Megtört a jég, tizenhat év után tényleg itt az Avalanches új lemeze!

Dobpergééés: az ausztrál hangmintazsonglőr kollektíva, az Avalanches közel tizenhat év után, július 8-án végre előrukkol második albumával. Ha úgy vesszük, ez a bő másfél évtized annyira nem sok, hiszen volt, aki több mint negyven évet hagyott ki, de a (jelenleg háromtagú) melbourne-i formáció hiátusa mégis kirívó eset: a debütáló lemezük, a 2000-ben kijött Since I Left You ugyanis egybeesett az internet globális térhódításával, márpedig, mint tudjuk, az internet nem felejt, így folyamatosan napirenden volt a "mikor lesz már új Avalanches-lemez" kérdés. Amire a brigád előbb nem akart, majd nem tudott válaszolni, egészen mostanáig. A kérdés pedig most már az, lesz-e olyan jó a második lemez, mint a sample-alapú popzenét lélegzetelállítóan új szintre emelő, azonnal kanonizált debütálás. A Wildflower első beharangozó dala alapján nem lenne fair ítéletet mondani.

A Since I Left You a maga nemében egyedülálló képződmény, a több ezer (a Wikipédia szerint 3500 körüli) hangminta felhasználásával, két év alatt összerakott, üdítően eklektikus, vibráló és lökött kollázsdal-gyűjtemény a 2000-es évek első évtizedének egyik legjobb lemeze. És sokáig úgy nézett ki, tényleg nem lesz párja, az Avalanches olyan magasra rakta a lécet a maga számára, hogy - érthető módon - a következő ugrásnál megtorpant. Elvileg - hivatalosan - 2005 táján csak nekiveselkedtek, és ezzel vette kezdetét a második Avalanches-lemez saga, számolatlanul sok ígérgetéssel, hogy tényleg hamarosan érkezik, és ugyanannyi csalódással, mert soha nem jött. De a sajtó - és általuk a közönség - kitartott az Avalanches mellett, és szerencsére a formáció sem adta fel; azt ugyan sokáig nem lehetett tudni, mi zajlik valójában a háttérben, de szórványos életjelekből (nagy ritkán egy mixtape, egy remix, vagy épp musical-betétdal) arra lehetett következtetni, hogy az Avalanches létezik, így lehetett hinni abban is, hogy készül az a lemez. Aztán az utóbbi években már egyre több infót csepegtettek: számcímeket (Frank Sinatra, The Stepkids), album munkacímeket (On A Saturday, Friday Night Fever) és dalszövegrészleteket osztottak meg(keringettek keringettek, és állítólagos közreműködők is (mint a rapper Danny Brown, vagy Jennifer Herrema, a Royal Trux zenekar énekes-gitárosa) nyilatkoztak a lemezről, de az első igazán meggyőző jelre egészen idén áprilisig kellet várni, amikor az Avalanches bejelentett néhány fesztiválfellépést (utoljára 2007-ben adtak koncertet). Ez egészen nyilvánvalóvá tette, hogy lesz lemez, aztán múlt héten közzétettek egy videót Since They Left Us címmel - hahaha -, ami után ezt teljesen biztosra lehetett venni.

És láss csodát, július 8-án, Wildflower címmel, az XL gondozásában (akik ugyancsak kitartottak mellettük) minden kétséget kizáróan megjelenik az Avalanches második stúdióalbuma, rajta 22 dallal (ennyi idő után ez a minimum). Alább a borító és a számlista, amiből látszik, hogy a korábban megszellőztetett számcímek és közreműködések mind helytállóak voltak, utóbbiak sora a lemezen további, izgalmasnak tűnő vendégszereplések (többek közt Jonathan Donahue a Mercury Revből, Warren Ellis a Nick Cave And The Bad Seeds-ből, Toro Y Moi) bővül.

01. The Leaves Were Falling
02. Because I'm Me
03. Frankie Sinatra (featuring Danny Brown & MF Doom)
04. Subways
05. Going Home
06. If I Was a Folkstar (featuring Toro y Moi)
07. Colours (featuring Jonathan Donahue)
08. Zap!
09. The Noisy Eater (featuring Biz Markie & Jean-Michel Bernard)
10. Wildflower
11. Harmony
12. Live A Lifetime Love
13. Park Music
14. Livin' Underwater (Is Something Wild)
15. The Wozard of Iz
16. Over the Turnstiles
17. Sunshine
18. Light Up
19. Kaleidoscope Lovers
20. Stepkids (featuring Jennifer Herrema & Warren Ellis)
21. Saturday Night Inside Out (featuring Father John Misty)
22. Frankie Sinatra (Extended Mix)

Hogy szinte már sok legyen a jóból, a lemezről egy dalt teljes egészében megismerhetünk, ráadásul rögtön klippel: a Danny Brownnal és MF Doommal közös Frankie Sinatra részeges sramli-hiphopjára a Fleur & Manu páros rendezett viccesen apokaliptikus paintball-csatás videót. Ami a dalt illeti... nos, ha azt mondjuk, jobbat vártunk, az igazságtalan lenne, és nem őszinte; ennyi idő után az elvárások nem lehetnek valósak, ahogyan konkrétan megfogalmazhatók sem. Megelégszünk annyival, hogy tizenhat év után itt egy új Avalanches-szám, elhamarkodott ítélet helyett pedig inkább megvárjuk a teljes lemezt, ez az egy hónap már nem oszt, nem szoroz.