Imogen Heap a kezében érzi a jövő zenéjét – Hello Tomorrow innovációs konferencia

2016.12.05. 11:07, rerecorder

imogen2_1.jpg

Idén ősszel tartották a harmadik Hello Tomorrow innovációs és startup konferenciát Párizsban, ahol néhány más zenei vonatkozás mellett Imogen Heap is bemutatta Mi.Mu nevű elektronikus zenekészítést segítő kesztyű alapú kontrollerét. Szili Noémi számol be az eseményekről.

imogen1_1.jpgImogen Heap nagyjából azóta tartozik örök kedvenceim közé, amióta hallottam a Hide And Seek című számát a The L Word sorozatban, így nem kis izgalommal konstatáltam, hogy ő lesz a Párizsban idén ősszel harmadszorra megrendezett Hello Tomorrow innovációs és startup konferencia nyitóelőadója. Imogen Heap kezdetben a Frou Frou nevű formáció tagjaként, majd 2005-ös szóló debütálását követően egyéni előadóként vált egyre népszerűbbé, mindvégig saját maga által komponált és szerkesztett számokkal. A 2000-es évek végétől több különböző kísérletező zenei projektben vett részt vagy indította azokat útjára, ezek közé tartozik a 2012-ben bejelentett zenélő kesztyű projekt. A Mi.Mu névre keresztelt kesztyű alapú kontroller az elektronikus zenei írást és előadást kívánja egyszerűbbé és emberközelebbivé tenni. Ahogy arról anno a Recorder is beszámolt, a projekt nagy visszhangot kapott a 2014-es Sennheiser Momentum kihívás keretében is. Most, további két évvel később, lehetőségem volt élőben megnézni hol tart a Mi.Mu fejlődése, és hogyan is néz ki egy zenei produkció összesen egy pár kesztyűvel (és persze Imogen hangjával) előadva.

Mivel technológiai konferenciáról van szó, nem kifejezetten koncertélményre számítottam, és a reggel kilences kedzés sem sokat segített a hangulaton, cserébe viszont részletesebb betekintést kaptam a kesztyű működési elvébe és technikai hátterébe. A bemutató rögtön egy jelentősebb technikai malőrrel indult, mivel a konferencia WiFi hálózata erőteljesen interferált a kesztyűk számítógépes kapcsolatával, ezzel azonnal rámutatva a rendszer legfőbb hiányosságára. Imogen elismerte, hogy az adatátviteli mechanizmus az, amin mindenképpen szeretnének még dolgozni a kesztyű piacradobása előtt, WiFi helyett inkább valamilyen rádiófrekvenciát alkalmazva. Az énekesnő által 2015-ben Ariana Grandénak ajándékozott pár kesztyű már ezzel a jelátviteli mehcanizmussal lett felszerelve, és Ariana többször sikerrel mutatta koncerten is be a Mi.Mu-t. Annak, hogy a konferenciára Imogen egy kevésbé kiforrott változattal érkezett, elsősorban anyagi okai vannak, az énekesnő legalábbis arra szólította fel a közönség soraiban ülő vállalkozó szellemű befektetőket, hogy támogassák a rádiófrekvenciás kesztyűtechnológia általánosabbá tételét.

imogen4_1.jpg


Ahogy a közönség lekapcsolódott a WiFi-hálózatról, kezdetét vehette a bemutató zenei része is, ami alatt Imogen először prezentálta a kesztyű alapvető funkcióit, miközben a háta mögött óriáskivetítőn követhettük mi mindent kell előzőleg számítógépen beállítani, hogy működjön is a rendszer. A zenei beállítások alapvetően az Ableton szoftver szerint működnek, erre épül rá a kesztyű saját programja, ahol az egyes mozdulatokhoz és gesztusokhoz lehet hozzárendelni a különböző sávokat és effekteket. Hála a beleépített akcelerométernek, giroszkópnak és hajlás szenzornak, háromdimenziós térben, a Mi.Mu meglepő érzékenységgel képes reagálni az előadó mozdulataira, bonyolult előzetes kalibráció nélkül. Azonban, noha a kesztyűt alapvetően "mindenki lehet zenész" felkiáltással hirdetik, a tényleges beállítás mind az Ableton, mind a saját szoftver viszonylag gördülékeny ismeretét igényli a rendszer élvezhető használatához.


