50 év 50 magyar momentuma – 1967-2016: kulcspillanatok a hazai zenében (60-as/70-es évek)

2017.04.13. 12:30, rerecorder

50_ev.jpg

Ötvenedik lapszám. Újabb mérföldkőhöz érkezett kedvenc médiatermékünk és hűséges élettársunk, a már több mint öt éve rendszeresen megjelenő, ingyenes popmagazin, a Recorder. Ennek örömére végigtekintjük, hogy mik voltak a magyar poptörténet legkiemelkedőbb momentumai az elmúlt ötven évben. Visszatekertünk 1967-ig és minden évből kiválasztottuk a szerintünk legfontosabb, legjellemzőbb történést. Nem az általában legjelentősebb ötven pillanatot kerestük, hiszen évről-évre haladtunk, és nem is az ötven meghatározó popszereplőhöz kötődő eseményeket akartuk listázni, hiszen számos kulcsfigura kimaradt. A magyar popzene mozaikos történetét mutatjuk be – ötven momentumot, amely összeáll egy töredezett, de így is jól felismerhető nagyképpé. Találkozzunk a következő ötven lapszámnál! Első körben, íme a hatvanas-hetvenes évek legjelentősebb poppillanatai, 1967-től.

1967

1967_ezek_a_fiatalok_compilation.jpgAz első beatalbum

Ezek a fiatalok filmzenelemez

Ragyogóan tehetséges fiatalok mutatkoztak be 1967-ben Banovich Tamás filmjében, amelyben – Szőnyei Tamás szavaival – „a vászon a valóságosnál jólfésültebb képet fest a közegről, ahol ez a zene született és virult”. A lemez az első magyar beatalbum, rajta gyakorlatilag a teljes élmezőny (Illés, Omega, Metro, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta), ám bőven túlsúlyban az Illés. Az LP persze túl is mutat önmagán, áttört egy gátat és tökéletesen szemlélteti, hogy mekkora korszakhatár a magyar popzene történetében: a táncdalok korát végképp felváltotta a beat-lázadás.


1968

1968_omega_redstar.jpgMagyar beatzenészek nyugaton

És a lázongó fiatalok már a következő évben kitörnek az országból, ami a szocializmusban kisebb csoda volt. Ha nem ismernénk a teljes történetet – és persze maguk az előadók nem lettek volna pontosan tisztában a korlátaikkal –, akkor az év eseményei szemkápráztató, ugyanakkor nagyon is magától értetődő módon zajlottak. A tehetséges Omega Londonban vette fel első lemezét (Omega Red Star néven), az üde Zalatnay Sarolta pedig ugyanott az egyik legnagyobb aktuális popsztárral, a Bee Gees-es Maurice Gibb-bel alkotott álompárt. Igen, mindez valóban megtörtént. A korábbi magyarországi Nashville Teens-turnéért cserébe utazhattak ki Benkőék (Kóbor nélkül), ott gyorsan meglátták bennük a potenciált és két nap alatt rögzítették a repertoárt, amit hazaérve rohamtempóban itthon is meg kellett tenniük, mégse jelenjen már meg az Omega hamarabb nyugaton. Zalatnayt tehetsége is Londonban kellett volna, hogy tartsa, mégis hazajött, hogy korai lemezei mára kapósak legyenek a nemzetközi hiphop-dj-k körében is.

1968_zalatnay_sarolta_1.jpg


1969

1969_illes_nehez.jpgBeatből rock

A felvezető évek után 1969-ben tört át minden gát: miközben belépőt váltott az egymilliomodik vendég a Budai Ifjúsági Parkba, az Illés két albumot is kiadhatott (Nehéz az út, Illések és pofonok), az Omega második lemezével (10000 lépés) lépett komoly, a későbbi nemzetközi karriert megelőlegező szintet, a Metro pedig debüt-LP-jén mutatta, hogy mennyi mindenhez ért. A dobogó alatt a Hungaria pszich-rockolt lelkesen, és ott sündörgött a több tucat underground zenekar (a Liversingtől a Dogs-on át a Scampolóig és tovább), ez már végképp nem a kezelhető beatnemzedék, ez bizony tiszta, elszabaduló rockzene. Amit a rendszer persze mégiscsak ügyesen kezelt le és döntően csírájában fojtott el. Jöhetett az egyezményes, konszolidált hetvenes évek.


