„Főleg a szerelemről” – Omar Souleyman

2015.11.07. 16:30, rerecorder

omar-souleyman01_wide-bc69d99c8e2c64d08f09484cd1e6a582c7ed56a2.jpg

A Telekom Electronic Beats Festival 2015-ös budapesti kiadásán végre Magyarországon is bemutatkozhatott az elmúlt tíz év egyik legnagyobb világzenei szenzációja, az ellenállhatatlan arab táncdalokat – köztük megkapó balladákat – házilag másolt kazetták után mostanában már a legmenőbb kortárs brit elektronikus zenei producerek támogatásával nemzetközi kiadóknál lemezen és digitálisan is megjelentető Omar Souleyman, aki Szíria török határhoz közeli északkeleti régiójából származik. Az interjút emailben készíthettük és az énekes a fesztivál végeztével válaszolt kérdéseinkre, amelyek között szerepelt az arab válságra és a menekülteket segítő zene erejére vonatkozó is, de Souleyman ezekre nem reagált, ahogy ritka angol nyelvű interjúiban is kerüli a politizálást (egy kivétel itt olvasható). A zene nála egészen másról szól.

- Mikor fedezte fel magában a tehetséget az éneklésre, zenélésre?

omar-souleyman.jpg- Már gyerekkoromtól kezdve folyamatosan énekeltem otthon és néhány családtagom és barátom, akik hallottak előadni, elkezdték mondogatni, hogy jó hangom van.


- Emlékszik még az első lakodalomra, ahol fellépett?

- Igen, persze, hogy emlékszem. Mindössze nagyjából tíz percet kaptam arra, hogy énekeljek, hogy bemutathassam a dalaimat.


- Ezután egyre gyakrabban hívták énekelni, egyre több lakodalomban lépett fel. Mikor vette észre, hogy már az egész arab világban népszerű előadó és a lakodalmi fellépéseiről készült videók és kazetták mindenfelé elterjedtek?

- Nos, mindez abban a régióban, ahol éltem sokkal látványosabb volt, mint másfelé az arab világban. De aztán azok az emberek, akik a régiómból elmentek dolgozni akár Kuvaitba, akár Dubaiba vagy máshová a Perzsa-öbölbe, vitték magukkal a nevemet és a felvételeimet. És így aztán egyre csak terjedtek a dalok.


- Mik jelentették a legnagyobb hatásokat a dalaihoz, túl a perzsa körtánchoz, a dabkéhoz szóló zenén?

omar_18.jpg- A dabke nem igazán hatott a zenémre. Önmagában ez csak egy tánctípus és a hozzá tartozó, hogy úgy mondjam zenei formula. Egy nagyon régi táncrend, amit a falvak központjában táncolnak és a lábdobogás ritmusa kíséri. A teljes arab világban, de még az ugyanabba a régióba tartozó szomszédos falvakban is más-más dabke táncrend uralkodik és más-más zenei kíséret tartozik hozzá. Rengeteg más stílus is van, amit előadok ezen kívül. Rengeteg mawwal-t, azaz lassú balladát éneklek, de előadok iraki stílusú choubi tánczenét is és még számtalan más műfajt.


- A magyar tradicionális zenében sokszor fontos elem a kultúrák közti összeolvadás, Például az erdélyi Kalotaszegen a helyi lakodalmas zene magyar, cigány és román népzenei gyökerekből táplálkozva jött létre, ma már elég nehéz megállapítani, hogy melyik része honnan ered pontosan. Korábban ön is azt nyilatkozta, hogy
„a zeném abból a közösségből ered, ahonnan származom, és ebben a közösségben van kurd, azeri és arab is, mind részei ennek.” Az ön zenéjében is hasonló tehát a keveredés? Mesélne erről?

omar_71vqtvka6jl_sl1004.jpg- Igen, így van, abban az értelemben, hogy úgy készítem a dalaimat, a zenémet és úgy adom elő azokat különböző származású embereknek a régiómban, hogy közben megtanulom az ő helyi, speciális stílusaikat is.


- Mennyi az ön dalaiban a tradicionális zenei elem, az, ami autentikus népi zene? És mennyi a városi popzenei befolyás?

- A dalaim teljesen tradicionálisak. Ahonnan én származom, ott ilyen zene szól. Nincs benne semmilyen popzenei hatás, kivéve, hogy modern elektronikus eszközöket használunk, amik helyettesítik a korábban használt élő hangszereket.


- Akkor nincs is semmilyen ön által továbbfejlesztett elem ebben a nagyon gyors tánczenében?

- Nem különösen fejlesztettem tovább én semmit. Egyszerűen felénk így lépett tovább mindenki a szintetizátorok használatával.


SOULEYMAN 2013-AS, ELSŐ RENDES STÚDIÓLEMEZÉT FERGETEGESEN VICCES VIDEÓVAL VEZETTE FEL.


omar_maxresdefault.jpg- Miután a 2006-ban megjelent az első válogatáslemez (
Highway To Hassake) a sokszáz kazettafelvételéből, az amerikai Sublime Frequencies e térségre koncentráló világzenei kiadónál, és aztán jöttek a további kompilációk, újrakiadások, 2013-ban Wenu Wenu címmel egy klasszikus stúdiólemezt is kiadott, amit idén követett egy újabb (Bahdeni Nami). Mi volt a legnagyobb eltérés a korábbi felvételeihez képest, akár dalszerzés, akár azok rögzítése terén?

- Végre olyan hangzással jelentek meg tőlem lemezek, amivel boldog vagyok és amiről mindig is álmodoztam és ez mindkét albumra igaz.


- Gyakran maga írja a dalszövegeit, de dolgozik azokon helyi költőkkel is. Milyen témák kerülnek elő a dalaiban?

- Szinte kizárólag, vagy leginkább csak a szerelemről énekelek. Nagy ritkán előkerülnek családi ügyek is, de főleg a szerelemről.


interjú:
Dömötör Endre


legutóbbi lemezének címadó dala: 


Souleyman élőben a Glastonbury fesztiválon: 


és Omar Souleyman aláírása: 

omar_1.jpg

https://recorder.blog.hu/2015/11/07/_foleg_a_szerelemrol_omar_souleyman
„Főleg a szerelemről” – Omar Souleyman

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr808058138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása