A grime története a kilencvenes évek végéig nyúlik vissza. Útja a house brit csökevényesítése mentén vezetett. Uk garage, speed garage, 2step, kalózrádiók, Kelet-London toronyházainak pincéi és bammm: új stílus született. Ami 2008-ban üzletileg is csúcsra jutott Dizzee Rascallal (nyitóképen) és Wileyval, és ami néhány év válság után idén ismét legjobb formáját mutatja a Mercury-díjat nyert Skeptával és társaival.
A műfaj háttere és gyökerei
Bár végül a kilencvenes évek Egyesült Királyságát John Major konzervatív miniszterelnök visszahozta a válságból, az évezred fordulóján már Tony Blair kormányozta az újvonalas Munkáspártot és Nagy-Britanniát. Belpolitikai hatalmának megszilárdítására két eszközt vetett be: az utcai videós megfigyelőrendszert, a CCTV széleskörű kiépítését, valamint az ASBO (Anti Social Behaviour Act – azaz a közösségellenes magatartásokról szóló rendelet) megalkotását. Miközben a Nagy Testvér vigyázó szemeit alsóbb osztálybeli lakóira vetette, tekintetét nagyvonalúan elfordította a Blair körül formálódó korrupt bankszektorról, amely tevékeny részt vállalt a 2007-es gazdasági világválságban. Az afrikai és karibi térségből érkezett bevándorlóknak épített lakóparkok betondzsungele egymásnak feszült Canary Wharf pénzszagú felhőkarcolóival. Kelet-London magára hagyott, alsóosztálybeli fekete lakossága elkezdte megszervezni a maga társadalmát és azon belül zenei életét is. Az elhagyott gyárépületekben megtartott rave-eken több stílus is kikristályosodott. A jamaicai zenében gyökerező, sötét és koszos, törtütemű jungle, és az Amerikából elszármazott, soult és house-t keresztező korai uk garage – ami felgyorsítva, mc-kkel speed garage-ként, hiphoppal, dancehall-lal, tört ütemekkel 2stepként élt tovább.
A jungle volt a népszerűbb, az volt jelen a klubok nagyobb termeiben, a garage kisebb tömegeket vonzott, ezért kisebb termeket is kapott. A dj-k azonban a nagyobb tömegek reményében elkezdték felgyorsítani a garage-lemezeket. Rendszerint garage-számok instrumentáljait pörgették, ami gyorsabb tempón sem hangzott rosszul, és a vokálok alól felszabadított részekre mc-zni is lehetett – így jött létre a speed garage.
Ahogy mindkét zsáner egyre jobban letisztult és felgyorsult, kialakultak kevert stílusok is – közülük a garage-t tört ütemekkel, reggae-vel, dancehall-lal, hiphoppal és védjegyszerű vokálhangmintákkal ötvöző 2step végül fájdalmasan inflálódott – gondoljunk csak Craig David és az Artful Dodgers klipjeire a német VIVA-n végtelen rotációban, vagy David Beckhamre a lemezjátszók mögött.
Start és felfutás
Bár mindegyik stílusleágazódás a spektrum kommersz oldalán végezte, a kelet-londoni toronyházak névtelen lakásaiból a kalózrádiók gondoskodtak kreatív utánpótlásról. A legismertebb és máig – immár legálisan – működő Rinse FM két tizenéves alapítója, Gordon Warren “Geeneus” és Dean Fullman “DJ Slimzee” a kilencvenes évek közepétől kezdve költöztek lakásról lakásra, az illegális jeladót a szellőzőben rejtve el. A kor másik népszerű rádiójával, a Kool FM-mel rivalizálva főleg a legdivatosabb jungle-t játszották, de valamikor 1998/99 környékén a Rinse váltott uk garage-re, és innentől egyeduralkodóvá vált a londoni színtéren.