A részletes technikai bemutató után végül Imogen Heap egy teljes számot is előadott, énekkel és kesztyűvel. Nyilvánvalóan az időpont és a nem túl idilli környezet is hozzájárult ahhoz, hogy ez a hangszerelés különösen magányosnak láttassa az énekesnőt, de különben Ariana Grande koncertfelvételén is hasonló a hatás. Minden egyéb díszlet híján marad a színpadon az énekes és a zene, ami egyszerre nagyon intim és szokatlan élmény. Az alak együtt mozog a zenével, a kesztyűk vezérlése gyakorlatilag tánc, főleg olyan rutinos kezeken, mint Imogené vagy Arianáé. Ugyanemiatt azonban limitált is az előadó mozgása, nem lehet bonyolult koreográfiákat, vagy akár spontán örjöngést levágni anélkül, hogy az megzavarná a zenét, amitől vizuálisan mégis kissé merev lesz az előadás. Színpadon egyelőre szokatlansága és a mozdulatok finomsága miatt nehéz hangszerként értelmezni a Mi.Mu-t. Nekem néha szinte olyan benyomásom volt, mintha Imogen csupán felvett zenére énekelne, noha első sorból nézhettem mind a kesztyű mozgását, mind azt, ahogy azt a zene a kivetített szoftver szerint is követi.

imogen3_1.jpgAzonban a Mi.Mu elsődleges célközönsége jelenleg nem is a többezer embert arénában szórakoztató profik, hanem az otthon kísérletezni vágyó és/vagy kezdő zenészek. Arról nem is beszélve, hogy amíg a fenti beszámolóban elsősorban a szokványos elektronikus színpadképhez képest értékeltem a kesztyűs előadást, a mozdulatokkal zenélés előbb-utóbb megteremtheti a saját egyedi hangzásvilágát is. Ebben a szellemben 2015-ben egy csoportos hackathon keretében ki is próbálhatták a projekthez csatlakozni vágyó érdeklődők a kesztyű különböző lehetséges alkalmazásait. A Wired beszámolója szerint a klasszikus alkalmazások mellett volt olyan, aki a mozgáskorlátozott zenészek új prespektíváját látja a projektben, volt, aki a saját basszusgitárjátékát torzította-formálta élőben, párhuzamosan a Mi.Mu segítségével. Legalábbis azok az érdeklődők, akik hajlandóak és képesek voltak kicsengetni nagyjából 5000 dollárt a workshopon való  részvételért és a pár kesztyűért. Noha a konferencián Imogen Heap "néhányszáz" dolláros elérhetőségről beszélt a jövő évtől, a Mi.Mu webshopjában jelenleg feltüntetett félpár kesztyűnkénti előrendelési ár 2500 dollár, ebből tehát három év alatt egyáltalán nem sikerült lefaragni (két kesztű vásárlása esetén öt teljes dollár a kedvezmény). Akit viszont érdekelnek a projekt részletei és kulisszatitkai, azok figyelemmel kísérhetik a kesztyű evolúcióját a projekt fejlesztői oldalán, ahol több kollaborációs felhívás is megjelent már.

A konferencia további részében is kerültek elő zenei vagy zenével kapcsolatos produkciók, és bemutatók, azonban az előadói oldalt csak két másik hasonló projekt képviselte. A Clay elnevezésű, szintén mozdulatvezérlésű zeneszerkesztő-kezelő alkalmazás alapvetően a kesztyűs megközelítés egyszerűsített változata. A rendszer kamera alapú, tehát a zenésznek továbbra is a gép előtt kell maradnia, illetőleg főleg már létező számok mixelésére alkalmas, nem újak kreálására. Előnye viszont, hogy nem igényel semmilyen extra eszközt, az alkalmazás már kint is van iPhone-ra (nyilván), ráadásul ingyen. Extra eszköz kategóriában a Clay-el együtt került bemutatásra az Obilab projekt kartonpapír dobszerkója. A teljesen analóg módon működő, de melepően korrektül szóló papír hangszer segítségével bárkiből bárhol kiszakadhat egy dobszóló. Az ötlet sikerrel szedte össze a KickStarteren célul kitűzött 50.000 eurós támogatást, a 100 euró fölött hozzájárulók idén decemberben elvileg már a karácsonyfa alatt csépelhetik is a kartont rogyásig. Az alap papírszetthez már természetesen készül az elektronikus modul is, amivel majd fel is lehet venni a produkciót és kihangosítani a dobo(zoka)t.

A konferencián bemutatkozott még több olyan projekt és cég, akik a zenét, illetve a hangot inkább eszköznek tekintik. Ezen a vonalon főleg alvásminőség-javító és meditációs/relaxációs alkalmazások merültek föl, amik azonban zenei szemszögből különösebb újdonságot csak korlátozottan jelentenek.

fotó és beszámoló: Szili Noémi


Heap egy Frou Frou-dalt, a Breathe Int adja elő Mi.Mu kesztyűvel: 

https://recorder.blog.hu/2016/12/05/imogen_heap_a_kezeben_erzi_a_jovo_zenejet_hello_tomorrow_innovacios_konferencia
Imogen Heap a kezében érzi a jövő zenéjét – Hello Tomorrow innovációs konferencia
süti beállítások módosítása