Kortárs ipari színház – Laibach az A38-on (fotógaléria)

2017.11.16. 14:32, rerecorder

laibach171104_01.jpg

Az 1980-ban alakult Laibach, amellett, hogy mindig megmaradt egyedi, semmihez nem hasonlítható kívülállónak, számtalan különböző zenei korszakon haladt át az évtizedek alatt: volt zajos ős-indusztriál, a Macbeth albumon kiteljesedő monumentális nagyzenekari darabok szólnak, vagy éppen pulzáló, menetelős ipari technóban is kipróbálta magát a kilencvenes években. Meg persze ezek mellé ott vannak még az egész pályájukat végigkövető feldolgozások is, melyek közt a Queen, a DAF, a Rolling Stones, a Europe és társaik mellett ott szerepel a teljes Beatles-féle Let It Be album is. Az aktuális nagylemez, az Also Sprach Zarathustra pedig megint más irányba vitte el a zenekart és leginkább az avantgárd kortárs zene kategóriába passzol. Lehet szeretni, meg nem szeretni, mindenesetre nekem volt egy olyan érzésem, hogy most inkább a csapat "látni kell őket" legenda státusza, és nem az új album vonzereje miatt lett teltházas a hajó november 4-én.

Főleg, hogy a közel két órás koncert teljes egészében az aktuális zenei irányvonalnak lett alárendelve: az első órában lenyomták szinte az egész Zarathustra albumot, majd váltottak régebbi darabokra, néha egészen a nyolcvanas évekig visszaásva, de ezek is mind úgy lettek összeválogatva és áthangszerelve, hogy maximálisan passzoljanak az új anyaghoz. Volt amihez nem kellett túl drasztikusan hozzányúlniuk, de például a techno korszakból származó Wirtschaft Ist Tot szinte csak a szöveg alapján volt felismerhető. Mondjuk annak a korszaknak a hívei most amúgy sem voltak elkényeztetve, mivel az egységes koncepció szellemében kimaradt az összes ismert feldolgozás és a Tanz mit Laibach féle klubkedvencek is. Azaz végül zeneileg a koncert is pont olyan megosztó lett, mint maga az album. Meg végülis a Laibach teljes munkássága. Az azonban tagadhatatlan, hogy a teatralitáshoz még mindig nagyon értenek. A nyitó, forgó reklektorok által kísért légi szirénás intrótól kezdve a vetítésen és a színpadképen át a következetesen végigvitt zenei irányvonalig minden egy részletekig végiggondolt és kétségtelenül hatásos koncepciót mutatott, hogy ez kinek mennyire jött be, az pedig már tényleg csak ízlés dolga volt.

fotó és beszámoló: Frank Olivér / http://infinitebeat.hu/

LAIBACH-INTERJÚNK A 2014-ES LEMEZ IDEJÉBŐL. 

laibach171104_02.jpg

laibach171104_03.jpg

laibach171104_04.jpg

laibach171104_05.jpg

laibach171104_06.jpg

laibach171104_07.jpg

laibach171104_08.jpg

laibach171104_09.jpg

laibach171104_10.jpg

laibach171104_11.jpg

laibach171104_12_1.jpg

laibach171104_13.jpg

laibach171104_14.jpg

laibach171104_15.jpg

laibach171104_16.jpg

laibach171104_17.jpg

laibach171104_18.jpg

laibach171104_19.jpg

laibach171104_20.jpg

laibach171104_21.jpg

laibach171104_22.jpg

laibach171104_23.jpg

laibach171104_24.jpg

laibach171104_25.jpg

laibach171104_26.jpg

 

https://recorder.blog.hu/2017/11/16/kortars_ipari_szinhaz_laibach_az_a38-on_galeria
Kortárs ipari színház – Laibach az A38-on (fotógaléria)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7813287463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.