Válságból fellendülés – Magyar folk és világzene, 21. század

2015.12.09. 19:15, rerecorder

50folk_hun.jpg

Ellentmondásos érzéseket kelt a magyar nép- és világzene elmúlt tizenöt évén végigtekinteni. A cikkben látható ötvenes lista nagyszerű lemezekből áll és remek dolgok is történtek ez alatt az időszak alatt, ugyanakkor a másfél évtized egy jelentős része útkereséssel és válságtudattal telt, miközben a kiváló egyéni produkciók nem mindig álltak össze kiváló szcénává, közösségi teljesítménnyé. Jó hír viszont, hogy ennek a tizenöt évnek inkább az eleje volt válságos, és most vagyunk a jobbik végén. A 37. Recorder magazin Magyar zene 2000-2014 című fókusztémájában a korszak popzenei összegzése és a 21. század szerintünk eddigi legjobb ötven honi popalbuma után a hazai folk és világzenét is áttekintjük Világrecorder rovatunkban - a cikk végén ezúttal is időrendben ajánlunk ötven kitűnő nagylemezt a műfajból.

A most záruló tizenöt év elfogulatlan megítéléséhez hiányzik a történelmi távlat, így nem is a visszavonhatatlanság igényével tennék itt most súlyos megállapításokat, csak vázlatpontokat firkálok egy papírra.

1.

A táncházmozgalom első generációja és az általa megteremtett gondolatiság kanonizálódott. A népzene megtalálta a helyét az intézményrendszerben.

 - Nagyon fontos lépésként a Zeneakadémián elindult a népzenei tanszék, a fiatalabb népzenei és világzenei alkotógeneráció jelentős része már itt végzett.

 - Népzenei produkciók ma már nem ritkák a klasszikus koncertszínpadokon – a Muzsikás Zeneakadémia-kompatibilis produkciói az egész műfaj előtt utat nyitottak és a Liszt Ferenc tér után a Müpa vagy a pécsi Kodály Központ is szívesen illeszti a programjába.

 - Fontos bázisa lett a népzenének egy erre létrehozott állami intézmény, a Hagyományok Háza. Előbb meggyengült, majd szerencsére új virágkorát kezdte a Fonó.

 - Az Utolsó Óra program 50 darabos cd-sorozaton megjelent összegzése pedig arra az etnográfiai-gyűjtési hagyományra épített, amely a magyar népzenének talán a legnagyobb erőssége nemzetközileg. Rengeteg falusi nagy- és kismester felvételei így őrződtek meg, és jogos volt az Utolsó Óra név, hiszen sokan közülük ma már nem élnek, a felvételek viszont bekerültek a népzenei vérkeringésbe, sokaknak szolgálnak alapanyagul.


2.

Ez a kanonizálódás nagy szerencsénkre nem vezetett a műfaj elbürokratizálódásához. Miközben a Muzsikás nagyon szépen idősödve átköltözött a táncházakból a legrangosabb koncerttermekbe és már nem tánc alá húz, hanem egyre inkább klasszikus zenei produkciókkal lép fel együtt, Sebő Ferenc és Halmos Béla, illetve mások pedig az akadémiai oktatás és a tudomány fejlesztésére fordították energiáikat, felnőttek új generációk, amelyek ugyanúgy alulról jövő és bátor produkciókkal állnak elő, mint annak idején elődeik.

 - Az új generációk megjelenésének legszebb és egyben legközhelyesebb példái a mai élvonal két zenekara: a Söndörgő az Eredics-családra épül és így közvetlenül, családilag Vujicsics-utód, a Buda Folk Bandben pedig a Muzsikás alapfelállású tagjai közül kettőnek is játszik gyermeke, Éri Márton és Csoóri Sándor „Sündi”. Egyik zenekarra sem mondható, hogy a szülők árnyékában vergődne, mindkettő saját és korszerű hangot talált magának és épp annyit tart meg és használ az örökségből, amennyi szükséges.

 - A közvetlen családi kapcsolatokon túl is él a generációs tudásátadás. Az elmúlt tizenöt évben teljesedett ki az önálló intézmény Lajkó Félix, csakúgy mint Szalóki Ági, Palya Bea, Herczku Ági, Both Miklós, a Romengo, a Karaván Família művészete. Elindultak a pályán olyanok, mint a Bazseva, Guessous Majda Mária, a Tárkány Művek, a Budapest Nu Folk Revolution, a Góbé, a Folk Embassy, a Fanfara Complexa, a Kerekes Band, a Cimbaliband, a Szlama Band és mások, és már most látszik, hogy bőven van utánpótlás a következő tíz évre is.

