„Visszaküldte az első négy dalt és teljesen lehidaltam” – Poniklo Imre (Amber Smith)-interjú

2016.05.13. 15:30, rerecorder

img_9196.JPG

Ma már Magyarországon is kezd divatba jönni az a jó tízéves koncerttrend, hogy klasszikus előadók elejétől a végéig végigjátsszák klasszikus lemezeiket (például az Anima tavaly adta elő a Shalomot). Poniklo Imre zenekara, az Amber Smith tavaly ünnepelte 15. születésnapját (legutóbbi, hatodik, Modern című albuma is 2015-ben jelent meg), idén viszont a 2006-os, áttörést meghozó rePRINT album lett tízéves, amit az Amber holnap, május 14-én játszik el eredeti dalsorrendben, teljes terjedelmében (és mai felállásában, a nyitóképen a 2006-os zenekar látható). A Cocteau Twins-es Robin Guthrie által kevert lemezről beszélgettünk és előkerült a tervezett, eredeti lemezborító is!

- Mennyire voltál Cocteau Twins-rajongó?

reprint.jpg- Őszintén? Semennyire. Németh Robi adta meg Robin e-mail címét, mert úgy volt akkoriban, hogy a HS7 is fog vele dolgozni, amiből aztán nem lett semmi – pedig elég bizarr párosítás, kíváncsi lennek rá! Utána sem lettem rajongó, inkább Robin saját szólódolgait hallgattam, adott is egy cd-t, amikor találkoztunk.


- Hogyan zajlott az első telefonbeszélgetés és milyen volt együtt dolgozni Guthrie-val?

- Érdekes, teljesen természetes volt a beszélgetés, bár izgultam. De nagyon kedves és közvetlen volt. Vele volt az első alkalom, hogy a keverő ember egy teljesen másik országban van, semennyire nincs rálátásunk arra, mit csinál a dalokkal és mindez nagyon izgalmas volt. Emlékszem, amikor cd-n, igen ekkor még bőven így ment, visszaküldte az első négy dalt, teljesen lehidaltam. A White-tól kirázott a hideg, és az első dalt, a Chemistry/Arithmetic-et is teljesen átszabdalta.


- Miben egyeztetek meg, teljesen szabad kezet kapott?

- Igen, totálisan. Most, ahogy említed, ezt ki is emelte az első beszélgetés alkalmával.


- Tartottátok a kapcsolatot, követte a zenekar későbbi karrierjét?

- Egy ideig igen, sőt 2005 nyarán fel is léptünk közösen a Kultiplexben, elvittük ebédelni, beszélgettünk gitárokról, mondta, hogy majd egyszer megmutatja az ő Jazzmasterét, ha meglátogatom. Néha megfordul a fejemben, hogy dolgoznék vele megint, de azóta egyetlen lemeznél, sem amber smith, sem más projektnél nem gondoltam, hogy passzolna ez a sound.


- Miért esett a választás a Kalinkaland kiadóra? Mit ígértek? Beváltotta a lemez a te személyes hozzá fűzött reményeidet?

pict0266.JPG- Akkor mar öt éve nyomtuk, és nagyon sokszor elmondtuk, amiben kicsi túlzás sincs, hogy 2002-2006 között sokkal könnyebb volt Német- és Franciaországban turnét szervezni, lemezszerződést kapni. Sokat játszottunk kint és a korábbi kiadónk, a Firestation nem annyira tudott azonosulni ennek a lemeznek a hangulatával, ezért a Kalinkaland mellett döntöttünk (jobbra Imre a kiadóvezetővel). Az elvarást a korábbi promóhoz méreteztem, de jócskán felülmúlta. Több magazinban is szerepeltünk, cd-mellékleteken is megjelentek dalok a lemezről. Ez akkoriban meg szokás volt! (nevet) Jogosították a dalokat Németországban. A DCRC-n, ami a német kollégiumi rádiók listája, elsők is lettünk, ami nem tudom, mennyit jelent, de bármennyit is, jól esik!


- Hogyan emlékszel vissza a tíz évvel ezelőtti budapesti indie-színtérre? Mennyit változott a helyzet ahhoz képest mára?

- Én nagyon izgalmasnak éltem meg azt a színteret tíz éve, de valószínűleg ugyanazokat a köröket futják le a mai srácok, Ivánék vagy a Middlemist Red. Mi, a Puzzle vagy a Moog hasonló külföldi turnékat nyomtunk, mint ők ma, legalábbis ezt feltételezem. Ami egyébként egy nagyon szuper dolog!


- Te melyik lemezt hallgatnád meg a legszívesebben elejétől a végéig élőben?

- Sajnos csupa olyat, amire már nincs esély. Például a „Heroes”-t Bowie-tól, a Country Life-ot a Roxy Music-tól vagy a Dog Man Star-t a Suede-től, de Butler-ral!


- Akivel nemrég amúgy személyesen is találkoztál! Ez utóbbi lemezt én is megnézném élőben, és még ne adjuk fel, hátha egyszer. És ha nagyon gondolkozol, eszedbe jut egy olyan, amire még van jó esély?

- Hmm, várjunk csak. Tudom, hogy épp most volt ilyen turné, de egy Holy Bible-t egyben megnéznék a Manic Street Preachers-től, vagy valamelyik Divine Comedy-lemezt is. Mondjuk az A Short Album About Love-ot, vagy a Fin de Siecle-t. Esetleg a Doves, ha eljátszaná a Last Broadcastot.

interjú: Dömötör Endre


a koncert, amin a zenekar aktuális felállása játssza a rePRINT dalait (néhányat küzülük először) május 14-én lesz a GMK-ban, Facebook-eseményoldala


a rePRINT fel nem használt eredeti borítótervei („ezek kevésbé tetszettek akkor”), amit – mint ahogy minden más Amber Smith-covert, a Recorder laptervezője, José Simon készített:

reprint3.jpg

reprint4.jpg

reprint5.jpg

reprint6.jpg

a rePRINT teljes egészében: 


és a 7" kislemezen is megjelent Hello Sun klipje: 

https://recorder.blog.hu/2016/05/13/_visszakuldte_az_elso_negy_dalt_es_teljesen_lehidaltam_poniklo_imre_amber_smith_-interju
„Visszaküldte az első négy dalt és teljesen lehidaltam” – Poniklo Imre (Amber Smith)-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr158714322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása