Laurel Halo: Dust (lemezkritika)

2017.09.06. 10:00, rerecorder

laurel_halo.jpg

Laurel Halo eddigi is a szétszabdalt elektronika egyik legjobbja volt, de új lemeze egyenesen az egyik kedvencünk az év első feléből.

laurel-halo-dust.jpgKiadó: Hyperdub

Megjelenés: 2017. július

Stílus: experimentális pop

Kulcsdal: Jelly

Laurel Halo szerint ez az eddigi legboldogabb lemeze, ami elég csalóka jellemzés lehet azoknak, akik még semmit nem hallottak tőle. A Dust ugyanis – a helyenként felszabadultságról árulkodó szövegek, vagy az itt-ott előbukkanó, fülbemászó dallamtöredékek ellenére – nyakig elmerül az experimentális, sokszor disszonáns hangok világában. Ami mégis élvezetessé, bizsergetően izgalmas hallgatnivalóvá teszi az LP-t, az Halo kivételes képessége arra, hogy a legváratlanabb pillanatokban dobjon be napsütötte popmelódiákat az egyébként a szétesés határán billegő, jazzből és elektronikus zenékből egyaránt merítő alapokra. Sokrétű, mély, roppant megnyerő lemez.

9/10

Csada Gergely


a friss lemez: 


így vesz lemezt és ilyeneket Halo: 

tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2017/09/06/laurel_halo_dust_lemezkritika
Laurel Halo: Dust (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr9712802738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.