„Gleimim volt az első és utolsó zeneiskolám” – Dalpremierek az új Chalaban-lemezről

Nagy visszatérésnek örülhetnek a világzene hazai rajongói, hiszen a Chalaban nemsokára kiadja új albumát, amelyet október 1-én, vasárnap a lemez megjelenésének napján a MÜPA-ban mutat majd be Saïd Tichiti és zenekara. Most itt a Recorderen két szám erejéig ízelítőt kaphatunk a Gleimim című új anyagból, amelyen a fő csapásirány továbbra is a marokkói gnawa zene, de a mediterrán térség és Afrika egyéb zenei tradíciói is kihallhatók a lemezről.

Saïd Tichiti 1998-ban költözött Magyarországra és egy évre rá megalapította a Chalaban zenekart, amely elsőként játszott tradicionális marokkói gnawa zenét itthon, majd koncertjeikkel és egymás után kiadott lemezeikkel az ezredfordulón egyre nagyobb teret kapó világzenei szcéna egyik legismertebb együttese lettek. Ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában nagy sikerrel és rendszeresen koncerteztek, de még Saïd szülőhazájában Marokkóban is gyakran felléptek. A Chalaban utolsó lemeze óta azonban már nyolc év telt el, ezt a hosszú szünetet, a zenekar enyhébb aktivitását (ami persze viszonylagos, hiszen a Chalaban közben is rendszeresen fellépett) Saïd azzal indokolja, hogy nagyon megváltozott a magyar zenei piac és a klubélet is. A klasszikus Gödör klubos közegben befutott zenekar vezetője szerint „a mai zenekarok YouTube-centrikusak, mert egy dallal és jó, ötletes klippel el lehet érni egy széles közönséget és gyors népszerűséget szerezni. A mai fesztiválszervezők ugyanezt gondolják, nagyon számít nekik, hogy a zenekarnak hány ezer követője van mindenféle platformon és ezek alapján döntenek. A Chalabant továbbra is „kézművesen” kezelem, és úgy gondolom kisebb lépésekkel jobban járunk, mintha felülnénk egy divathullámra, ami jön és gyorsan eltűnik. Lassan húsz éve vagyunk a piacon, nagyon kevés zenekar bírt ki ennyi időt.”

Az album címét adó Gleimimről és dalok ihletéséről is elég ha csak változtatás nélkül idézzük mit mesélt nekünk Saïd. „Gleimim az én szülővárosom, csak a helyiek használják ezt a becenevet, amúgy hivatalosan a város neve: Guelmim. Ott töltöttem a gyerekkoromat és a kamaszkori éveimet. De most lassan harminc éve, hogy elmentem onnan, és amikor visszamegyek, akkor maximum egy hetet töltök ott. A szívemben maradt egy nem létező világ, egy város, ahol mindenkit ismertem, nagy szabadságban és biztonságban éltem. Nem tudom eldönteni, hogy ott mindenki szegény vagy gazdag volt, egyszerűen, mert soha nem éheztem vagy láttam éhező embert az utcán, szolidáris társadalom volt. Közben nem volt se tévé, se hűtőszekrény, se kocsi, nem mentünk nyaralni, egyetlen szórakozásunk az volt, hogy mindig együtt voltunk a barátokkal és a nagy családdal. A város mára nagyon megváltozott és az értékek is. De ilyen az evolúció. Nem szeretném lenézni a mai világot és azt mondani, hogy a múlt sokkal szebb, mint a jelen. Mindenki jó iskolákba vágyik, legyenek jó utak, tiszta rendezett város, szórakozóhelyek.. és így tovább.

De ha zenéről beszélek, akkor Gleimim volt az első és utolsó zeneiskolám. Vegyes környezetbe születtem, pont a berber és a sivatagi arab kultúra határán. A 70 km-re északon található Tiznit városa már egy 100%-ig berber város, és a 100 km-re dél felé lévő Tantan pedig 100%-ig arab sivatagi város. Gleimimben pedig vannak törzsek akik kétnyelvűek. Ugyanez van az én családomban, ahol az anyukám berber származású és az apukám fekete afrikai és arabul beszél. Így lettem nyitott az egész marokkói kultúrára, nincs akcentusom, és bármilyen marokkói zenei stílust tudok játszani, énekelni. A Chalabanban magyar és afrikai zenészekkel ezt próbáljuk közvetíteni: sivatagi bluestól, transz, szakrális és profán zenén keresztül az afrobeatig.”

Ezek a különböző műfajok és eltérő attitűdök mind szépen meg is jelennek az új Chalaban-lemezen is, amelyről most két dal, a lemezt a háromhúros, jellegzetes megszólalással bíró guembri hangjaival indító, feszes, már-már afrobeatbe hajló Sidna Bilal és az inkább fúvósorientált, az arab zenei hagyományhoz közelebb álló Ash Dani hallgatható a zenekar jóvoltából, itt először a Recorderen. Előbbi dal címe egyébként arra az etióp származású Bilalra utal, aki az első müezzin (azaz az imára hívó szöveget éneklő) volt az iszlámban. „Ő a mai napig a rabszolgaságból való szabadulást szimbolizálja” – mondja róla Saïd.

a lemezbemutató október 1-én, vasárnap lesz a Müpában, Facebook-eseményoldal

a Sidna Bilal című nyitódal: 

és az Ash Dani a közelgő lemezről: 

Chalaban  Facebook-oldal