Az ebédlőben is rendszeresek a koncertek - Külföldi zenesulik, avagy mások hogyan csinálják?

2016.05.08. 16:31, wordrecorder

andras_upor_kep.bmp

Ellenére annak, hogy – akárcsak bármely más művészeti ággal, úgy – a pop- és rockzenével kapcsolatban még mindig él a született tehetségként előbukkanó zsenik mítosza (á la Hendrix), a populáris zené(lés)t is oktatják szerte a világban, iskolai keretek között. Ennek jártunk utána négy fiatal magyar zenész (Hegyi Dóra, Hien, Jónás Vera, Upor András) segítségével, akik maguk is kipróbálták hogyan működnek a külföldi zeneiskolák. Zene és iskola fókusztémánk (a 40. Recorder magazinból) újabb cikke a külföldi zenetanulási lehetőségeket mutatja be.

Felső szinten első kézből

Érdemes a felsőoktatás felől indítani, hiszen ez az iskolai rendszernek azon szintje, ahol az általunk megkérdezett zenészek tapasztalatokat gyűjtöttek. Az egykor a Megasztárban feltűnt Hien két évvel ezelőtt nyert felvételt a világ leghíresebb ilyen jellegű zeneiskolájába, a bostoni Berklee College-be. A hetven éve működő kollégiumról talán elég annyit elmondani, hogy az itt végzettek eddig több mint 250 Grammy-díjat kaptak, szóval tényleg a legszűkebb elit adja a Berklee alumnit. Hien elmondása szerint „ilyen jellegű egyetemi könnyűzenei képzés itthon nincsen”, ezért egyértelmű volt, hogy „ha ezen a szinten szeretném tanulni, akkor külföldre kell mennem.”

berklee3.bmpA képzés maga természetesen nem nélkülözi az alapokat, „a hangszereléstől, a zenekari gyakorlaton át rengeteg szakmai tantárgyat tanulunk”, de ami talán a legfontosabb, hogy „már maga a környezet is nagyon inspiráló, hogy mást ne mondjak az ebédlőben is rendszeresek a koncertek, amiket a diákok adnak egymásnak.” Ezt a kötetlen hangulatot kiemelte Hegyi Dóra is, aki a Cardiffban található University Of South Wales zenei képzésén tanult. Az énekesnő szerint (aki már több remek elektronikuszenei közreműködést tudhat maga mögött) „itthon a gyakorlati vizsgákra rengeteg különböző stílusú zeneszámot kell megtanulni”, míg az ottani képzésen „rengeteg teret hagytak az önálló kreativitás kibontakoztatásának és főként az intuitív feladatmegoldásnak.”

Maga a képzés egyébként minden megkérdezett szerint nagyon sokrétű, az alapnak tekinthető zeneelméleti, hangszeres gyakorlati és előadóművészeti kurzusokon túl a produceri munka, az alkalmazott zene és úgy általában a zeneipar különböző szegmensei is megjelennek a tananyagban. „Az idő jelentős részében önálló munkát vártak el tőlünk” – mondta Upor András, aki a Goldsmiths, University Of London Popular Music képzését végezte el, de Hien is maga állítja össze az órarendjét a Berklee-n. András azért jelentkezett Londonba, mert úgy érezte, „hogy a Popular Music pont azt fogja lehetővé tenni, ami itthon hiányzik, hogy egyetemi szinten foglalkozhassak a könnyűzenével és ne csak a hangszeres tudás elsajátításán keresztül, hanem elméleti és gyakorlatias zeneipari tudást is szerezve.

Nem csak a színpad van

Talán a leginkább szembetűnő, mindenki által kihangsúlyozott jellemzője a külföldi képzéseknek azok gyakorlatiassága volt: az, ahogyan megpróbálták bemutatni a zeneiparon belüli lehetőségek különböző irányait a diákoknak. Upor András elmondása szerint „a magyar oktatási rendszer után elég nehéz volt megszoknom, hogy itt sokkal inkább az infrastruktúrát, inspirációt és nagyon sok különböző zenei szakmába való betekintést kaphatunk és nekünk kell megtalálni, hogy mik azok a területek, amelyekkel igazán elmélyülten szeretnénk foglalkozni.” A Berklee-n pedig „nemcsak a zenére, de a könnyűzenei életben való helytállásra is felkészítenek”, ami persze nem meglepő egy olyan iskola esetében, ahol a tanári kar egy része maga is benne van a nemzetközi zenei élet körforgásában. A nemzetköziséget kiemelte Hegyi Dóra is, illetve Jónás Vera is részben ezért választotta a London Center Of Contemporary Music képzését.


jonas_vera.bmpAhogyan ő fogalmaz a brit iskoláról:„nagyon arra nevelt, hogy a zenéből sokféle módon meg lehet élni, nemcsak világsztárként, de úgy is, ha megtanulsz jól hangszerelni, vokálozni vagy reklámzenét írni. Megmondták, hogy nem fogunk mindannyan színpadon kikötni, de elérhető, hogy mindenki megéljen a zenéből valamilyen módon. Ez nagyon fontos dolog.” Mindeközben pedig workshopokat, beszélgetéseket szerveztek, ami sokat segített a kapcsolatépítésben is.