1970

Világszám a magyar jazzrock

Az év, amikor bemutatkozott a klasszikus felállású Syrius és bemutatta, hogy a progresszív jazzrock magyarul is tud világszínvonalú lenni. A következő évben nem is maradtak határon belül, több hónapig Ausztráliában turnéztak, 1971-ben ott vették fel bemutatkozó albumukat, ami itthon 1972-ben jelent meg Az ördög álarcosbálja címmel, és amit ma már a legmenőbb dj-k hangmintáznak és a műfaj nemzetközi szakértői sorolnak az élmezőnybe. Talán ott szúrták el, hogy hazajöttek – többé nem utazhattak külföldre, hacsak nem disszidálva.1970_a_legendas_otosfogat_foto_novotta_ferenc_1.jpg

fotó: Novotta Ferenc


1971

Megalakult az első magyar szupergrup

A hetvenes évek eleje a világban is a szupergrupok kora volt, a kor szavára hallgatva formálódott át itthon is a mezőny. Leginkább az LGT létrejöttével, hiszen az Omegából, Metróból és Hungariából érkező tagok valóban a legszuperebb zenészek voltak és az elsők, akik új útra mertek lépni (hamarosan a Taurus és a Skorpió követte őket). Bátorságuk persze magabiztosság is lehetett, a hetvenes évek itthon erről a kvartettről szólt.

1971_lgt.jpg


1972

1972_bergendy_lp_booklet.jpgA Bergendy elhozta Magyarországra a soulfunkot

A Bergendy már régóta létezett, régóta kiemelkedően tehetséges zenészek alkották, de a nemzetközi vendéglátózós évek és a legjobb felállás kialakulása megtette a hatását: az 1972-es „rendes dalos” Bergendy-debütnél kevés magyar kiadvány volt jobban szinkronban a világgal és az adott műfaj élvonalával a maga korában. Persze volt már itthon korábban is soul-próbálkozás (Atlas, Bajtala-Trió), de ez tényleg funk-világszám.


1973

Miskolci rockfesztivál balhékkal

A „magyar Woodstock” jelzős szerkezet meglehetősen degradáló ide, hiszen egy futballpályán tartották (a Diósgyőrén) és nem volt milliós tömeg, de legalább a magyar zene színe-java tényleg felvonult és hát a közönség is megpróbálta átélni a korszak nagy fesztiválozós hangulatát. A rendőrség ennek megfelelően tette a dolgát, Bródy János vicceskedve meg is köszönte szolgálataikat, amire röppent neki a „házi-őrizet” – az eljárás lefolytatásáig nem hagyhatta el Budapestet – és amitől (na meg a Koncz Zsuzsának írt Jelbeszéd lemez szintén nagy port kavart szövegeinek letiltásától) jó időre lecsendesedett kritikus hangja, plusz ez a sokadik Illés-balhé pontot is tett a zenekar karrierjének végére.

1974_diosgyoripopfesztival_730610_foto_hegedus_gyorgy.jpg

fotó: Hegedűs György

HEGEDŰS GYÖRGY ZENEI FOTÓIT ITT MUTATTUK BE.


1974

1974_szabo_gabor.jpgSzabó Gábor először látogatott haza, tévéfelvétel a Jazzpódiumnak

Az 1956-ban disszidált Szabó Gáborról sokáig csak igazi nagyságát elhallgatva lehetett beszélni, ha egyáltalán, miközben a hatvanas évek végén már a világ legjobb jazzgitárosai között tartották számon. 1974-es első hazalátogatásakor (melyet két további követett évekkel később) Pege Aladár közbenjárására egy alkalmi formáció élén tévéfelvétel is készült vele a Magyar Rádió 8-as stúdiójában. A lemezen pár évvel ezelőttig kiadatlan stúdiózás pedig a hazai jazzélet egyik meghatározó, legendás eseményeként maradt fent.


1975

Kovács Kati az év sztárja a brit Music Week magazin szerint

A befolyásos brit szaklap szerint az év sztárja egy magyar előadó? Oké, a címet sosem brit, hanem kontinentális európai előadónak szokták osztani, de nem véletlen, hogy ekkor figyeltek fel Kovács Katira. Az előző évben megnyerte az ír Castlebar dalversenyt, de e nélkül is nyilvánvaló, hogy karriercsúcson volt: az 1974-es, LGT-vel közös albumon bemutatta, hogy hangjával mindenre képes.

1975_kovacs_kati.jpg


1976

1976_dorogi.jpgÁtadták a hanglemezgyár dorogi üzemét

A dorogi lemeznyomók üzembe helyezése stabilizálta a magyar lemeztermelést, mind színvonalban (amerikai gépsor, BASF-alapanyag – a gyár megszűnése után Angliába kerültek a lemeznyomók), mind tempóban (tízmillió darab hanghordozó évente). Már csak ezért is kiemelkedő a funkciója, hiszen az állami lemezkiadó, a Hungaroton komolyzenében ott volt a világ élvonalának közelében, így pedig csak még tovább tudta erősíteni nemzetközi szerepét. Közben meg persze, hála ennek, megszaporodhattak a popzenei kiadványok is. Az 1980-as évek végén már kisebb független külföldi, sőt világméretű kiadóknak is préseltek itt lemezeket.

1976_dorogi_lemezgyar_ujsag.jpg


1977

1977_szucs_judit.jpgMetronóm ’77 – diszkóláz itthon is

A hatvanas évekbeli Táncdalfesztiválok után a Metronóm ’77 nevű tévés vetélkedő volt a következő emlékezetes mainstream vérátömlesztés a hazai popban (ezt később, az 1981-ben felelevenített Táncdalfesztivál ismételte meg Hungariával, KFT-vel). Csakhogy ez a műsor szinte másról sem szólt, minthogy itthon is látványosan áttört a diszkó. Szűcs Judit lett a szólósztár pazar slágerekkel, a Neoton a gigasztár, nyomukban a Kati és a Kerek Perec, de ekkor még a Beatrice is diszkózottNagy Feróstul. A fesztivált különben Katona Klári nyerte, nem diszkóval, és ő lett a nyolcvanas évek egyik legjobb szólóelőadója, továbbra sem diszkóval.

1977_metronom_77.jpg


1978

A P. Mobil bemutatta Honfoglalás című szvitjét

A hetvenes évek vége a diszkó mellett az őszinte rockról szólt itthon. A P. Mobil meg aztán végképp őszinte volt, magyar történelmi narratívára helyezve megírta az első hazai rockszvitet és az Ifiparkban be is mutatta, hogy aztán csak évtizedekkel később jelentethesse meg eredeti formájában. Szintén az Ifiparkban egy másik őszinte rockbanda, a Piramis új nézőcsúcsot állított fel, 16 ezren voltak kíváncsiak az egyik koncertjükre.

1978_p_mobil_babolcsai_neni_foto_vertes_gyorgy.jpg

fotó: Vértes György

VÉRTES GYÖRGY FOTÓIVAL ITT FOGLALKOZTUNK.


1979_spions_115010345.jpg1979

A Spions elvitte nyugatra a magyar punkot

Még 1978-ban volt az első magyar újhullámos esemény, a Spions Anna Frank Emlékestjén, de a hatalomnak a punk aztán csírájában sem tetszett, na meg persze a Spions-nak sem a hatalom. A franciaországi emigrációban kiadott bemutatkozó kislemez (meg az egy évvel későbbi EP) simán helyt áll a korabeli new wave külföldi előadóival szemben, de persze visszacsempészve itthon fejtette ki igazi hatását (URH, Európa Kiadó, Kontroll Csoport).

1979_szt_p780115.jpg


a Recorder-stáb


(folytatjuk)

https://recorder.blog.hu/2017/04/13/50_ev_50_magyar_momentuma_1967-2016_kulcspillanatok_a_hazai_zeneben_60-as_70-es_evek
50 év 50 magyar momentuma – 1967-2016: kulcspillanatok a hazai zenében (60-as/70-es évek)
süti beállítások módosítása