A Žagar 15 évének 15 legemlékezetesebb pillanata

2016.05.05. 11:00, Frontrecorder

zagar_press_2016_2.jpg

Idén tizenöt éves a kortárs hazai elektronikus popzene állócsillaga, a Žagar. Másfél évtizedes fennállását a zenekar nagyszabású best of-koncerttel ünnepli május 12-én a Budapest Parkban, a jubileumhoz csatolva pedig íme eddigi pályafutásuk emlékezetes sztorijainak best ofja, melyet az alapító Zságer Balázs állított össze személyes visszaemlékezéseiből és archív fotókból.

1. Mavu

A kétezres évek elején többször is meghívást kaptunk egy kis dél-olaszországi klubtól, Barihoz közel valahol az olasz csizma sarkában. Amikor először utaztunk le oda, egy olívaültetvény kellős közepére transzportáltak minket az olasz szervezők egy masseriába. A fellépés előtt egy héttel érkeztünk és úgy volt, hogy majd a nyitó bulin játszunk, azonban a klub még félkész állapotban volt, és kiderült, hogy egy teljesen üres, berendezés nélküli szobában kell majd valahogy megszállnunk. Pár óra elteltével a szervezők elkezdtek raklapokat felhordani a szobánkba, hogy majd azon fogunk aludni... Aztán valahogy megoldották a helyzetet és egy napfényes hetet töltöttünk itt, a klub neve pedig Mavu, amiről később egy szám is született.


2. Parachute


Már majdnem kész volt az első lemezünk, a Local Broadcast, amikor azt a hírt kaptam, hogy az egyik legjobb barátom egykori barátnője meghalt siklóernyőzésben Franciaországban. Nagyon megindított a dolog és még aznap este feljátszottam a Parachute To Eternity című számot, ami aztán a debüt lemezünk intrója lett. A barátomat Somogyi Kristófnak hívják, aki aztán később Kemuri néven a zenekar VJ-je lett. A jubileumi koncerten is ő fog vetíteni Karcis Gáborral kiegészülve.


3. Stereoleto

Az orosz Stereoleto fesztiválon játszottunk Szentpéterváron, ahol hajnali 2-3-ra tettek be minket a fesztivál line-up-jába. Mi próbáltuk firtatni, hogy nem tudják-e előrébb hozni a fellépést, de aztán kiderült, hogy ott éjfélkor még világos van... Mivel elég jó idő volt, inkább a kinti kisebb színpadot választottuk a benti helyett, ami, mint később kiderült, jó döntés volt, mert rengetegen gyűltek össze a színpadunk előtt, de a hajnali koncert igazi meglepetése az volt, hogy az orosz közönség együtt énekelte velünk a Wings Of Love-ot.

zagar_-st_petersburg.jpg


4. Hátrafelé nyilazó lovasok

Egy moszkvai koncertünk mellé az ottani kultúrintézet egy filmfesztiválos fellépést is szervezett. Ezen a filmfesztiválon Fligauf Benedek Dealer című filmje is jelölve volt, de az csak később derült ki, hogy a fesztivál Szibéria egyik leghidegebb pontján lesz, Hanti-Manszijszkban, ami a feltételezett egykori magyar őshaza. Már a megérkezésünkkor is furcsa dolgok történtek itt: világító pálmafák és jégszobrok voltak az utcákon, mindenütt hó és sötét. Az első ember, akivel találkoztunk elkezdett Kádár Jánost utánozva magyarul beszélni, aztán kiderült, hogy Magyarországon volt anno katona. A hotelszobák falain hátrafelé nyilazó lovasok képei voltak kint, a koncertünk alatt pedig népviseletbe öltözött emberek fakardoztak a közönség soraiban. Életem egyik leghidegebb és egyben legkülönösebb turnéélménye volt.

zagar_khantymansisk2005.jpg


5. Vihar előtt

Az első igazi nagyszínpados koncertünkre készültünk a Balaton Soundon az Underground Dívákkal, amikor a délutáni órákban Zamárdi piros viharjelzést kapott. Akkora szél volt, hogy a katasztrófavédelem nem engedélyezte, hogy az emberek a sátrakban tartózkodjanak, mindenki a szabadban várta, hogy alakul a szombati fesztiválnap hátralévő része. A mi koncertünk ideje pedig rohamosan közeledett és már le is mondtunk róla, gondoltuk ez a mi szerencsénk, itt játszhatnánk Fatboy Slim előtt és helyette a backstage-ben kuksolunk a vihar miatt. Aztán a koncert közeledtével elkezdett csitulni a szél és szabad utat kapott a fesztivál is. A pályafutásunk egyik legjobb koncertjét adtuk, szemben a Balaton felett lemenő vörös Nappal.

zagar_balaton_sound_2008-1.jpg


6. Páncélszekrény

Egy másik olasz turnén történt, hogy a tikkasztó hőségben már több napja könyörögtünk a szervezőknek, hogy vigyenek le minket a tengerpartra. Ők pedig csak olyan olaszosan mindig azt válaszolták, hogy jó-jó, majd megoldják. Több nap kérlelés után aztán egyszer beállított egy kis furgon, amiben ülések híján csak hátul a zárt raktérben fértünk el, de úgy, hogy az ajtót résnyire nyitva hagyva és azt fogva kellett utaznunk. A sofőrt ez nem nagyon hatotta meg, mert úgy hajtott a szerpentineken, mintha téglát szállított volna - a kanyarokban majdnem kiestünk a kocsiból. Az volt a deal, hogy levisznek minket a partra, de segítünk egy kis dologban odafelé. Az a "kis dolog" nem kevesebb volt, mint egy páncélszekrény berakása a kocsiba egy helyi olasz család garázsában. Na ezen teljesen kiakadtunk - otthagytuk őket és lesétáltunk a partra.

zagar_italy.jpg


7. Vihar után

A Budapest Parkban játszottunk egy forró nyári napon, és a szervezők már a beálláson említették, hogy vihar várható a koncert ideje alatt. Ez sajnos kicsivel a koncert fele után be is következett - le kellett állítani a bulit. Aztán az eső gyorsan elállt, de a színpad már alkalmatlan volt a koncert folytatására. Nagyon nagy űr maradt bennünk, úgy éreztük, hogy ez egy igazán jó koncert lehetett volna, ha nem szakítja félbe a vihar. Aztán kitaláltuk, hogy mivel egy csomó ember ott maradt a közönségből, eljátszunk pár számot akusztikusan a színpad előtt. Egy szál akusztikus gitárral és pár ütőhangszerrel kimentünk hát az emberek közé, talán a Never The Same-et és pár másik dalt nyomtunk el így. Kicsit enyhítettünk a rossz érzésen, és azt hiszem, emlékezetes maradt annak, aki ott volt.

zagar_park_vihar_uta_un.jpg


8. Ellopott koncert

A 10. évfordulónkra Miki357 videós stábja szeretett volna egy koncertfilmet készíteni. Rengeteg anyagot fel is vettek a készülődésről, meg mindenféle backstage jeleneteket. A koncert jól sikerült, komoly látványt sikerül összehoznunk, meg a Trafóban egyébként is mindig jók a koncertjeink. Aztán pár nappal a buli után, mikor az utómunkára került volna sor, az egyik filmestől ellopták a hard disc-eket egy szórakozóhelyen, így sajnos soha nem valósult meg a film.


9. My Own Dub

Egy londoni filmes suliba járó barátom a diplomafilmjéhez kért tőlem zenét. Csináltam pár betétdalt, de a főcímzenében nem tetszett neki a vonós – túl romantikusnak találta  -, így aztán kicseréltem akusztikus zongorára. Aztán kicsivel később újra meghallgattam a szám eredeti vonós változatát és My Own Dub címmel elkezdtük játszani nyitószámként a koncerteken. A Cannot Walk Fly Instead lemez készítésekor úgy döntöttünk, hogy ezt a számot is feltesszük az albumra, de az utolsó simításoknál jött az ötlet, hogy vegyünk fel hozzá egy gospelkórust. A lemezre aztán Wings Of Love feat. Underground Divas címmel került fel a szám.


10. Kékhalál

Ugyan az Apple gépekre annyira nem jellemző ez a kifejezés, de az enyémmel egyszer megtörtént, ráadásul egy fesztiválfellépés húszperces beállása alatt. Igazából nem is kékhalál volt, hanem teljesen feladta a gép, ami annak is volt köszönhető, hogy pár héttel azelőtt kapott egy kis vizet az említett viharos koncerten. A fellépést úgy sikerült megmentenünk, hogy az öcsém, Ákos gépébe áttettük a merevlemezt, és a kis jack-es hangkimenet egyik csatornáján szóltak a zenei sávok, a másik csatornán pedig a metronóm ment ki a dobosunknak, Tibinek. Kissé leizzadtam ezen a koncerten, mire minden rendben lement. A buli után aztán többen azzal találtak meg minket, hogy nagyon jó volt a fellépés és hogy rég hallottak minket ilyen jól szólni...