 - A Csík Zenekar nyitása az indie és a mainstream, a népzene és a popzene határán egyensúlyozó feldolgozások felé új közönséggel ismertette meg a műfajt, tolmáccsá és nyelvtanárrá is vált a különböző zenei nyelvek között.

 - A generációs megújulás a helyszínekre is igaz. A népzene a nagy koncerttermek mellett utat találta bulinegyedbe is. A Szimplától a Rácskerten át a Kertemig lehet találkozni ilyen zenekarokkal. A Zeneakadémiától a Lumenig, az intézményitől az undergroundig és korosztályilag a nyugdíjastól az egyetemistákig terjedő hatókör sokkal egészségesebb szcénát ígér, mint a korábbi, elszigeteltebb helyzet.

 - Nagyban hozzájárult a kategória megerősödéséhez, hogy a Szigeten 2000-ben önálló nagyszínpadot kapott a világzene, de a 2002-ben startolt nyíregyházi VIDOR fesztivál is jelentős ebből a szempontból, akárcsak a 2007-es, 4 cd-s Vettem gyöngyöt kiadvány, amely összefoglalta a hazai világzene 1972-2006 közötti történetét.


3.

Műfaji nyitottság. Az eredetileg formai hagyományőrzésre épülő, a gyűjtött anyag minél hűbb rekonstruálását becsülő szcéna – válaszul a világzene megjelenésére – műfajilag sokszínűbbé vált. Miközben korábban már az új stílusú népzene is kiverte a biztosítékot néhányaknál, ma már elég erősek a műfaji alapok ahhoz, hogy sokkal több kísérletezést viseljenek el anélkül, hogy bárkinek veszélyben kellene éreznie a népzene ethoszát. Ma egyszerre és egészséges arányban van jelen a hagyományőrzés és a kísérletezés – és sokszor ugyanazok a zenészek művelik egyszerre a kettőt.

 - Dzsessz: Dresch Mihály, Balogh Kálmán, Lukács Miklós, Borbély Mihály, Kovács Ferenc Öcsi munkássága ugyan nem ebben a 15 évben kezdődött, de ebben az időszakban és nekik köszönhetően nyert egyértelműen polgárjogot a dzsessz a népzenében és fordítva.

 - Klasszikus zene: a Muzsikás és a Takács Kvartett, Lajkó és Balanescu vagy a Dohnányi zenekar, a Lukács Miklósnak írt cimbalom-concertok.

 - Pop és elektronikus zene: a Kerekes Bandtől Palya Beán, a Cimbalibanden, a Maszkura és a Tücsökrajon át a Budapest Nu Folk Revolutionig sokan léptek át korábban tabunak számító határokat. Nem mindig ízlésesen és jól, de elég sokszor igen.


4.

Világzene, világpiac. Miközben ennek a tizenöt évnek az eleje a magyar népzenére irányuló figyelem teljes apályát hozta, az időszak vége – tehát a jelen – nagyon ígéretes.

 - Az évezred elején a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójához képest erősen visszaesett a nemzetközi érdeklődés. A Muzsikás és Sebestyén Márta vagy az Ando Drom nagy külföldi sikerei még szinte maguktól jöttek, de időközben kiépült a világzene iparági hátországa, intézményrendszere, kiadói hálózata sok-sok helyen és erre nem volt válasz itthon. Alig-alig jutottak ki új nevek a nemzetközi piacra.

 - A World Music Charts Europe-on az évezred elején voltak olyan évek, hogy nemhogy a rendszeresen publikált első húszban, de az első ötszázban sem szerepelt magyar lemez és ha igen, az is véletlenszerűen, külföldi kiadóknál megjelent, magyar résztvevőt is felvonultató nemzetközi produkciók révén.

 - Bár a WOMEX-en átlagosan még mindig gyakrabban szerepeltek magyar fellépők, mint mondjuk lengyelek vagy csehek, kiugró siker nem nagyon volt.

 - Az elmúlt négy-öt év nagy fordulatot hozott ebben. A World Music Charts Europe-on a Top20-ban szerepelt Lajkó Félix, a Söndörgő, a Buda Folk Band, a Romengo, Herczku Ági, a Karaván Família, a Romano Drom, a Cimbalomduó, a Cimbaliband és legutóbb még az elsőlemezes Zűrös Banda is, ami egyértelműen annak a jele, hogy a „Hungary” jelzés márkaként ma már erősíti az előadók esélyeit.