A megkérdezettek mindegyike talált olyan iskolatársakat, akikkel jól ment az együtt zenélés, sőt akár közös zenekart is alapítottak, mint ahogy tette Jónás Vera a Pyjama Sessions néven időnként koncertező együttesével, amelynek egyik tagja, Maria Chiara például a These New Puritans turnézongoristája is volt. De saját hangjuk megtalálásában is segítségükre voltak a kint eltöltött évek. Upor András és Jónás Vera is részben ott írták meg első lemezük dalait, Hien a folyamatban lévő képzéséről pedig úgy gondolja, hogy a legtöbbet saját dalainak hangszerelésén td fejleszteni, és mint mondja „az elektronikus zene terén annyi új tudásra tettem szert, ami egyre közelebb visz a saját világomhoz.” Ezt a többlettudást emelte ki Hegyi Dóra is, aki remekül felszerelt stúdiókban tanulhatta ki a zene technikai hátterét.


NA ÉS MI A HELYZET ITTHON? ZENEOKTATÁS MAGYARORSZÁGON.

hegyi.bmp

Már a gyerekeknél el lehetne kezdeni

A külföldi zeneoktatás talán leghíresebb és legegyedibb példái azonban nem a különböző felsőfokú képzésekhez kötődnek, hanem éppen az alap- és középfokú oktatáshoz. A skandináv országok, élükön Svédországgal verhetetlenek, ha az iskolai zenélésről beszélünk. A svéd popzene sikerét nagyon sok faktornak lehet tulajdonítani, de elsőszámú oka minden bizonnyal az ország egyedülálló zeneoktatási modellje. A negyvenes években indított délutáni zenei képzéseknek a nyolcvanas évekre a pop-rockzene is szerves részévé vált, miközben a gyerekeknek kompletten felszerelt stúdió és hangszerpark áll a rendelkezésükre, hogy kedvükre zenélgessenek, műfajonkénti képzést kapjanak vagy akár magukat a hangszereket is olcsón kibérelhessék. A mindenki számára nyitott (ugyan mostanában már néha – megfizethető – tandíjassá váló) rendszerben a svéd gyerekek nagyjából 30%-a vesz részt teljesen ingyen. Nem csoda, hogy az ország évtizedek óta megállás nélkül ontja magából a popzenei sikerembereket, legyen szó a háttérben ügyködő producerről (Max Martin), a mainstreamben robbantó zenekarról (Ace Of Base) vagy éppen alternatív popelőadóról (Lykke Li). Az 1999-es …Baby One More Time óta húsz (!) Billboard slágerlistavezető dalt jegyző Martin maga is részt vett gyerekként ilyen zenei kurzusokon, és amikor a sikerei titkáról kérdezték, csupán annyit mondott: „mindent az állami zenei oktatásnak köszönhetek.

Persze Skandinávia más országai is élen járnak e tekintetben. Finnországban például a kötelező hangszeroktatás mellett az iskolai zenekarok alapítására és támogatására is odafigyelnek és a legtöbb iskolában elérhetőek a leggyakrabban használt hangszerek. Bár finn popzenei csodákról ritkábban hallunk (a komolyzenei közegben már annál inkább jelen vannak), ez nem jelenti a rendszer kudarcát, hiszen alapvetően nem is világsztárok kinevelése a cél. A finn modell lényege -ahogyan egyébként a svédé is- valójában az, hogy a művészeteket, azon belül is különösen a zenét, a zenélést a felnőtté válás során és később az életben is hasznos tudásként éljék meg az emberek. Mindez nemcsak zenészi karriereket indíthat be, de az egész társadalom számára értékes készségeket és szemléletmódot biztosít, az egyénnek pedig legrosszabb esetben is feloldódást a hétköznapokban.

Csada Gergely
fotókreditek: Králik Dániel (Hegyi Dóri), Talaber Géza (Jónás Vera), Micsoda Dániel (Upor András)

https://recorder.blog.hu/2016/05/08/az_ebedloben_is_rendszeresek_a_koncertek_kulfoldi_zenesulik_avagy_masok_hogyan_csinaljak
Az ebédlőben is rendszeresek a koncertek - Külföldi zenesulik, avagy mások hogyan csinálják?

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr98696274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.