11. Odd Moments Of Eternity

Mikor már majdnem kész volt a Light Leaks album, elhívott egy barátom a Cantemus Pro Musica leánykórus előadására. Aznap kicsit rossz hangulatban voltam, nem is akartam elmenni, de aztán az utolsó pillanatban beestem, és olyan sújtó katarzisélményem volt, hogy most is kiráz a hideg, ha rágondolok. Ez volt az, amit akkor kerestem az utazásaim során, a zenékben, a filmekben, és ezt az elementáris hatást egy nyíregyházi leánykórustól kaptam meg. Pár nap múlva arra gondoltam, hogy talán még nem késő meghívni őket a lemezre énekelni, ezt továbbgondolva aztán jött az gyerekkórus ötlete is. Lementünk Nyíregyházára és az ottani általános iskola nagytermében felvettünk minden kórusrészt. Nélkülük nem lenne olyan teljes és monumentális például az Odd Moments Of Eternity című szám sem.


12. A júliusi hó íze

Pár évvel ezelőtt az innsbrucki Wetterleuchten fesztiválra kaptunk meghívás, ami a várost övező alpesi hegyekben kerül megrendezésre. Egy családias kis elektronikus zenei fesztiválról van szó, ahol a lelkes szervezők együtt buliznak a közönséggel. Mi tomboló nyárból indultunk Budapestről rövidnadrágban, aztán mikor a hegytetőn kiszálltunk a lanovkából, méteres hó várt minket. A koncert szerencsére egy fedett sátorban volt, de nem volt melegünk.




13. Színvonalas töltőállomás

A görögországi turnénk egy ottani tévéfellépéssel indult Athénban. Valami nagyon nézett, sporttal vagy sorsolással kapcsolatos görög show műsor volt, de nem nagyon éreztük a súlyát - ez volt az első turnénk Görögországban. Másnap aztán elindultunk a tenger felé, mert Spartában volt az első állomás. Szeretünk az autópályán, színvonalas töltőállomásokon időzni, itt is megálltunk párszor, az egyik kúton aztán meglepetésünkre leszólított minket egy eladósrác, hogy ismer bennünket, és a minap látta a zenekart a tévében. Később az ottani promóter elmesélte, hogy pár számunkat elég rendszeresen játsszák a görög rádiók is. A koncerteken pedig kiderült, hogy tényleg nagyon lelkes a görög közönség. Ezen a turnén készült ez a road movie is.

zagar_greece.jpg


14. Hold a fák között

Hosszas helyszínkeresés után az etyeki fenyőerdőben készültünk megfotózni az egyik lemezborítónkat. Perlaki Márton fotóssal és a stábbal korán elindultunk, hogy még napfényben meg tudjuk lőni a képet, amihez egy világító héliumgömböt is terveztünk használni. A gömb aggregátora azonban napközben bedöglött, és mire újat tudtunk szerezni már teljesen lement a Nap. Így készült el aztán a Cannot Walk Fly Instead fénylő holdas borítója, amin a zenekar tagjai csak elmosódva látszanak.


15. Az utolsó karácsony a Földön

A pár évvel ezelőtti müpás fellépésünket Keszég László rendezte, akivel egy maradandó különleges előadást szerettünk volna csinálni, ehhez felkértünk kortárs táncosokat és Árvai György díszlettervezőt is, akinek az az ötlete támadt, hogy gyűjtsük össze karácsony után kidobált elszáradt, megbarnult fenyőfákat és azokkal tegyük tele a színpadot. Az eredmény elég látványos és egyben disztópikus lett. A koncert után megjelent egy terjedelmes kritika is az előadásról Az utolsó karácsony a Földön címmel.

zagar_mu_pa2009.jpg 


A Žagar tehát május 12-én a Budapest Parkban adja 15 éves jubileumi koncertjét, melyen több meglepetésvendég is színpadra lép, részletek a Facebook-eseményoldalon.

A koncert beharangozó videója - másfél évtized két és fél percben:

https://recorder.blog.hu/2016/05/05/a_agar_15_evenek_15_legemlekezetesebb_pillanata
A Žagar 15 évének 15 legemlékezetesebb pillanata

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr718687626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.