RA Exchange – EX.301 Geeneus (podcast interjú a Rinse FM alapítójával)
Slimzee’s Going On Terrilbe (rövid dokufilm)
A garage sikerére felfigyeltek a kiadók is, az Island Records a Rinse körül szerveződő alapítókat és mc-ket – köztük egy bizonyos Wiley-t – tömörítő Pay As U Go Cartelt (az egyik este lerobbant a telefonhálózat, és feltöltős telefonokkal is ingyen lehetett hívni a rádiót, innen a név) karolta fel és dobott hozzájuk 100 ezer fontot, hogy rakjanak össze egy instant uk garage slágert. A Champagne Dance nagyot bukott, és a kiadók azonnal el is tűntek a Rinse környékéről – viszont a pénzből Geeneus összerakott egy stúdiót, bespájzolt jeladókból, Wiley pedig a PAUG Cartel romjain megalapította Roll Deep csapatát (a fenti beintős és a lenti fagyiskocsis képeken) (itt tűnt fel először Dizzee Rascal és Skepta is), majd előjött egy új hangzással.
People Just Do Nothing (BBC3) (áldokusorozat egy nyugat-londoni kalózrádióról az Office és Extras producerétől)
A stílusnak először nem volt neve, Wiley Eskimója után eskibeatnek hívták (legalábbis Wiley), aztán elkezdték grime-ként emlegetni – a hangzás piszkosságára utalva. A grime stílus magába foglalja összes fenti felmenőjét (leszámítva persze Craig Davidet). Sötét, hasfalsorozó basszusmenetek festik alá játékkonzolok minimalista alapjait, amire lakótelepi, mérges fiatalok reppelnek kiábrándult hangon olyan életekről, amit élniük kell és olyanokról, amit inkább élnének.
Music Nation – Episode 1: Grime (Channel 4 / Dazed) (dokumentumfilm)
Csúcson a grime
A műfaj berobbanásakor az mc-k és a producerek is ijesztően fiatalok voltak. A legismertebb producerpáros, a Ruff Sqwad tagjai a szüleiktől olcsó számítógépet kaptak leckeírásra, de 16 évesen már inkább az ósdi zenekészítő szoftverben, a Fruity Loops-ban raktak össze grime-alapokat – suli helyett. Dizzee Rascal is pont ennyi idősen írta az I Luv U-t, és 19 évesen már kiadta debütlemezét Boy In Da Corner címmel, ami 250 ezer példányban kelt el, és amivel 2003-ban elvitte a legjobb lemezért járó Mercury-díjat a Radiohead és a Coldplay orra elől.
A grime-ot ekkor már semmi sem mentette meg attól, hogy elődjei sorsát elkerülje, a kiadók ismét megjelentek a környékén. Minden fontos mc megjelentette bemutatkozó lemezét – Wiley (Treddin’ On Thin Ice), Kano (Home Sweet Home), Lethal Bizzle (Against All Oddz). Na és persze Amerika is felfigyelt, de az igazi grime helyett a felszínest választotta, Jay Z Lady Sovereignt igazolta le lemezcégéhez. Dizzee közben még nagyobb sikereket ért el, Maths+English (2007) és Tongue N'Cheek (2009) című albumai, meg persze az azokról kimásolt kislemezek letarolták az eladási listákat, de már elszakadnak a grime-tól, Tiesto, Calvin Harris és Armand Van Helden alapjai váltották a segán és nintendón írt ütemeket. Még P Diddy is felfigyelt a stílusra, Hello Good Morning számához grime remix készült, benne Skeptával. 2009-ben öt grime single is vezette a listákat, de innentől a lejtmenet következett.
Öt kötelező grime-trekk
Régisuli
Dizzee Rascal: I Luve U (2003)
Ruff Sqwad: Together (2005)
Rebound X: Rhythm And Gash (Instrumental) (2006)
Wiley: Bow E3 (2007)
The Bug: Skeng (2008)
Hullámvölgy és útkeresés
A régi nagy nevek vagy a spektrum populáris, vagy az érdektelen végére kerülnek. Ráadásul a londoni olimpia miatt ledózerolták a grime bölcsőjét, Stratfordot; a rendőrség bevezette a 696-os formanyomtatványt, amivel ellehetetlenítették a grime- és hiphoprendezvények szervezését; DJ Slimzee gyalog menekült a rendőrök elől, akik lefoglalták a Rinse teljes berendezését, valamint a dj lakását és autóját – végül megúszta egy baráti 500 fontos büntetéssel, de kapott egy fura ASBO-végzést, aminek értelmében nem mehet négy emeletnél magasabb lakóházakba (hogy elrejtsen jeladókat). Geeneus-nak elege lett a Rinse körül balhézó mc-kből, és kirakta az összest, akik elszélednek a többi kalózrádióhoz. A 2012-es londoni olimpia megnyitójára egyedül Dizzee marad talpon, aki 900 millió tévénézőnek reppelte el a Bonkerst, dzsekijén E3-as irányítószámmal, ahonnan ő és a grime is indult.
Ajánlott olvasmány: Dan Wilcox: Stand Up Tall – Dizzee Rascal and The Birth Of Grime (grime történelemkönyv Dizzee-vel a középpontban)
A grime azonban sokáig nem tért vissza, hanem a felszín alatt mutálódott és bizonyos kiadók (Local Action, Keysound, Planet Mu, Hyperdub) előadóinak zenéjében lett az egyik alkotóelem, ami a zsánerhez ugyan hozzáadott, de át nem alakította azt. Poszt-internet grime, ami tudatosan nosztalgiázik, de nem akar újat mondani.
Ez a második hullám erősebben idézte a szintén 2007-8 körül indult másik, meghatározó zenei irányzat, a Burial és Digital Mystikz által diktált dubstep mentalitását, mint a grime rave-ek lüktetését. Aztán olyan kiadók, mint a Bok Bok és L-Vis 1990 által alapított, londoni Night Slugs meghatározhatatlan uk bass hangzásából is kihallani grime-hatásokat. Ugyanezt lehet elmondani Mala DMZ melletti másik kiadójának, a Deep Medinek az előadóiról – Swindle funkkal súlyosbít, Kahn és Neek pedig reggae-vel és nehéz basszusokkal.
Skepta és a másodvirágzás
Az észak-londoni Tottenhamben a grime-szcéna a Meridian Walk lakópart környékén kezdett szerveződni a 2000-es évek elején, ahol a helyi gyerekek megalapították a Meridian Crew kollektívát. A csapatot egy gyilkossági kísérlet robbantotta szét, néhányuk azóta is börtönbüntetését tölti. A crew szétszéledése után az alapító testvérpár, Joseph és Jamie Adenuga (ismertebb nevükön Skepta (fent) és JME - lent) saját csapatot és kiadót szerveztek Boy Better Know néven, amihez Wiley is csatlakozott.
A grime populárissá válása után Skepta nem találta a saját hangját, három mérsékelt sikerű lemez után eltűnt, hogy aztán 2014-ben a testvérével közös That’s Not Me című régisulis darabbal térjen vissza – több mint hatásosan. Ennek a puritán hangzású számnak – amelyben Skepta ellentmondást nem tűrően számol le a felszínes trendekkel és saját Gucci-mániájával – 80 fontból készült klipje elvitte a legjobb videónak járó feketezenés MOBO-díjat FKA Twigs és a Rudimental elől – így a sikert kihasználva kényelmes tempóban építhette fel visszatérő lemezét.
Skepta köpönyege mögül újra előbújtak a régi legendák – Lethal Bizzle és Kano –, valamint persze a fiatalok is. A grime indulásakor még alsós Stormzy, és a magát “grimekirálynőnek” bélyegző Lady Leshurr, aki a fogmosás fontosságára is figyelmeztet Queen’s Speech című videósorozatában. A legnagyobb internetes jegyportál adatai alapján mostanság ötükre kíváncsiak a legtöbben. A hangzás viszont nem újult meg, csak a kommersz véglettől visszatért az alapokhoz és elkezdte komolyan venni önmagát.
