Techno és gospel, Ferenc pápa és Marx – már megint mire készül az Anima?

2017.09.29. 12:00, RRRecorder

cafebudapest2017_anima_650.jpg

A Cinematic Orchestra énekesnőjével koncertezik az Anima Sound System, és felbukkan Bocskor Bíborkától Bob Dylanig, a Bibliától a baloldalig sok mindenki. Prieger Zsolt a Recordernek mondta el, hogy hogyan férnek össze mindezek a Jerusalem, My Love esten, amelyet a CAFe Budapest mutat be október 21-én az Akváriumban.

Az idei CAFe Budapest egyik különleges programja lesz az Anima Sound System és a többek között a Cinematic Orchestra énekesnőjeként ismert Heidi Vogel Jerusalem, My Love című műsorának ősbemutatója. Prieger Zsoltot részletesen kikérdeztük, hogy mi is lesz ez, és mik az Anima további tervei.

„A Jerusalem, My Love egyrészt zanzája az elmúlt egy évünknek, másrészt lesznek korábban nem hallott számok és régebbi dalok is, például az idén húszéves 68 is, amit most Bocskor Bíborka fog énekelni, aki Anima-rajongóként nőtt fel: „amikor gyerekkorában Csíkban megjött a suliból, mindig a Shalomot hallgatta.” Ezt a dalt egyébként nagyjából már tízen énekelték az Anima keretein belül, de hát „a dal ugyanaz marad, hogy egy közhellyel éljek, csak a jó médiumot kell megtalálni. Bíborkával nagyon jó együtt dolgozni, igazi önazonos ember.” Más vendégek is lesznek: Kovács Zoltán billentyűs az Elefántból; és persze az állandó vendégek: „Said Tichiti a Chalabanból, aki a marokkói arab gyökereit hozza, illetve Mushu Israel, aki meg a közel-keleti, afrikai és európai-kozmopolita dolgait. Valamint az új vokalistánk, a Budapesten élő, ghánai származású Thelma Lincoln is bemutatkozik.”

Egyszerre több szálon fut most mindaz, ami az Anima Sound Systemhez köthető, amit Prieger Zsolt inkább műhelynek nevezne, mint zenekarnak (bár, mint megjegyezte, „színpadon állunk, és fesztiválokon játszunk és nem mondjuk nyilvános vécékben, ebből a szempontból persze zenekar vagyunk”). Ezek szétfeszítik a dalforma kereteit, de mint Prieger mondta: „Mindig vágytam arra, hogy az elmúlt évek popzenei megmerülései után visszakanyarodjunk oda, ahol egyébként mindig is álltam, csak ugye közösségben alkotok. Továbbra is szeretem a dalokat – a koncerten is lesznek, akár egy szál zongora vagy orgona kíséretében fog énekelni Heidi –, de azt a kontextust, amit egy popzenekar kínál, hogy előadja a színpadon az ismert dalait, azt mindig szűkösnek éreztem.

Ezért volt, hogy mindig újrakezdtük, ami hosszú időn keresztül inkább értetlenséget szült, de most úgy tűnik – ezt bizonyítja a CAFe Budapest meghívása, vagy más, nyári meghívások –, hogy ez kvázi ’védjegyünkké’ vált. Olyan a csapat összetétele, hogy jóval bátrabban tudok kísérletezni, a saját mániáimnak tudok élni, és ebben nagyon jó társaim vannak. De ezen belül minden folyamatosan változik, mindig váratlan helyzetekbe kerülünk. Rozmán Zoltán alkotótársam például, akivel szűk egy éve dolgozunk együtt komponistaként – de olyan, mintha száz éve együtt dolgoznánk –, eddig dobos volt, idéntől pedig basszusgitáros-ütős-énekes.”

AZ IDEI CAFE BUDAPEST FESZTIVÁL TOP 10 ZENEI PROGRAMJA, SZERINTÜNK. 

Mik tehát ezek a szálak, amik a Jerusalem, My Love műsorában összeérnek? Egyik oldalon az „erőteljes, technoid” zene; a kísérletezés; az elektronikus zene még akár a technót megelőző (vagy „pre-techno”) korszakának sötétebb együtteseitől (Cabaret Voltaire, Clock DVA, Genesis P-Orridge dolgai) érkező ihletés; de akár Peter Hookot (Joy Division, New Order) vagy a Gang Of Fourt idéző „sötét, mocskos funk” gitározás.

Másik oldalon pedig a gospel, a spirituálék, a fekete munkadalok világa, amikért Prieger Zsolt gyerekkora óta rajong – és itt kapcsolódik hozzájuk Heidi Vogel, aki szintén ezeknek a zenéknek nagy kedvelője. A londoni énekesnő egyébként nem kizárólag a Cinematic Orchestra számaiban énekel; két szólólemeze is megjelent (utoljára 2013-ban a Turn Up The Quiet), és sok más produkcióban is részt vesz. Az Anima Sound Systemmel is énekelt már budapesti és londoni koncerteken.


Aztán itt van még Bob Dylan is – a Stockhausen Syndrome című új műsort bemutató cikkünkben már olvasható volt, hogy a következő terv a Prieger Zsolt számára legnagyobb hatást jelentő Dylan dalainak sajátos feldolgozása, Anima-szűrőn áteresztése. Ezt jövőre tervezik, de már most elhangzik erről néhány dal, furcsa feldolgozásban. „A hatalmas, szivárvány-jellegű életműből a gospelekre és az úgynevezett vallási jellegű dalokra koncentrálunk” – mondta Prieger. Azt is elárulta, hogy Heidi Vogel a tervezett lemezen is fog énekelni, és például a Pressing On már most elhangzik.

Mindez nem elég? Ott van még a vizualitás is, mégpedig jóval mélyebben, mint egy átlagos koncerten, ahol csak az a fontos, hogy legyen valami látványos vetítés. „Sokszor mi sem tudjuk eldönteni, hogy a képből van a hang, vagy a hangból a kép. Egyre inkább afelé megyünk, hogy ami a hangban szól, az képen is láthatóvá váljék. Így pontosabban tudjuk átvinni az üzenetet.”

A Jerusalem, My Love „dobozba” rakható vallásos („milyen hülye szó” – mondta Prieger Zsolt), gospeles („milyen hülye szó” – tette hozzá), spritiuális („na ez meg a legelcsépeltebb szó”), a lét, teremtés csodájára rácsodálkozó dalok sem éppen olyanok, amilyenekre esetleg ezeket hallva az ember először gondol: „mert a mi istenhites dalaink mondjuk 12 perces technók.”

Ugyanakkor a Stockhausen Syndrome cím alatt összefogott zenékben (ismét) megjelenik az aktivizmus, a társadalmi tudatosság, a (nem a napi politika értelmében vett) politika. Az Anima ma arra keresi a választ, hogy a kortárs zene, „a Ferenc pápától a rendőrségi CB-rádiós hangfoszlányokig” terjedő hangminták, a hatvanas évek francia baloldali gondolkodása „hogyan tud kísérleti formát nyújtani, a popkulturális kereteket tágítani”.


Ám mégsem érdemes ezeket így szétválasztani, hiszen Prieger Zsolt szerint csak egy „sötét, egyházat és politikát hatalmi érdekek miatt összevonó gondolkodás látja” úgy, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen az Ó- és Újszövetséggel. Példának hozta a dél-amerikai ún. felszabadítási teológiát; vagy maga „a jezsuita Ferenc pápa is egyszerre baloldali és bibliai alapokon álló, őskonzervatív ember. Baloldaliság és konzervativizmus simán járhat jegyben. Ilyen szempontból boldog és kiegyensúlyozott a rengeteg hatásban megkattanni készülő agyam” – mondta Prieger Zsolt.

Az Anima Sound System az Akváriumban adott koncert után még néhány fellépést vállalt el (például Rómában egy kiállításmegnyitón, majd a TASZ támogató buliján), aztán következik a stúdiómunka. „Készül két lemez, csak mindig kiderül az, hogy amit koncertre, vizualitással szánsz, az teljesen más megvilágításba kerül akkor, amikor lemezre akarod tenni, és nincs mellette a kép.” És ebben a két lemezben még nincs is benne az említett Bob Dylan-átdolgozás-album.

anima_sound_system_jerusalem.JPG

Jövő tavasszal pedig „Rómában lesz egy akciónk, aminek sokkal több köze lesz a kortárs zenéhez vagy a zajzenéhez, mintsem bármiféle dalszerkezethez. Egy háromhelyszínes installáción dolgozunk, ami dantei módon a pokol, purgatórium, mennyország hármasságát egy applikáció segítségével köti össze, fénnyel és elrejtett hangszobrokkal, amikről nem is fogod tudni, hogy hol vannak, mondjuk egy fa odvában vagy egy járda szélén. Ezeket a titkos helyszíneket be lehet majd jelölni egy applikáción, és ez ki fog adni egyfajta rózsafüzért, egyfajta összekötöttséget. Ez úgy lesz zene, mint ahogy mondjuk állítólag ’tévésorozat-rész’ a Twin Peaks 8. része, pedig inkább egy kortárs opera.”

Emellett Prieger Zsolt még egy könyv megírására is felkérést kapott: „111 magyar dalról írok személyes sztorit 1907 és 2017 között minden évből, operaáriák, színpadi művek szegmensei és meghatározó popdalok lesznek benne, ez sem lesz kis munka.”

Az Anima Sound System feat. Heidi Vogel Jerusalem, My Love című koncertjének ősbemutatója október 21-én, szombaton 20.00 órától lesz az Akvárium Klub nagytermében. Jegyvásárlás itt.

Az október 6-tól 22-ig tartó CAFe Budapest fesztivál további programjai itt böngészhetők.

Anima Sound System-felvételek a közelmúltból:


https://recorder.blog.hu/2017/09/29/techno_es_gospel_ferenc_papa_es_marx_mar_megint_mire_keszul_az_anima
Techno és gospel, Ferenc pápa és Marx – már megint mire készül az Anima?
süti beállítások módosítása