protellor.jpg

Apja fia, meg nem is: Kollár-Klemencz Gergely követi az örege példáját, a zenéje ugyanakkor legfeljebb nagyon távoli rokonságot mutat a KisTehén-vezér Kollár-Klemencz Lászlóéval - Lucrecia Protellor néven ontja a nagyjából az indietronica-experimentális elektronika közé tájolható, valójában csapongóan szerteágazó stílusokban fogant/stílusokat vegyítő kiadványait. Néhány napja jelent meg legújabb klipje, remek alkalmat adva a Magyarradarunkra kerüléshez.

lucprot.jpgIndulás: 2012.

Honnan: Budapest.

Tagok: Lucrecia Protellor - ének, szinti, laptop, zongora, gitár, basszusgitár, dob.

Stílus: pop.

Hatások: nem voltak.

Kiadó: nincsen, keresek! Korábban megkerestek külföldről (Párizs, Miami, New York), csak akkor még nem vettem annyira komolyan, mint most.

Történet: "Egy csúnya, esős, villámok szaggatta napon, mikor felriadtam a legszebb álmomból és visszaaludtam az esőcseppek hangjára, kávét ittam, mert nem érezhettem sohasem annak valódi ízét, illatát, és elvágyódásból raktam bele cukrot is a tej mellé, mert már nem lett édesebb az édesnél. Úgy érezhettem volna; velem van a baj, nem vagyok elég jó, de kiderült, hogy a világ tele van kincsekkel és senki sem tehet róla, miközben én csak folytattam, maradtam éjjel, maradtam nappal, míg a hangok suttogták: nem tehettem mást, s ebből lett a keresés, amit ő, a gyönyörű nagy Ő sosem hozott volna el, hogy befejezzem és kész legyen. Képeket láttam és szerelmes voltam, mert tökéletesnek tűnt minden, és mégsem. Talán ezért folytatódik."

Tízéves koromban kaptam karácsonyra egy pianínót és megtanultam rajta a rock and roll- és blues-alapokat, aztán Mozart- és Beethoven-darabokat. Tizenhét évesen, amikor kórházban feküdtem, apukám behozta a régi fekete MacBook-ját és azon írtam az első szerzeményemet, ami komoly lendületet adott a folytatáshoz: Kivoltam attól, hogy a világ egy őrültekháza, mert mindenki felszínes és ezért, illetve ebből következően rohan a dolgára, és nem éli meg igazán az életet. Mikor felvettek a MOME-ra média design-szakra tizennyolc évesen, akkor belekóstoltam a filmzeneszerzésbe (egy barátom filmjéhez, és a 27. emelet című saját kisfilmemhez készítettem zenét), majd jött egy csomó minden, amit most már képtelen lennék összeírni, annyiféle oldalról, műfaji nevezőről közelítettem a zenéhez és kísérleteztem vele. De a zeneszerzés folyamata mindig megmaradt ugyanannak az intuitív, spontán megjelenő dolognak. Vagy eszembe jutnak dallamok, hangulatok, textúrák, de előfordult, hogy egy komplett szám ment le a fejemben a fürdőben, és rohantam a géphez leírni. Amit később megfigyeltem, hogy mindig a semmiből indulok ki, nem törekszem arra, hogy valamihez hasonlítson, ami tetszik, és végül egy egyszerre sztoris és hipnotikus körforgáshoz lyukadok ki, ami egyfajta tökéletesség-esszencia - talán a nyugati kultúra hős útja-modell keveredve egy épp megvilágosodást átélő himalájai jógi tudatával.

Megjelenések: Mr. Pjupe Has Arrived (EP, 2014), Cocoa (EP, 2014), Gameboy (EP, 2015), And The Sun (album, 2015),  Thunders And Wonders (album, 2015), Lucrecia Protellor (album, 2016), Yune / Yune  (single, 2016), 5 Track (EP, 2016), War On Love (EP, 2016) - ezek mind a Bandcamp-en: Emellett kerülnek fel zenéim a Soundcloudra (ide, ide, ide, ide és ide), valamint a YouTube-ra is.

Küldetés/Jövőkép: folytatni az alkotást, megtalálni a közönségem, inspirálni minél többeket!

Mellékprojektek: közreműködések/remixek (Kistehén, Beat Dis, Alba Hyseni, Dirty Flow Club, We Plants Are Happy Plants), alkalmazott zenék.

Szexepil: 3+2=6.

Legnagyobb eredmény, elismerés: Eddig az összes magyar tehetségkutatóról kiestem, mert hogy "én már profi vagyok", ami egyáltalán nem igaz. Az igazi (nem hivatalos) elismerés, amikor egy-egy fellépésem után odajön hozzám valaki, és nem gratulálni akar, hanem megköszönni azt, amit kapott. Ezért csinálom, és ettől olyan nehéz, amire vállalkoztam. Valami megfoghatatlant akarok átadni, amiből mindenki ki tudja venni a részét, amiben felfedezheti nem csupán egészen új dimenzióit, hanem tiszta, sugárzó, mindig tökéletes, változatlan önmagát is. Ez olyasmi, mint amikor nem egy készre szerkesztett dolgot kapsz, ami csupán annyi amennyi, hanem kérdéseket feszeget, új kapukat nyit meg, melyek megválaszolására, feltárására kíváncsiságot is gerjeszt. Inspirál. In-Spiral - mint egy belső végtelen.


a legfrissebb, január végén közzétett Lucrecia Protellor-klip:

https://recorder.blog.hu/2017/02/06/magyarradar_lucrecia_protellor
Magyarradar - Lucrecia Protellor

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr912176616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása