„Chicago mindig visszavár” – RP Boo-interjú

2016.09.21. 12:00, rerecorder

rp-boo-2-2015-by-wills-glasspiegel-650x433.jpg

Bár sokan a 2014-ben elhunyt DJ Rashadnak tulajdonítják, a footworköt RP Boo találta fel. A chicagói producer és táncos 1997-es Baby Come On című száma a műfaj origója, amely szinte az összes ismertetőjegyet felvonultatja: 160 bpm, egy folytonosan ismétlődő rövid hangmintarészlet, az azóta klasszikussá vált Roland R70 dobgép, tört ritmusképlet, hiperaktív mentalitás. Tökéletesen táncparkett-kompatibilis, mégis 2010-ig, a Planet Mu Bangs & Works című első footwork-válogatásig kellett várni, hogy a stílus átlépje a város határait. RP Boo viszont azóta megállíthatatlanul turnézik és ad ki új lemezeket – a legutóbbit éppen tavaly, Fingers, Bank Pads & Shoe Prints címmel. Hozzánk legközelebb a holland Le Guess Who? Fesztiválon lesz látható – ennek kapcsán interjúztunk vele a chicagói és a New York-i táncstílusok közötti különbségről, a Dance Mania kiadóról, arról, hogy mi a különbség a Teklife crew és közte és még sok másról.

- A footwork lényegében tőled eredeztethető, egészen pontosan az olyan számaidtól, mint a Baby Come On vagy az 114799. Amikor dolgoztál rajtuk, már sejtetted, hogy egy új műfaj születésénél bábáskodsz?

- Nem, egyáltalán nem.


- Ha már footwork: hogyan épült ki a színtér a Dance Mania romjain?

- A kilencvenes évek chicagói underground klubjaiban főleg ghetto house szólt, elsősorban a Dance Mania-féle vonal; mi is ezt játszottuk, mind dj-ként, mind producerként. Emiatt a közönség leginkább táncosokból állt, akik nagyon élvezték a zenét, a rá való táncolást – hamar el is kezdtek új mozdulatokat kitalálni és megosztani egymással. Pár évvel később a Dance Mania sajnos leállt, de a fiatal és tehetséges producerek, valamint a táncosok életben tartották a körülötte kialakult színteret, volt egy összetartó mag. Aztán a partikat felváltották a tánccsoportok összecsapásai, amik szintén segítettek abban, hogy ez az egész fennmaradjon.


A FOOTWORK TÖRTÉNETÉT EBBEN A CIKKBEN MUTATTUK BE.


- Hogyan gyorsult fel a tempó egészen 160 bpmig? A ghetto house és a Dance Mania-megjelenések nem igazán mentek 145 bpm fölé.

- A különböző tánccsoportok között a bevett rutin része volt felgyorsítani a számokat, hogy más koreográfiát tudjanak készíteni hozzájuk vagy, hogy ezzel is kitűnjenek a többiek közül. Egyre többen alkalmazták, aztán a dj-k is elkezdték így játszani azokat a dalokat, amik amúgy is felcsendültek minden footwork táncversenyen. Emiatt pedig még több producer jött rá, hogy így is lehet, írhatnak ilyen gyors számokat. Nekem kicsit nehéz volt hozzászoknom, mert nagyon kihozta az adott táncos mozgásában rejlő hibákat.


rp_boo_classiscs_image.jpg- Saját bevallásod szerint a Planet Munál megjelent EP-d, a
Classics egyfajta összegzése volt a footwork evolúciójának, bemutatva, hogy hogyan fejlődött a műfaj. Miért érezted a szükségét egy ilyen kiadványnak?

