Tíz Café del Mar-os szám, amit hallanod kell a Gelka szerint

2015.12.07. 19:36, Frontrecorder

gelka_sajto_96_copy2.jpg

November legvégén jelent meg Stardust Memories címmel a Gelka második albuma, mellyel a budapesti duó túllépett a tipikusan a Café del Mar-lemezekhez kapcsolt ibizai naplementés lounge/chillout elektronikán, miközben a nevük szinte összeforrt ezzel a branddel, hiszen eddig a kiadó 17 válogatásán szerepelt egy-egy felvételük. Ez mégsem ellentmondás, a Gelka szerint ugyanis már a Café del Mar is túllépett a vele azonosított zenei világon, halad a korral, az utóbbi időben jobb a felhozataluk, mint valaha - ennek bizonyítására pedig a formációból Kürti Csaba összeválogatott tíz kihagyhatatlan számot az elmúlt két év Café del Mar-kompilációiról.

Subsets: Say You Want Me (Café del Mar Chillwave, 2015)

Subsets-re szerintem érdemes odafigyelni. Az egyik legjobb feltörekvő chillout előadó mostanában. Ügyesen integrálja zenéjébe a future garage, bass music és ambient elemeket, bírom, ahogy játszik a vicces ütemekkel és az érzelmes dallamokkal. Ebben az fogott meg, hogy a gitárokkal megidézi  a régi idők chillout világát, de közben mégsem fullad bele a nosztalgiába. 


Himalia: So Long Ago
(Café del Mar Vol 21., 2015)

Deep ambient-step, vagy mi a szösz. Az izmos dobok jól ellensúlyozzák a nyúlós, belassult szőnyegeket. Nagyon szép.


Tokyo Prose: Commond Ground (with Synkro)
(Café del Mar - Balearic Grooves, 2015)

Minden jöhet, ami Synkro. Tokyo Prose drumandbass cuccait is kedvelem. A két producer közös munkája meg maga a tömör gyönyör. Legszívesebben az összes fellépésemen játszanám. Minden benne van, ami nekem kedves lehet:  triolás pattogós ritmus, szétzengetett vokálok és éteri lebegés.


Jon Hopkins: Candles
(Cafe Del Mar 35th Anniversary (1980 - 2015))

Erre nincsenek szavak, lehengerlően perfekt. Hideg, de mégis megnyugtató. Beleszúr az ember lelkébe a mélyről jövő elvágyódás. Párszor már láttam Hopkins urat fellépni, iszonyat tehetséges arc, de egyszer nagyon szívesen megnézném egy ambient előadását is valami különleges helyen.




Vacant: Fate 
(Café del Mar Chillwave, 2015)

Nem túlzottan egyedi, sőt, erőteljesen hajaz Burial megszólalására, de ettől függetlenül nagyon ott van. Tetszik a víz alatti atmoszféra, a lefelezett ritmus, és az ideges, zakatoló cinek kombinációja.


Mike Monday: When The Rain Falls
((Cafe Del Mar 35th Anniversary (1980 - 2015))

Régebbi darab, jó kis nyugizós zene, tömve emelkedett érzelmekkel. Nagyon bejön, hogy a kissé torzított orgonát puha alapra helyezte rá, a rommá zengetett énekmintákról nem is beszélve.


Anorganik feat. Judie Jay: Alone
(Café del Mar - Dreams 7, 2014)

Gábor és Judie közös dala szerintem az egyik legjobb felvétel volt 2014-ben, rengetegszer meghallgattam. Tetszik a kettősség benne. Jól kifejezi a dal tartalmát, hogy masszív dobokra lett ráhúzva a szomorkás hangulat. Esős napokon kifejezetten ajánlott.


Boards Of Canada: Reach For The Dead
(Café del Mar Vol 20., 2014)

Különös, hogy mennyire számít az emberek hozzáállása egy-egy hosszú szünet után visszatérő előadó lemeze kapcsán. Van, akit a kárhozat és pokol közepére száműzne a zenekedvelők egyesülete, mert próbál változtatni a hangzásán, van, akit meg pont az önismétlés miatt feszítenének keresztre. Míg Aphex Twin rengeteg negatív kritikát kapott a 20 évvel ezelőtti hangzásának megidézése miatt a nagy come back után, addig a Boards Of Canada a mennybe be ment ugyanezért. Hozzáteszem, mindkét lemezt nagyon szerettem. A Reach For The Dead nálam nagyon betalált, rettenetesen tetszik, ahogy a hosszúra nyújtott feszültség után megérkezik a dal végén a keserédes katarzis.


The xx: Sunset
(Café del Mar Vol 19., 2013)

Romy hangjával és melankolikus előadásmódjával nekem bármit el lehet adni. Az xx már a kezdetek óta az egyik favoritom, az elektronikus és élő hangzásnak tökéletes egyvelegét hozták létre. Ráadásul rendelkeznek azzal a kivételes attribútummal, hogy a mai túltelített piacon is rögtön felismerhető, egyedi dolgot tudnak produkálni.


Gelka feat. Phoenix Pearle: Million Nights (Synkro Remix)
(Café del Mar Vol 21., 2015)

És persze a kakukktojás. Muszáj kicsit hazabeszélnem. Aki ismeri a Mixcloudon a mixeinket, az tudja, hogy Synkro-darab nélkül nem töltünk fel egyet sem. Számomra az idei év legnagyobb pillanata volt, amikor megérkezett az email fiókomba Joe remixe.  Gyönyörűen kifordította önmagából az eredeti dalt, jót tett neki a belassítás, és a súlyos ambient-szőnyeg.



A Gelka legközelebb devember 11-én játszik (live mashups-szettet) az A38-on, az angol Catching Flies és Cadik társaságában (Facebook-esemény). Itt pedig a nagyon is aktuális, finom elektronikus hangzásokból építkező, az előzőnél dalosabb, vendégénekesekkel (Sena, Phoenix Pearle és Zero 7-ös Mozez) az elmúlt három év alatt született új Gelka-album, a Stardust Memories:

Címkék: gelka café del mar
https://recorder.blog.hu/2015/12/07/tiz_cafe_del_mar-os_szam_amit_hallanod_kell_a_gelka_szerint
Tíz Café del Mar-os szám, amit hallanod kell a Gelka szerint

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr208145904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.