Skepta második eljövetele új rajongóbázist is hozott magával, amelynek tagjai a gettó helyett közösségi oldalakon élnek, kábítószer helyett pokemonra vadászva. A korábban is közösségformáló műfaj mára mozgósító erejűvé vált, online, akár órák alatt is. Erre jó példa, amikor JME egyik fellépését (a Barbican központban Mount Kimbie-vel és Omar Souleymannal) törölte a rendőrség, mire válaszul Skepta megírta a Shutdownt, melynek videójában az egész csapat a Barbican előtt ugrál talpig fekete-fehérben. Majd a 696-os formanyomtatvánnyal mit sem törődve Twitteren négy óra alatt összeszedett annyi embert, akik megtöltötték a Shoreditch Car Parkot, kétszer lenyomta a Shutdownt, és mire a rendőrök megérkeztek, már rég lelépett a parkolót megtöltő füstfelhőn át.
A műfaj él
Az amerikai hiphop persze kihasználta brit rokonát. Egy viszonylag ismert kanadai rapper is szeretett volna részesülni a sikerekből, így lett egy bizonyos Drake tiszteletbeli nagykövet a Boy Better Know-ban. Naná, hogy Kanye West is meglovagolta a grime újjászületését – a BRIT Awards díjátadón előadta az All Day-t, miközben húsz (!) grime mc (Skepta, Novelist, Stormzy és persze az egész Boy Better Know) talpig feketében táncolt mögötte lángszórókkal. Stormzy-t erre elkezdték oltogatni, hogy háttértáncos volt Kanye mögött, mire válaszul elreppelte a Shut Upot egy parkban, az erről készült videó pedig még olcsóbban kijött, mint Skeptáé, és már több mint 44 millióan látták. Stormzy meg is nyerte kétszer a legjobb előadónak járó Mobo-díjat.
Skepta lemeze (Konnichiwa) hosszú várakozás után 2016 májusában jött ki saját kiadójánál, a kritikusok imádták, a történelem pedig megismételte önmagát – szeptemberben ez az album kapta a legjobb brit lemeznek járó Mercury-díjat, a Radiohead, David Bowie poszthumusz lemeze és a grime-harcostárs, Kano helyett. A stílus tehát tizenhárom év után újabb sorsfordító időszak előtt áll. Eladhatja magát bohócnak, mint Dizzee tette, vagy visszatérhet gyökereihez és hagyja, hogy őt kövessék, mint ahogy most Skepta teszi. A két lehetőség mellett van még egy jóval szűkebb keresztmetszetű harmadik vonulat is, amiben a grime által ihletett posztinternetes irányzat és a régivonalas grime mc-k működnek együtt. Ez a két fő csapás jelenleg még inkább egymással párhuzamos izolációban fejlődik – ám néha már keresztezik egymás útját. A különc hangzású, Trim (korai Roll Deep Crew-tag) lemezét James Blake saját kiadójánál adta ki és Airheaddel együtt írt is rá alapokat. Skepta Plasticiannal közös Intensive Snare-je, vagy Breakage drum and bass-es Hardja Newham Generallal a legjobb előremutató példák.
Öt kötelező grime-trekk
Újsuli
Trimbal: Confidence Boost (Harmonimix) (2012)
Skepta: That’s Not Me (feat JME) (2014)
Stormzy: Shut Up (2015)
JME: Work (2015)
Novelist x Mumdance: 1 sec (2015)
A stílus történetének ciklikussága azt igazolja, hogy ezek nélkül a megújuló hangzások nélkül a mostani, újbóli fellendülést megint könnyen zuhanás és érdektelenség válthatja. És akkor a grime ismét nem fog többet érni, mint egy kelet-londoni szürke lakótelep szívében ezerszer végigvitt és sarokba dobott Playstation-játék.
Salamon Csaba
nyitókép: Dean Chalkley