- Sok interjúban kérdezték tőlem, hogy milyen volt a footwork, még mielőtt világhírű lett volna, a kezdetekben. A Bangs & Works (a Planet Munál megjelent első fontos footwork válogatás, többek közt Traxman, DJ Diamond, DJ Rashad és RP Boo számaival – a szerk.) megjelenése után már egy dj sem tudta igazán bemutatni, annyira gyorsan változtak a hangzások és persze mindenki aktuális akart maradni, megmutatni, hogy ő is tudja, mi megy éppen a klubokban. Én máig szeretem azokat a számaimat játszani, amikből lényegében kialakult a footwork és úgy döntöttem, hogy pár klasszikust felteszek az EP-re is: részben mert a tempók változatosabbak, 145-160 bpm körül mozognak, másrészt pedig akkoriban készültek, amikor már nem volt Dance Mania és hátha így a kiadó régi számai visszakerülnek a dj-k lemezes táskájába, az új számokkal együtt. A dj-knek így ráadásul több szám áll rendelkezésére, a szettekben egyszerre lehetnek jelen a klasszikus és a legújabb dalok. A Classics EP nem csak azért jött ki, hogy ezek a zenék megőrizzék a szavatosságukat, hanem azért is, hogy a producereknek segítsen újraalkotni zenéket a megfelelő tempón, valamint mindenkit arra inspiráljon, hogy új zenéket fedezzen fel.


- Hogyan összegeznéd a műfaj eddigi fejlődését? Miben különbözik a te stílusod attól, amit mondjuk a Teklife-hoz kapcsolódó producerek csinálnak?

- Én vagyok az egész forrása, amiből mások merítenek, nagy tiszteletben tart mindenki a színtéren belül. Mondhatni egy professzor vagyok, aki képes a legtöbbet kihozni a tanítványaiból. DJ Rashad mondta mindenkinek azt, hogy ha kíváncsi vagy milyen az igazi footwork, hallgasd meg RP Boo-t és ő majd arra inspirál, hogy a legjobb formádat hozd.

rpboo0829.jpeg


- A számaid sokkal strukturáltabbak, mint a legtöbb másik footworkproduceré. Szándékosan, vagy csak így alakult?

- Így alakult, de aztán rájöttem, hogy ez az én stílusom és kitartottam mellette, már csak azért is, mert annyira népszerű volt, máig rengeteg helyre hívnak játszani. Volt idő, amikor nem tudtam úgy elmenni egy chicagói underground klubba, hogy ne kellett volna beállnom a pultba, még ha csak egy kis időre is. Ghetto house, booty house, footwork – minden volt a szettjeimben.


rp_boo_bangs_893215.jpg- Habár a nyolcvanas évek óta dj-zel és írsz számokat, az első
Bangs & Works-válogatásig nem igazán kaptad meg a téged megillető elismerést. Mit gondolsz, miért? Mert nem igazán voltál hajlandó klubokban játszani, inkább csak táncpárbajokon?

- Akkoriban keményen dolgoztam és mellette nem igazán volt időm még dj-zni is. De sosem álltam le a dalírással és amikor lehetőségem volt lejátszani őket bárhol, a reakció mindig az volt, hogy „wow!” – még jobban, mint az előző alkalommal.


- Még mindig szoktál footworkölni? Hogyan foglalnád össze a New York-i és a chicagói táncstílusok közti különbséget?

- New Yorkban inkább a klasszikus hiphopos, b-boyos mozdulatok a népszerűek, míg Chicagóban a footwork. A kettőben csak annyi a közös, hogy mielőtt az előbbi stílus képviselője a földön belekezdene a breakdancelésbe, mindig villant egy-két menő footwork mozdulatot – amelyekből egyébként lényegében kialakult a chicagói iskola is. Máig szoktam táncolni egyébként, főleg ha olyan országban lépek fel, amelynek a lakói nem igazán láthattak még hasonlót testközelből.


- Mesélj a dobgépedről, a Roland R70-ről. Szinte már legendás a kapcsolatotok.

