Swim Deep: Mothers (lemezkritika)

2015.12.11. 17:30, rerecorder

10990062_850647468328272_9072893808628517501_o-e1423756759113.jpg

A birminghami Swim Deep 2013-ban adta ki első lemezét a korai kilencvenes évek indie-stílusainak bűvöletében, de második albumával nem a "nehéz folytatás" valósult meg, sokkal inkább szárnyakat kaptak és egy karakteres, táncos-elszállt lemezzel jelentkeztek - még van idő megismerkedni vele az év végi listaállítás előtt!

swim_deep_mothers.jpgKiadó: Chess Club / Sony

Megjelenés: 2015. szeptember 25.

Stílus: baleári acid psychpop

Kulcsdal: Grand Affection

Amikor azon gondolkozom, hogy ha van egy olyan lemez, ami nem kap feltűnően jó Metacritic-értékelést, nem szerepel az acclaimedmusic.net 2015-ös Top 100-ában, nem hoz a készítőinek Q-címlapot, se nem érdemel P4K Best New Music-elismerést, pedig ennyire idegesítően jó, akkor valójában azon gondolkozom, hogy hány ilyen lemez lehet még a világban, és hogy az emberek, akik zenéről írnak, azok miért ennyire nagyon-nagyon plebek.

8.5/10

Judák Bence


a lemez: 


a Nameste klipje: 


és a One Great Song... videója: 

https://recorder.blog.hu/2015/12/11/swim_deep_mothers_lemezkritika
Swim Deep: Mothers (lemezkritika)
süti beállítások módosítása