Sokan próbálták már megfejteni Pécs titkát: mitől lett pont ez a város a magyar popzene történetének legfontosabb vidéki színhelye? Mivel azonban egyértelmű válasz még nem született, így a 49. Recorder magazin Pécs & pop fókusztémájában mi is hozzáteszünk a diskurzushoz néhány adalékot. Íme, Sopianae popkrónikája – első részben a hatvanas-hetvenes évek, a másodikban a nyolcvanas-kilencvenes évtized szerepelt, a zárófejezet pedig az elmúlt bő tizenöt évet tekinti át.
A kétezres évek
A klubok ugyan folyamatosan átalakultak, és az évtized elején kicsit meg is roggyant a színtér, de a zenekarok töretlenül jöttek elő Pécsről: a helyi legenda Gyerekek folktronicával, a Siklósról pécsiesedő Peet elektrorockkal, a Spacesh!t dance-esebb spacepoppal kísérletezett. A triprockos Esclin Syndo (balra) Berger Dalmával inkább a rock, a szintén vele induló, szintén triphopos mentalitású Singas Project inkább a lounge-os tánczene felé húzott, de utóbbi zenekar kísérte egy időben Takáts Esztert is, aki a folkos Pavilon után eklektikus dalszerző-előadóként futott be. Ha már énekesnők: a Megasztárban megismert Kandech Evelyn is pécsi. A Picsa punkvonalát az Aljas kúszóbab vitte tovább, a Psycho Mutants balkán-voodoo-rockabillyvel jutott el nemzetközi sikerekig (Franciaországban népszerűek), a reggae-s Zagastic (és a SKA-Pécs) pedig a Singas-köréhez tartozó nagy és laza helyi zenészgaleri tagja. A Neofolk progresszív folkkal tűnt fel, és az etno szintén egy elem az inkább indiepopos, csupalány Rokokó Rosé zenéjében.
Ahhoz, hogy végképp Pécs legyen az ország legfontosabb vidéki városa a popzenében persze további nagy, országos sztárok kellettek. És azok az elmúlt bő tíz évben érkeztek is szépen sorban. Az ajkai gyökerű, de Pécsen alakult 30Y lett a Kispál utáni generáció következő népszerű gitárpopzenekara, lemezről-lemezre egyre nagyobb közönségnek játszott és mindig meg tud újulni. Az ő befutásukkal nagyjából egy időben startolt a Kiscsillag, amely artrockosabban viszi tovább Lovasi korábbi zenekarának hagyományait. A hiphopos Punnany Massif már korai kiadványaival az underground rap egyik vezető hazai formációja lett, de aztán a tízes évek elején élő zenekari felállással státuszt tudtak váltani és szinte egyik pillanatról a másikra az ország legnépszerűbb zenekara lettek. Még náluk is gyorsabban futott fel a tízes években Halott Pénz, aki eleinte szólóban, majd hamar a Punnany-példát követve zenekarral lett Budapest Park-töltő sztár hippopzenekar. Itt énekel amúgy Járai Márk, aki néhány évvel korábban a pécsi dalszerzőket bemutató Open Mic-esteken tűnt fel gitárjával.
Az elektronikus zene a kilencvenes évek óta divatos Pécsen, de a számtalan partisorozaton túl, előadói szinten csak az utóbbi években kezd kitűnni a szcéna. DJ Bodoo a legrégebbi motoros, mellette Bergi és Sirmo a főbb dj-k, a globálbass-es Stas a meghatározó producer, igaz ő már inkább Budapesten aktív, akárcsak a technós S. Olbricht. Stashoz és még sokan másokhoz hasonlóan a pécsi egyetemi szintű elektronikus zenei képzésben vett részt a legújabb felkapott, a futurebeats-es SixSix, aki szintén kétlaki alkotó. De a Pécsről elszármazottak körét bővíti például a hazai akusztikus folkpopszíntér egyik motorja, Zanzinger vagy az indierockos The Immigrants is.
Hogy a pécsi zene milyen stabil lábakon áll, annak a számtalan még újabb, már országosan is népszerű zenekar a bizonyítéka: például a garázsrockos Junkie Jack Flash, vagy az eredeti módon rock’n’rollos Mongooz And The Magnet, amelynek külföldi tagjai egykori orvostanhallgatók, akárcsak a Fun Lovin’ Criminals-os hangulatú Delusions Of Grandeur tagságának fele. A még frissebb, vagy még országos áttörés előtt álló feltörekvőkről pedig külön sorozatban is szólunk. Pécs képtelen leállni.
Dömötör Endre
