is:

Az ikonikus Maxell-kép, egyben az egyik leghatásosabb, legtöbbször visszaköszönő kazettahirdetés:

A Maxell szlogenekben jó volt - leszólni a bénábbakat:

Örökérvényűségre játszani:

A mágneses vonzódásra:

Még a saját drágaságukat is meg tudták magyarázni:

Jópofa játék a punk és a new wave stílusokkal:

Itt meg azt sugallják, hogy a Maxell gyengébb lejátszókban is tudja a jó minőséget, még ha kicsit ugye drágább is:

Önpromóban pofátlanok:

És még a zenészeket, zenerajongókat is volt pofájuk viccesen leszólni:

A hiphop megjelenésére pedig így reagáltak:

A többi sok kisebb cég
AGFA
Jó szalagok, nem túl izgalmas reklámok, 1972:

1979:

1982:

1988 - na ez egész fantáziadús:

Ampex
Nem volt jelentős világmárka kompakt kazetták terén, de a kaliforniai cég Amerikában azért komoly versenyző volt, ezt mutatja, hogy a Bee Gees-zel és a Blondie-val hirdették magukat, leginkább stúdiószalagjaikat:


Szexszel minden eladható, sokadik rész:

Daimon
Egy kis német márka egyik utolsó próbálkozása:

Denon
A hifista önérzetre épít ez a Denon-hirdetés: "Emberek, akik ilyen deckeket vesznek, ilyen kazettákat vesznek hozzájuk":

A 100 perces kazetták egyik nem túl elmés reklámja:

EMI
A nagy angol lemezcég belekóstolt az üres kazetták gyártásába is, nagy sikert nem értek el:

Fuji
A Fuji nem volt jelentéktelen szereplő az üres kazik piacán sem, de azért a hirdetéseik nem néztek ki túl jól:

Ez a mixtape-hez mellékelt szerelmes levél is kissé erőltett:

80s sci-fi mátrix:

GoldStar
Nos, a GoldStar sem feltétlenül arról volt nevezetes, hogy perfekcionisták használták:

Hitachi
Inkább lejátszóban, mint szalagban jelentős márka, hirdetéseik is ezt erősítik:

Memorex
A Memorex viszont a Scotch mellett a legjelentősebb amerikai márka volt és ez hirdetéseiken is meglátszott:



A híres kampány Ella Fitzgeralddal és a tűéles hangzástól szétrobbanó pohárral:



Nehezen magyarítható szójátékos szöveg az iskolából kirúgottakról és az adatvesztésről:

Philips
Nagy márka, első kazetta a világon, jó szalag, de a Sonyhoz hasonlóan a Philips is inkább technikai eszközeit reklámozta:

Pioneer
A "Pio" lejátszókban nagy, de kazijaik is világsztárok - sugallja a hirdetés:

Polimer
Oh, a magyar kazettamárka! (Volt még a BRG is.) A Polimer khm, magyaros hirdetése:

Ez pedig egy másik - egészen szép - hazai kazettapromó, de nem üres kazimárkát, hanem általában a Hungaroton alkiadóit és azok kazettamegjelenéseit hirdeti:

Scotch
A másik nagy amerikai márka, a Scotch a Memorextől hirdetésekben biztosan elmaradt:

"Lehet, hogy túlélnek téged" - de lehet, hogy egy idő után már nem lehet rájuk venni, vagy lejátszani őket, bármennyire is az ellenkezőjét sugallja a reklám:

Vagyis nem maradt el a Memorextől hirdetésekben sem, csak egyszerűbb eszközökkel élt:

SKC
A GoldStar mellett a másik nagy koreai márka, reklámjaikon nincs kazetta képe:

That's Entertainment
Egy különleges kazettatestre építő kisebb amerikai japán márka:

TEAC
És a legendás reel to reel-imitációra építő márka, tényleg csodaszép:

Érdekességek
Az A&M-lemezcég is szexszel akarta eladni kazettáit a nyolcvanas évek első felében egy forró nyáron:

Szalag, de nem kazetta: az Akai videokamerák és videomagnók reklámja 1975-ből egyenesen a házipornóra épít - Játssz és játszd vissza!:

És végül egy klasszikus, a Sony Walkmanek leginkább emblematikus reklámja:

összeállította: Dömötör Endre