- A Roland R70 volt az első dobgép, amit közelről láttam és mivel tetszettek a belőle előcsalható hangok, eldöntöttem, hogy veszek egyet. Viszont nem a gyári beállításokkal kaptam meg, amiről akkoriban nem tudtam, de nem is számított: boldog voltam, hogy birtokolhatom, és igazából a hangzások is tökéletesek voltak számomra. Elkezdtem kiismerni, aztán évekkel később megismertem valakit, akinek szintén volt egy Roland R70-e, amiben nem változtatta meg az eredeti gyári beállításokat. Elkezdtünk szórakozni a hangok szerkesztése móddal, akkor jöttem csak rá, hogy az enyém más, mint az övé, de úgy voltam vele, hogy ha nekem így jó, miért változtassak?


rp_boo_mbip5558-rpboo.jpg- A footwork színtéren belül egyfajta kívülállónak tűnsz, hiszen nem tartozol egyetlen csoporthoz vagy hasonlóhoz sem. Van ennek bármi különösebb oka?

- Amikor rádöbbentem, hogy lényegében én voltam az egész stílus forrása, úgy döntöttem, hogy inkább vezető vagyok, mint csapatjátékos. Senki sem vonja kétségbe a zeném fontosságát.


- Az első
Bangs & Works-válogatás óta a footwork nemzetközileg is népszerű stílus lett, sok képviselője, mint például DJ Spinn, már elhagyta Chicagót és inkább turnézik. Nem félsz, hogy az, hogy a műfaj legfontosabb alakjai már nem tartózkodnak a városban, visszaüt majd?

- Egyáltalán nem, mert azok, akikkel együtt kezdtük el építeni a színteret tudják, hogy elvisszük a hírét szerte a világban és Chicago mindig visszavár minket, az otthonunk egyben a rezidenciánk is. Az, hogy turnézunk szerte a világban, igazából csak segít, hogy ez az egész átlépje a város kereteit és még jobban kinője magát. Chicago a footwork bölcsője – a központok helyszíne változhat, de a bölcsőé soha.


- Ismersz olyan regionális színtereket, amelyek hasonlítanak arra, amely nektek van Chicagóban? Ott van például a shangaan electro, ami stílusban és táncokban is hasonlít a footworkre, mégsem valószínű, hogy az hívta volna életre.

- Afrika! Hiába vagyunk máshol a világban, értjük egymást.


- Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy az fogott meg a house-ban, hogy órákig lehetett játszani, mert össze lehetett mixelni a számokat. Hatással volt ez a dj-szettjeidre?

- Ugyanazt a formulát követem, amilyenben először találkoztam a Chicago house-szal. Próbálok minél változatosabb szetteket játszani, amikben nem csak footwork van, hanem mindenféle táncolható stílus, jól összemixelve. A specialitásom az a fajta misztérium, amikor nem tudod, mi fog történni veled a szettem közben! Az emberek belenéznek, majd ottragadnak a tánctéren, garantálom, hogy a szettjeim egy egészen új világot teremtenek, haha!


rp_boo_0d2d2e03.jpg


- Melyik fiatal tehetségekre érdemes jelenlegi odafigyelni szerinted?

- Ha a fiatalt nem a korra értjük, hanem arra, hogy mióta adnak ki zenéket vagy hogy nem volt még alkalmuk valamilyen nagyobb platformon megmutatni a tehetségüket, rájuk: DJ Emo (Chicago), DJ Acey (Chicago), DJ Avery (Chicago), Sonic D (Los Angeles), Cakedogg (Los Angeles), Swisha (Los Angeles), Kush Jones, DMY, TeddMan (Japán), DJ Compton, DJ Surly (Új-Zéland), DJ Jelen (Chicago), DJ Darryl (Chicago), DJ Keese (Chicago), DJ Spaulding (Chicago), DJ Rome (Chicago).

interjú: Kollár Bálint


RP Boo a november tizedike és tizenharmadika között megrendezett holland Le Guess Who? Fesztiválon fog fellépni, mint a Suuns egyik meghívott vendége. Mellette olyanok játszanak majd még a négy nap alatt, mint DJ Nigga Fox, Jessy Lanza, Alessandro Cortini vagy Samuel Kerridge.


a tavalyi lemezről való Bangin' On King Drive klipje: 


és egy Boiler Room-os dj-szett: 

https://recorder.blog.hu/2016/09/21/_chicago_mindig_visszavar_rp_boo-interju
„Chicago mindig visszavár” – RP Boo-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr7611732673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása