A klasszikus értelemben vett szintetizátorzene él és virul itthon is, csak épp a radar alatt. E szubkultúra felszínre emelését tűzte ki célul a Synthesium estek elindításával Pølytrøn, aki saját zenéjében a nyolcvanas évek retrofuturisztikus hangzásait ötvözi a mai aktuális megszólalásokkal - valahol a spacesynth és a synthwave között.
Indulás: 2015.
Honnan: Budapest:
Tagok: Lovászi Laca (szintetizátor, DAW).
Stílus: Nem tudnám konkrét stílushoz sorolni a zenémet; van benne egy adag 80-as évek, néhol egy kis 90-es évek is – legyen szimplán electronica/synthesizer.
Hatások: A 80-as évek, Jean Michel Jarre és Vangelis, Kraftwerk, Mike Oldfield, a 90-es évek, acid, rave, happy hardcore, hardtrance… és még vagy egymillió (nem zenei) dolog, ami ki se férne ide.
Kiadók: Szerzői kiadásban a Bandcamp-en jelennek meg a zenéim, nagyobb kiadó még nem keresett meg eddig.
Történet: Fúúú ez nem lesz rövid! 1996-ban, teljesen véletlenül egy házibuliban mutatta osztálytársam a hiperszuper új 486-os számítógépét, és azon egy Fasttracker2 nevű zeneszerkesztő programot. Na, itt kezdődött minden, ami zeneírással kapcsolatos. Tudtam, hogy én ezzel akarok foglalkozni, és pont. Mindíg is érdekelt a zene, főleg az elektronikus műfaj. Gyerekként a 80-as években már habzsoltam Jarre zenéit, Vangelis-t, a Kraftwerket. Később, a 90-es évek közepén berobbant a rave és hardcore, ami engem is vitt magával, imádom a mai napig! Tehát adva volt a helyzet, az újonnan felfedezett zeneszerkesztő, plusz a saját elképzeléseim, hogy megváltom a világot. Akkoriban nem sok segítség volt, itthon az internet sem volt még sehol, és zenesuli híján mindent autodidakta módon kellett tanulni. Ez úgy nézett ki, hogy iskola után zene a gép előtt, belemélyedve a monitorba úgy 6-10 órán át. Szerencsére mindig volt valami kis plusz, amit megtanulhattam, vagy információként eljutott hozzám, mint az az 1998-as FREEE magazin, amiben technikai dolgokról is volt szó (szintik, dobgépek, és a többi). Szintén sorsszerűen, véletlenül a Wesselényi utcában jártunk egyik cimborámmal, ahol akkoriban volt a HitSpace üzlete. Ennyi, onnantól ki sem lehetett robbantani onnan! Nord Lead-ek, Akai MPC-k, mennyország! Emlékszem az értékesítő srácok arcára: „már megint itt van”. 2001-ben aztán a DOS-os tracker programot leváltottam a Propellerheads Reason-re. majd 2002-ben megvettem életem első hangszerét, egy Korg Triton LE61-et. Négy év alkotás után, 2006-ban végül az egyik happy hardcore zenémet egy cimborám feltöltötte az akkori rave.hu fórumába titokban. Rengeteg pozitiv visszajelzést kaptam, és ezzel "kinyílt a világ"; megismertem más producereket, partiszervezőket. Két évre rá, 2008-ban játszottam az első live setem a régi Kashmirban, aztán jött sorra a többi, egészen 2012-ig, amikor egy sérülés, illetve egy hosszan tartó/lappangó betegség miatt le kellett állnom. Úgy négy évig jóformán semmit sem csináltam, minden hangszeremet eladtam, hogy fizetni tudjam az orvost, egyedül a DAW-om maradt meg, amiben vázlatoztam, ha épp nem voltam rosszul. Teljesen fehagytam az adrenalinpumpáló zenék írásával, a korábban fiókban landolt lassabb és dallamosabb zenéket vettem elő, és ezeken dolgozgattam. 2015-ben született meg a Pølytrøn, és ezzel együtt az, amivel leginkább ki tudom fejezni a gondolataimat vagy az érzéseimet. 2016-os gyógyulásom után a SoundCloudra kezdtem feltölteni a zenéimet apránként. A sok pozitív visszajelzés még nagyobb lendületet adott a folytatáshoz.
Zenekészítésnél többnyire a DAW-omat használom, ami a Reason 7.1 program. Ezt ismerem, ezt tanultam meg, ezt szeretem. Ebben a vázlatot készítem el először, majd mikor az megvan, külső MIDI interface-en kiküldöm a szintiknek a kívánt MIDI-sávot, és egy külső hangkártyával felveszem az audiót. Lényegében ennyi. Minden hangot én keverek ki a vasból, jó ha van 1-2 preset ami tetszik és tényleg használható. Előfordul, hogy egy egész napot eltöltök a modular előtt, és csak csavargatok, kisérletezek. Master: NINCS. Ez van gyerekek. Nem értek hozzá, ezt szakemberre bízom majd, mert egy külön szakma. Inkább zenélek és hangszerre költök.
Megjelenések: New Era (2016), New Era - The Remixes (2016), Message From Space EP (2016), Journey To The Unknown (2017).
Küldetés: átadni a zenémmel azt, amiért megírtam; libabőrözés, elmélkedés rá, vagy akármi… Találkozni Jarre-al… Zenélni, dumálni a ’régi motoros’ elektronikus zenészekkel.
Jövőkép: Idén indítottam el a Synthesium Events eseménysorozatot, ahol amatőr, kezdő és már évek óta a szakmában lévő arcok találkozhatnak, zenélhetnek a közönségnek, mindezt audiovizuális környezetben. Ennek szeretnék nagyobb jövőt.
Mellékprojektek: Néha kibukik azért a futurewave hangzás, és kőkemény gabber/hardcore zenék is születnek . Terrordrome powa!!!
Szexepil: szintetizátorok, whiskey, és néha a "szigorú tekintet”.
Legnagyobb eredmény, elismerés: a közönség visszajelzése és hogy hívnak zenélni. Ha tízen vannak a tánctéren összesen, akkor is. Jó érzés! Köszönöm Nektek!
Pølytrøn Budapesten legközelebb szeptember 15-én a Dimension Disco nevű esten játszik az A38-on, Facebook-esemény. A Synthesium-sorozat következő rendezvénye október 28-án lesz, Facebook-esemény.
a legutóbbi, idén májusban megjelent album:
és egy régebbi Manoya-remix:
A cikk megjelenését a Cseh Tamás Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.