Ipari mélymerülés Wroclawban – XV. Wroclaw Industrial Festival

2016.12.11. 18:00, rerecorder

wif2016_20_sigillum_s.jpg

Az industrial, mint zenei műfaj még a 70-es években indult útjára és amellett, hogy azóta nagy változásokon ment át, rengeteg más műfajra is hatással volt. A Wroclaw Industrial Festival pedig ezeket próbálja összefoglalni és szemlézni, azt hogy merre tart az ipari zene manapság. Mindezt immár 15 éve, az idei évfordulón (novemberben) különösen erős felhozatallal.

wif2016_79.jpgItthon sajnos eléggé szomorú állapotban van a goth és industrial színtér, tőlünk nyugatabbra és északabbra azonban merőben más a helyzet és nem csak a klubélet jóval élénkebb, hanem jópár, ezekre a műfajokra kihegyezett fesztivál is akad. Mindenekelőtt ott van a legtöbb előadót felsorakoztató és stílusában is legsokoldalúbb lipcsei Wave-Gotik-Treffen és akad pár más (a műfaj relatíve kommersz ágát felsorakoztató) tömegrendezvény is, mint a Mera Luna, az Amphi vagy a Castle Party. Ezek mellé azonban ott vannak még az inkább underground, kísérleti zenék felé kacsintgató, sokkal műfaj-specifikusabb, nem tömegekre, hanem párszáz vagy maximum nagyjából 1000 főre kitalált mini-fesztiválok is és ezek közül az egyik legnagyobb dobás az idén már 15. éve megrendezett Wroclaw Industrial Festival. Amit nem csak a jellemzően nagyon erős, egy-két szélesebb körben ismert headlinert (idén DAF és Psychic TV) és számtalan kisebb, de hasonlóan izgalmas előadót felvonultató line-up emel ki az átlagból, hanem a különleges koncerthelyszínek is.

A mindig a késő őszi időszakra időzített WIF négynapos volt, melyből a pénteki és szombati a központi nap, ekkor léptek fel a legnagyobb nevek és ehhez a szenzációs Stary Klasztor adja a helyszínt, ami gyakorlatilag egy klubbá alakított gótikus templom, az emeleten egy jó tíz méter belmagasságú, lenyűgöző nagyteremmel, a földszinten pedig egy kisebb-bel, ami 300-400 főre méretezett. Ennek galériáján kapnak helyet a merch pultok is, ahol a cd-ktől, vinylektől a kézműves ékszerekig volt minden, ami valamilyen módon passzolt a tematikába. A csütörtöki este ellenben még egy helyi zsinagóga nagytermében kezdődött kicsit ünnepélyesebbre vett hangulattal, majd egy közeli, inkább iszogatós-dumálós zenés kocsmában folytatódott, míg a lazább, inkább már afterparty szerű utolsó nap koncertjei egy CRK nevű hangulatosan szakadt punk-autonóm helyen voltak.

wif2016_85.jpg


Annak ellenére, hogy a fesztivál nevében is szerepel az Industrial, nagyon szabadon kezelik a határokat és a kommerszebb vonalon kívül szinte minden helyet kap, ami valamilyen módon kapcsolódik a műfajhoz. Így két neofolk csapat, az Of The Wand And The Moon és az Owls is a kiemelt előadók közé. Mondjuk sok köszönet nem volt bennük: az előbbi most sem tudott arról meggyőzni, hogy több lenne, mint egy, az eredeti minden erejét nélkülöző Death In June másolata, az utóbbi pedig annak ellenére adta a fesztivál legrosszabb koncertjét – az európai folkhagyományokat 20. századi hangzással és itt-ott kísérletezősebb hatásokkal vegyítő neofolk legfáradtabb közhelyeit ismételve –, hogy tagjai közt van a műfaj egyik alapemberének számító Tony Wakeford  (lásd: Sol Invictus) is.

