50 év 50 magyar momentuma – 1967-2016: kulcspillanatok a hazai zenében (a 2000-es évek)

2017.05.01. 19:00, rerecorder

50_ev_1.jpg

Ötvenedik lapszám. Újabb mérföldkőhöz érkezett kedvenc médiatermékünk és hűséges élettársunk, a már több mint öt éve rendszeresen megjelenő, ingyenes popmagazin, a Recorder. Ennek örömére végigtekintjük, hogy mik voltak a magyar poptörténet legkiemelkedőbb momentumai az elmúlt ötven évben. Visszatekertünk 1967-ig és minden évből kiválasztottuk a szerintünk legfontosabb, legjellemzőbb történést. Nem az általában legjelentősebb ötven pillanatot kerestük, hiszen évről-évre haladtunk, és nem is az ötven meghatározó popszereplőhöz kötődő eseményeket akartuk listázni, hiszen számos kulcsfigura kimaradt. A magyar popzene mozaikos történetét mutatjuk be – ötven momentumot, amely összeáll egy töredezett, de így is jól felismerhető nagyképpé. Találkozzunk a következő ötven lapszámnál! A hatvanas-hetvenes évek, a nyolcvanas évek és a kilencvenes évek legjelentősebb poppillanatai után íme, a kétezres évek!

2000

2000_hiper_1462_hiperkarma_logo.jpgDebütált az évtizedet meghatározó hiperkarma

Bérczesi Róbert nem volt ismeretlen 2000 előtt sem az alternatív színtéren. Első zenekara, a BlaBla már sokat mutatott és nagy ígéret volt, de az igazán nagy dobás, ami végleg bebetonozta a szerző helyét az ezredforduló legfontosabb dalszerzői között, a hiperkarma debütáló albuma volt. Azóta is épül – súlyos, buktatóéveken átlendülve – a máig egyik legkivételesebb életmű a hazai popban.

2000_hiperkarma-2000_csorba_gabor.jpg

fotó: Csorba Gábor


FRISS INTERJÚNK BÉRCZESI RÓBERTTEL A FRISS HIPERKARMA-LEMEZ APROPÓJÁN.


2001

Jimmy, a (lista)király

Szomorúan indult a XXI. század Magyarországon: egy hosszúra nyúlt szilveszteri buli végén fejbe lőtte magát a Király. Zámbó Jimmy hiába volt rengeteg ember kedvence, hiába alakult ki és él a mai napig kultusza, zenéjéről a szaksajtó soha nem volt jó véleménnyel. A kilencvenes évek legtöbb lemezt eladó magyar énekesének temetésére tízezrek mentek el és természetesen összeesküvés-elméletek is szövődtek halála köré. Egy másik, váratlan következmény az lett, hogy Jimmy lemezei visszatértek a hivatalos magyar hanglemezlistára. Mit visszatértek! Berobbantak: a MAHASZ-albumlista első tizenhárom helyén a király lemezei szerepeltek és ez bizony Guinness-rekord, be is került a híres nagykönyvbe, még a Q magazin is megemlékezett róla. Az meg már külön Guinness-rekord, hogy ezt a rekordot is egy magyar zenekar, a Tankcsapda döntötte meg, amikor 2013-ban olcsón újra kiadta korábbi nagylemezeit. Ekkor tizennégy album szerepelt ugyanattól az előadótól a lista első tizennégy helyén és mind a debreceni rockereké volt.

2001_jimmytop.jpg

2001_tankcsap.jpg


2002

BPRNR

A Budapest Rock’N’Roll egy önképzőkör lelkesedésével megszervezett baráti társaság fedőneve volt, melynek tagjai történetesen a Budapesten működő különféle stílusú rockzenekarok (Superbutt, Blind Myself, Hippikiller, Bridge To Solace) mentén ismerték egymást. Közös honlap, közös koncertek, közös válogatáslemezek jellemezték és a szándék, hogy valami változzon végre a hazai rock állóvizében. Ugyan egységes stílus hiányában közel sem volt színtérszerű a kezdeményezés, de máskülönben igen nagy hatással volt a következő évek fejlődésére.2002_bprnr_r-9339581-1481137015-6272.jpeg


2003

Kikötött az A38 koncerthajó

Az A38 nyitásától a főváros egyik legfontosabb szórakozóhelye, a legtöbb kiemelkedő külföldi fellépés helyszíne és már önmagában különleges, hiszen egy hajóra kell a Duna felett átballagni a maradandó élményért. Az egykori ukrán áruszállítóból nemzetközileg elismert, világsztárok által imádott klub lett, amely a szervezés terén rengeteg hiányosságot pótolt, elsőként hozott Magyarországra addig fájóan kimaradt produkciókat és aktualitásokkal is bőven és sokszínűen látja el a koncertlátogatókat.

2003_a38_total01.jpg


2004

2004_megasztar_23875.jpgVéget ért az első Megasztár

Ha valami tényleg meghatározta a magyar zenei közízlést, akkor a modernkori táncdalfesztiválok, a kétezres évek tévés tehetségkutatói biztosan. Az úttörő a 2003-ban startolt Megasztár volt, amelynek első évada 2004-ben ért véget (döntősei máig a kommersz pop vezéregyéniségei: Tóth Vera, Gáspár László, Oláh Ibolya), de a 2004-es második (Caramel, Tóth Gabi), és az utána induló harmadik évad (Rúzsa Magdolna, Puskás Péter) is állócsillagokat termelt (akárcsak a 2010-ben startoló X-Faktor széria) miközben sajnos máig meghatározza, hogy a széles közvélemény mit is értsen magyar popzenén.

NEM SOK VIZET ZAVAR - MEGASZTÁR ÉS MÁS TEHETSÉGKUTATÓK.


2005

PANKKK

Zenészek nyomására Bozóki András kultuszminiszter elindítja a PANKKK-ot (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért). Támogattak vidéki klubokat, első lemezes zenekarokat; elindult az első magyar exportiroda. Bár számos irányból kritizálták a programot (miért ő nyert? miért kell egyáltalán állami pénzt adni a könnyűzenének?), az biztos, hogy más tényezőkkel együtt hozzájárult a popzenei élet élénkítéséhez. A Fidesz-kormány megszüntette; később számos elemét átvette a Cseh Tamás Program.

2005_pankkk_11541.jpg


2006_kerekes_pimasz_r-2585347-1476738398-3655.jpeg2006

Nemzetközi áttörések

Miközben ez az év volt az, amelyik igazi pezsgést hozott sok év pangás után a magyar gitárzenébe (erős lemezek: HS7, 30Y, Kiscsillag, Pluto, az Amber Smith vezetésével életre kelt a rövid életű hazai indie-mozgalom) és a PANKKK más területeken is azonnal éreztette hatását, 2006-ban ismét jutott fény külföldön is a magyar zenére. A Kistehén Little Cow néven külföldi terjesztésű lemezzel Európa és Amerika koncertszínpadait hódította, a Kerekes Band pedig a Pimasszal került be a nemzetközi világzenei vérkeringésbe.

2006_kistehen_usa_plakat.jpg


2007

MR2 Petőfi Rádió

A 21. század magyar popzenéjére alighanem a Petőfi Rádió átalakulása hatott a legnagyobb mértékben. A teljes napi zenesugárzásra átállt MR2 Petőfi Rádió öt-hat évig a közízlést is javította azzal, hogy a korábbiaknál jobb zenéket játszott, de talán még fontosabb, hogy az adó felnevelt egy új zenészgenerációt, hangot adott azoknak, akiknek más kereskedelmi rádiókban nem jutott hely, hogy aztán fokozatos visszanyesések után mára ismét kevesebb legyen a benne megszólaló, minőségibb magyar előadó.

2007_mr_2_petofi_11297_zene_w800_h600.jpg


530.jpg2008

A Csík Zenekar feldolgozta a Most múlik pontosant

Az évtized slágere címre a Quimby-féle Most múlik pontosan pályázhat legjobb eséllyel – mégis melyik másik dalról született dokumentumfilm (Lévai Balázs rendezésében az Engedem, hadd menjen)? A 2005-ben némi pauza után visszatért Quimby már akkor, az ezt a dalt is tartalmazó lemezzel eleve megnövelte ázsióját és az egyik legnépszerűbb rockzenekarrá lépett elő, de amikor a popfeldolgozásaival szintén szinteket lépegető Csík Zenekar folkosította a dalt, az mindkét együttest az egekig lőtte.

csik_zenekar.jpg


2009

A Sláger és a Danubius helyett Class és Neo

A két országos kereskedelmi rádió, a zenei közízlés két legfontosabb formálója (és/vagy követője) sokak szerint politikai paktum miatt veszítette el a frekvenciáját (később pert nyertek, hiába). A helyettük indult két adó közül 2010 után az állami hirdetések csak a Simicska-féle Class FM-nek jutottak; az MSZP-közeli Neo FM 2012-ben csődbe ment. Évekig a Class egyedül uralta a mainstream popot – 2016-tól pedig az Orbán-Simicska háború következményeként csak állami rádiót lehet országosan fogni.

slager_r.jpg


a Recorder-stáb

(folytatjuk)

https://recorder.blog.hu/2017/05/01/50_ev_50_magyar_momentuma_1967-2016_kulcspillanatok_a_hazai_zeneben_a_2000-es_evek
50 év 50 magyar momentuma – 1967-2016: kulcspillanatok a hazai zenében (a 2000-es évek)
süti beállítások módosítása