 - A Fonó lemezkiadóként is a virágkorát éli, a világzenei kiadók rangsorában az elmúlt két évben is a húsz legjobb között volt.

 - A WOMEX-en a fordulópontot jelentő 2011-es magyar megnyitó óta többször is volt jelentős sikernek mondható magyar fellépés, 2012-ben Lajkó Félix, 2014-ben a Söndörgő. Idén pedig Budapesten volt a WOMEX, ami eredménye is az elmúlt évek fellendülésének, és lehetőség is arra, hogy mindaz, ami az elmúlt időszakban történt, csak előjátéka legyen egy még sokkal sikeresebb korszaknak.

Ötven nagyszerű lemez a magyar világ-és népzene elmúlt tizenöt évéből.

Igen, van néhány átfedés a nagy ötvenes listával. Törekedtem itt is arra, hogy egy előadótól csak egy lemez kerüljön fel, de vannak kivételek. Műfaji definíciókkal nem sokat bajlódtam, így a Csík zenekar és Cseh Tamás Ady-lemeze vagy Kiss Erzsi is felfértek a listára.

Lovász Irén & Teagrass: Széles a Duna (2000)
Lajkó Félix: Lajkó Félix és bandája játszik (2001)
Ökrös: Elindultam szép hazámból (2001)
Egy Kiss Erzsi Zene: Deladela (2001)
Parno Graszt: Rávágok a zongorára (2002)
Romano Drom: Ande Lindri (2003)
Makám: Anzix (2003)
Méta: Eljött az öröm (2003)
Balogh Kálmán és a Gypsy Cimbalom Band: Aroma (2003)
Muzsikás és Sebestyén Márta: A Zeneakadémián (2003)
Majorosi Marianna: Jól gondold meg, kislány (2004)
Dresch Quartet: Egyenes zene (2004)
Cseh Tamás: Ady (2004)
Besh o droM: Gyí (2004)
Szilvásy Gypsy Folk Band: A folklór felpofoz (2005)
Csík zenekar: Senki nem ért semmit (2005)
Szalóki Ági: Hallgató (2005)
Ifjú Szívek: Felföldi levelek (2006)
Sebestyén Márta: Angyalok és pásztorok (2006)
Kerekes Band: Pimasz (2006)
Balogh Kálmán és a Gypsy Cimbalom Band: Aven Shavale (2007)
Szájról szájra (Bognár Szilvi-Herczku Ági-Szalóki Ági): Szájról szájra (2007)
Napra: Jaj, a világ (2007)
Tükrös: A mi Mezőségünk (2008)
Palya Bea: Adieu les complexes (2008)
Mitsoura: DuraDuraDura (2008)
Ágoston Béla & Frank London: Tikmonka (2009)
Evros: Dream (2009)
Mohácsy Albert: Lili dalai (2010)
Heveder: Eresszed hadd mennyen (2010)
Tcha Limberger’s Kalotaszeg Trio: A hajnali csillag ragyog (2010)
Tűz Lángja: Tovafelé (2010)
Söndörgő: Lost Music Of The Balkans (2010)
Romengo: Kethane (2010)
Berecz András: Hazakísérlek (2011)
Csík zenekar: Lélekképek (2011)
Herczku Ági: Tüzet viszek (2011)
Fonó zenekar: Vadbarokk (2012)
Tárkány Művek: Introducing Tárkány Művek (2012)
Dresch-Lukács: Labirintus (2013)
Both Miklós Folkside: Csillagfészek (2013)
Dresch Quartet: Kapu és kert (2013)
Guessous Majda Mária: Örömes (2013)
Lajkó Félix: Mező (2013)
Buda Folk Band: Magyar világi népzene (2014)
Romengo: Nagyecsed-Budapest (2014)
Bazseva: Első bekezdés (2014)
Karaván Família: Asvin (2014)
Söndörgő: Tamburocket (2014)
Cimbalomduó: Összehangolva (2015)


Weyer Balázs


összeállítás a fenti lemezek dalaiból: 

https://recorder.blog.hu/2015/12/09/valsagbol_fellendules_magyar_folk_es_vilagzene_21_szazad
Válságból fellendülés – Magyar folk és világzene, 21. század

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr458151718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.