wif2016_69_holotrop.jpgÉrdekes módon egy nappal később a részben ugyanazokból a zenészekből álló Sigillum S (nyitóképen) összehasonlíthatatlanul jobb koncertet adott, igaz, ők már nem neofolkban, hanem dark ambientben utaztak, csakúgy mint a mindkét szóban forgó zenekarban játszó Eraldo Bernocchi különösen atmoszférikus koncertet adó szólóprojektje, a Blackwood. A nyomasztó, sötét hangképekből építkező dark ambient a klasszikus industrial hangzás egyik legfontosabb örököse, így nem csoda, hogy a fesztiválon is az egyik fő csapásiránynak számított, amit olyanok képviseltek még, mint két, zajosabb irányba is elkalandozó cseh projekt, az Aghiatrias és a nagyszerű Instinct Primal, a részben saját építésű hangszerekkel dolgozó német Sardh, valamint a relatíve lazább és ütemközpontúbb orosz Reutoff. Nomeg az amerikai Burial Hex, aki egész kis rituálét kerekített a koncertjéből, gyertyákkal, füstölőkkel, egyebekkel, de sajna a sablonos, érdektelen zenéjét ez nem mentette meg. Nem úgy, mint a német Holotrop (fent) hasonló, sámánrituálét idéző koncertje, ami a fesztivál egyik legnagyobb meglepetése volt sokak számára. Az ő csendes, meditatív, utaztatós zenéje mondjuk már sokkal inkább a hagyományosabb ambient hangzást képviselte, csakúgy mint a szintén nagyszerű és szintén német Circular valamint az angol ex-Loop tag Robert Hampson szólóprojektje, a Main.

wif2016_62_cut_hands.jpgA másik végletet az ütemközpontú, táncolható zenék jelentették, de itt azért volt egy kis átmenet is: az amerikai-osztrák Hiroshimabent a glitch-es kísérleti elektronika, a szintén a nagy meglepetések közé tartozó osztrák Codex Empire pedig nyugis ambient felől vezette át a szettjét a techno irányba. Ide tartozott a zárónap két helyi előadója, a trance felé hajló Emma Zunz és az eléggé ötlettelen techno-t nyomó Mazut is, a legérdekesebb vendég erről a vonalról pedig az osztrák, kinézetben kissé kísérteties multimédia művész Konrad Becker volt, aki Monoton nevű projektjével még a 80-as évek legelején tett le pár alaplemezt az asztalra, de még most is tudott meglepetéseket okozni. A legjobb viszont a Budapesten is járt Cut Hands (balra fent) volt, ami a világtörténelem egyik legrohadékabb zenekara, a Whitehouse révén elhíresült William Bennett szólóprojektje, amit azután indított, hogy láthatólag megunta a zajongást és helyette rákapott az afrikai törzsi ütemekből építkező tribal techno-ra.

wif2016_28_daf.jpgA minimalizmust a francia Vomir maxolta ki, aki felsétált a színpadra, elrendezte az asztalon a kis zajgeneráló kütyüjét, benyomta rajta a start gombot, majd egy fél órán át mozdulatlanul állt a súlyos, örvénylő, öngerjesztő zajtenger közepén. Majd kikapcsolta a kütyüt, az öklét rázva üvöltözött valamit és levonult a színpadról. Zseniális. Ha van a fekete négyzet fehér alapon típusú minimalista művészetnek zenei megfelelője, akkor ez volt az. De a zaj másoknál is fontos szerepet kapott, köszönhetően annak, hogy természetesen a klasszikusabb industrial hangzás legsúlyosabb, brutálisabb örökségét továbbvivő power electronics irányzat is képviseltette magát a fesztivál leghangosabb koncertjét adó angol Ramleh és az egyszemélyes svéd Folkstorm képében. És az utóbbi, az egyébként a Nordvargr dark ambient projektje révén is ismert agyontetovált svéd úriember nálam vitte is a WIF2016 legjobb koncertje díjat, a kegyetlen zajtengerbe ágyazott súlyos ütemekkel operáló kompakt, tömény, brutális fellépésével, aminek olyan mosh-pit lett a vége, amit a fesztiválon más nem tudott összehozni... Leszámítva persze a headliner DAF-ot (jobbra).

A DAF a maga korában korszakalkotó és forradalmi volt, stílusok alapját rakták le a klasszikus lemezeikkel. És azóta is abból élnek. Persze jó élőben is hallani az olyan alapvetéseket, mint az Alle Gegen Alle, Tanz Mussolini vagy a Verschwende Deine Jugend, a közönség meg is őrült tőlük annak rendje, s módja szerint, de azért a koncert letagadhatatlan ereje ellenére is végig ott volt az a kellemetlen mellékíz, hogy itt mi most bizony egy múltba révedős hakninak vagyunk tanúi. És, hogy ezzel mennyire tisztában van a duó két tagja is, annak elég egyértelmű jele volt az az önirónikus rituálé, ahogy a dobos a fellépés elején ünnepélyesen, a feje fölé emelve hozta be a CDR-t, amin a koncert alapjai voltak, majd berakta a lejátszóba és látványos mozdulattal indította el, mielőtt beült a dobok mögé.

wif2016_57_psychic_tv.jpg

A másik headliner, a Psychic TV (fent) története ellenben az 1981-es megalakulás óta a folyamatos változásról szól, amibe többek közt belefért a rock, pop, avant-garde, ambient, techno és acid is és habár a kezdetekkor még bőven volt közük az industrialhoz, az aktuális, az utóbbi pár évüket meghatározó korszakuk inkább a 70-es évek pszichedelikus rock zenéihez való visszanyúlásról szól. Itt is ez az irányvonal volt előtérben, a fesztivál egészével alkotott kontrasztot pedig csak tovább erősítette, hogy az új dalok mellé a PTV végtelen archívumából csak olyan játékosabb, dallamosabb régiségeket szedett elő, mint a Stolen Kisses, Just Drifting vagy a Just Like Arcadia. És emellé még az egész koncertnek volt egy nagyon hippi "mosolyogjunk és legyünk boldogok" alaphangulata is.

wif2016_08_mueran_humanos.jpgDe a Psychic TV, a fesztivál olyan zenekaraival együtt, mint az olasz goth rock csapat, az Ash Code, vagy a krautrock és a synthwave közt félúton egyensúlyozó zseniális spanyol Mueran Humanos, bármennyire is kilógott zeneileg a felhozatalból, pont, hogy ezzel járult hozzá ahhoz, hogy a WIF tényleg teljes képet adjon arról, hogy az industrial, mint műfaj hol is tart 2016-ban és, hogy mennyi műfaj, alműfaj van, ami ilyen-olyan módon kapcsolódik ahhoz, amit tágabb értelemben ipari zenének hívunk. Ez teszi a Wroclaw Industrial Festival-t ennyire izgalmas és fontos eseménnyé és ettől lesz, minden bizarrsága ellenére is a fesztivál legjellemzőbb pillanata az, amikor egy teremnyi szigorú kinézetű, csupafeketében feszítő ember énekelte együtt boldogan, hogy Stolen Kisses Fa Fa Fafafa. A kérdés pedig ezek után már csak az, hogy az idei felhozatalt hogyan tudják majd túlszárnyalni, vagy legalábbis megközelíteni 2017-ben.

beszámoló és fotók: Frank Olivér

(http://infinitebeat.hu)

Wroclaw Industrial Festival



és egy bőséges fotógaléria az eseményről: 

Owls

wif2016_01_owls.jpg

wif2016_02_owls.jpg


Reutoff

wif2016_04_reutoff.jpg

wif2016_05_reutoff.jpg


Mueran Humanos

wif2016_07_mueran_humanos.jpg

wif2016_09_mueran_humanos.jpg


Monoton

wif2016_11_monoton.jpg


Instinct Primal

wif2016_12_instinct_primal.jpg


Aghiatrias

wif2016_15_aghiatrias.jpg


Blackwood

wif2016_16_blackwood.jpg


Sigillum S

wif2016_17_sigillum_s.jpg

wif2016_18_sigillum_s.jpg


Codex Empire

wif2016_21_codex_empire.jpg

wif2016_22_codex_empire.jpg


DAF

wif2016_23_daf.jpg

wif2016_24_daf.jpg

wif2016_25_daf.jpg

wif2016_26_daf.jpg

wif2016_27_daf.jpg


Folkstorm

wif2016_30_folkstorm.jpg

wif2016_31_folkstorm.jpg


Of The Wand And The Moon

wif2016_33_of_the_wand_and_the_moon.jpg

wif2016_36_of_the_wand_and_the_moon.jpg


Main

wif2016_37_main.jpg

wif2016_38_main.jpg


Burial Hex

wif2016_39_burial_hex.jpg

wif2016_40_burial_hex.jpg


Sardh

wif2016_41_sardh.jpg

wif2016_45_sardh.jpg


Ramleh

wif2016_46_ramleh.jpg


Circular

wif2016_51_circular.jpg

wif2016_52_circular.jpg


Psychic TV

wif2016_53_psychic_tv.jpg

wif2016_54_psychic_tv.jpg

wif2016_55_psychic_tv.jpg

wif2016_56_psychic_tv.jpg

wif2016_58_psychic_tv.jpg


Vomir

wif2016_60_vomir.jpg


Emma Zunz

wif2016_64_emma_zunz.jpg


Mazut

wif2016_65_mazut.jpg


Hiroshimabend

wif2016_68_hiroshimabend.jpg


Holotrop

wif2016_71_holotrop.jpg

wif2016_72_holotrop.jpg


Ash Code

wif2016_76_ash_code.jpg


és még egy kis fesztiválhangulat:

wif2016_82.jpg

wif2016_84.jpg

további fotók erre

https://recorder.blog.hu/2016/12/11/ipari_melymerules_wroclawban_xv_wroclaw_industrial_festival
Ipari mélymerülés Wroclawban – XV. Wroclaw Industrial Festival

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr5612040485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása